Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
190 kapcsolatok: A csehek Magyarországban, Abafi, Antal Árpád, Arad (Románia), Arckép, Újépület, Athenaeum (folyóirat), Ábrányi Lajos, Bajza József (költő), Balogh Edgár, Barabás Miklós (festő), Báthory István Elméleti Líceum, Báthory Zsigmond, Bécs, Benedek Marcell, Bernád Ágoston (irodalomtörténész), Branyicska, Brüsszel, Carrara, Császár Károly (irodalomesztéta), Cséhtelek, Csipke, Dacia Könyvkiadó, Dávid Gyula (irodalomtörténész), Dézsi Lajos, Debrecen, Dehel Gábor, Dombormű, Drezda, Első világháború, Emigráció (tevékenység), Endrődi Sándor (költő), Engel Károly (irodalomtörténész), Erdély, Erdélyi Helikon, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, Erdélyi Múzeum (folyóirat, 1874–), Erdélyi Szépmíves Céh, Esszé, Európa, Főrendiház, Február 27., Fejérváry Miklós (földbirtokos), Fenes, François-René de Chateaubriand, Francia forradalom, Franciaországi hadjárat, Franciák, Galaktika (antológia), Galícia, ..., Greguss Ágost, György Lajos (irodalomtörténész), Gyulai Pál (irodalomtörténész), Halálbüntetés, Házsongárdi temető, Hegedűs István (klasszika-filológus), I. Apafi Mihály, I. Mátyás magyar király, Ifjúsági Könyvkiadó, Igazság (folyóirat), In effigie, Irodalom, Jancsó Elemér, Január 5., Jókai Mór, Jósika Júlia, Jósika Kálmán, Jósika Miklós Kör, Jósika Sámuel (politikus), Jobbágy, Jog, Kállay család, Kálvinizmus, Kemény Zsigmond Társaság, Keresztény Magvető, Kertbeny Károly, Kisfaludy Társaság, Kocziány László, Kolozsvár, Kolozsvári Rádió, Korunk, Kossuth Lajos, Kozma Dezső, Linóleummetszet, Lipcse (Németország), Lippa, Lukács György (filozófus), Magyar Tudományos Akadémia, Magyarország, Márvány, Művészet, Mincio folyó menti csata, Napóleoni háborúk, Napkor, Német nyelv, Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, Nyikolaj Vasziljevics Gogol, Olaszország, Országgyűlés, Országos Honvédelmi Bizottmány, Osztrák–magyar forint, Palotai Csorba Ákos, Párbaj, Párizs, Pásztortűz, Pénz, Perényi József (irodalomtörténész), Pest (történelmi település), Pszichológia, Rajz, Rass Károly, Rédiger Géza, Réthy Andor, Rézmetszet, Reformkor, Regény, Rendfokozat, Romantika, Románok, Savoyai Jenő, Strobl Alajos, Suba László, Szabadkőművesség, Szabolcs vármegye, Szakonyi Károly, Szamos, Szászország, Színházművészet, Szeged, Szemlér Ferenc (1906-1978), Szilágy megye, Szontagh Gusztáv, Szurduk, Tanulók Könyvtára, Tavaszy Sándor, Tóth István (grafikus), Tóth Lőrinc, Türingia, Tized, Torda, Utunk, V. Szendrei Júlia, Vasárnap (folyóirat, 1918–1940), Vörösmarty Mihály, Világosi fegyverletétel, Walter Scott, Wéber Antal (irodalomtörténész), Wesselényi Miklós (politikus, 1796–1850), 16. század, 1794, 1816, 1818, 1831, 1834, 1835, 1836, 1837, 1839, 1841, 1842, 1843, 1844, 1845, 1846, 1847, 1848, 1850, 1852, 1853, 1854, 1856, 1857, 1859, 1862, 1863, 1864, 1865, 1888, 1894, 1918, 1920-as évek, 1950-es évek, 1960-as évek, 1965, 1969, 1970, 1970-es évek, 1977, 1981, 20. század. Bővíteni index (140 több) »
A csehek Magyarországban
A csehek Magyarországban Jósika Miklós történelmi regénye, az Abafi mellett a legsikeresebbnek tartott műve.
Új!!: Jósika Miklós és A csehek Magyarországban · Többet látni »
Abafi
Az Abafi Jósika Miklós történelmi regénye, legismertebb és legsikerültebbnek tartott alkotása.
Új!!: Jósika Miklós és Abafi · Többet látni »
Antal Árpád
Antal Árpád (Nyújtód, 1925. július 24. – Kolozsvár, 2010. július 6.) romániai magyar irodalomtörténész, a tudományok doktora.
Új!!: Jósika Miklós és Antal Árpád · Többet látni »
Arad (Románia)
Arad (középkori latinul Aradinum) város Romániában.
Új!!: Jósika Miklós és Arad (Románia) · Többet látni »
Arckép
Az arckép vagy portré az embernek akár szobrászati, akár festészeti, akár fényképészeti műben előállított képmása.
Új!!: Jósika Miklós és Arckép · Többet látni »
Újépület
Az Újépület (Aedificium Regium Novum, németül Großes ärarial Gebäude (kincstári nagyépület) vagy Neugebäude) egy hírhedt erőd- és laktanyaszerű katonai épület volt, mely egykor Pesten, a Lipótvárosban, a mai Szabadság tér területén állt.
Új!!: Jósika Miklós és Újépület · Többet látni »
Athenaeum (folyóirat)
Athenaeum címmel első ízben Bajza József és Vörösmarty Mihály adtak ki politikai-társadalmi-irodalmi folyóiratot 1837 és 1843 között.
Új!!: Jósika Miklós és Athenaeum (folyóirat) · Többet látni »
Ábrányi Lajos
Lászlófalvi és mikeföldi Ábrányi Lajos (névváltozat: Eördögh, Eördegh) (Pest, 1849. december 7. – Budapest, 1901. május 27.) magyar festőművész, arcképfestő és illusztrátor.
Új!!: Jósika Miklós és Ábrányi Lajos · Többet látni »
Bajza József (költő)
Bajza József szobra Budapesten, a Nemzeti Színház aulájában Bajza József (Szűcsi, 1804. január 31. – Pest, 1858. március 3.) költő, színigazgató, kritikus, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagja.
Új!!: Jósika Miklós és Bajza József (költő) · Többet látni »
Balogh Edgár
Balogh Edgár, írói álnevén Farkas Lőrinc, szignóján: „-logh” (Temesvár, 1906. szeptember 7. – Kolozsvár, 1996. június 19.) szlovákiai, majd romániai magyar publicista, főszerkesztő, egyetemi tanár, tudományegyetemi rektor.
Új!!: Jósika Miklós és Balogh Edgár · Többet látni »
Barabás Miklós (festő)
Barabás Miklós leánya Henriette (1842–1892) 1858 Barabás Miklós leánya Barabás Ilona (1844–1929) 1863 Barabás Miklós három leánya. 1864 Barabás Miklós (Márkosfalva, 1810. február 10. – Budapest, Ferencváros, 1898. február 12.) magyar festő, az első olyan, aki képes volt festészetből megélni, grafikus, fényképész, az MTA tagja.
Új!!: Jósika Miklós és Barabás Miklós (festő) · Többet látni »
Báthory István Elméleti Líceum
A Báthory István Elméleti Líceum egyike Kolozsvár legrégebbi középiskoláinak.
Új!!: Jósika Miklós és Báthory István Elméleti Líceum · Többet látni »
Báthory Zsigmond
Somlyai herceg Báthory Zsigmond (Várad, Erdélyi Fejedelemség, 1572. március 20. – Libochovice, Cseh Királyság, 1613. március 27.), a Báthory-családból való erdélyi fejedelem több alkalommal 1586 és 1602 között, valamint a sziléziai Racibórz és Opole hercege 1598-ban.
Új!!: Jósika Miklós és Báthory Zsigmond · Többet látni »
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Új!!: Jósika Miklós és Bécs · Többet látni »
Benedek Marcell
Benedek Marcell (Budapest, 1885. szeptember 22. – Budapest, 1969. május 30.) magyar egyetemi tanár, író, irodalomtörténész és műfordító, színházigazgató, a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy nagymestere.
Új!!: Jósika Miklós és Benedek Marcell · Többet látni »
Bernád Ágoston (irodalomtörténész)
Bernád Ágoston (Kolozsvár, 1929. november 29. – Kolozsvár, 1997. november 9.) magyar irodalomtörténész, szerkesztő.
Új!!: Jósika Miklós és Bernád Ágoston (irodalomtörténész) · Többet látni »
Branyicska
Branyicska falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Új!!: Jósika Miklós és Branyicska · Többet látni »
Brüsszel
Brüsszel város közigazgatási területének elhelyezkedése Brüsszel fővárosi régión belül Brüsszel belvárosi magja, a ''Pentagon'' (ötszög) Brüsszel városa (franciául: Bruxelles-Ville vagy Ville de Bruxelles, hollandul: Brussel-stad vagy Stad Brussel) Belgium, valamint Flandria fővárosa, az EU és a NATO székhelye.
Új!!: Jósika Miklós és Brüsszel · Többet látni »
Carrara
Carrara (olaszul Carrara) város és kistérségi központ (comune) Olaszország Toszkána tartományában, Massa-Carrara megyében, világhírét a környékén bányászott fehér vagy kék-szürke márványnak köszönheti.
Új!!: Jósika Miklós és Carrara · Többet látni »
Császár Károly (irodalomesztéta)
Császár Károly (Kolozsvár, 1887. január 28. – Budapest, 1968. augusztus 4.) irodalomtörténész, esztéta, szerkesztő.
Új!!: Jósika Miklós és Császár Károly (irodalomesztéta) · Többet látni »
Cséhtelek
Cséhtelek falu Romániában, Bihar megyében.
Új!!: Jósika Miklós és Cséhtelek · Többet látni »
Csipke
Csipkeverés A csipke apró mintás textília, melynek sajátossága, hogy a mintát nem utólag viszik rá a kész anyagra, hanem a textil készítése közben jön létre maga a minta is.
Új!!: Jósika Miklós és Csipke · Többet látni »
Dacia Könyvkiadó
Dacia Könyvkiadó a romániai könyvkiadás 1970-ben történt átszervezése során Kolozsvárt létesült vállalat; a nagy múltú kolozsvári könyvkiadás hagyományait felelevenítve az irodalom, a művelődés és a tudomány helyi eredményeinek országos szintű és igényű közvetítését tűzte ki céljául román, magyar és német nyelvű kiadványaival.
Új!!: Jósika Miklós és Dacia Könyvkiadó · Többet látni »
Dávid Gyula (irodalomtörténész)
Dávid Gyula (Árapatak, 1928. augusztus 13. –) erdélyi magyar irodalomtörténész, szerkesztő, műfordító.
Új!!: Jósika Miklós és Dávid Gyula (irodalomtörténész) · Többet látni »
Dézsi Lajos
Dézsi Lajos, névváltozat: Dézsy (Debrecen, 1868. augusztus 22. – Budapest, Ferencváros, 1932. szeptember 17.) magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja (1923).
Új!!: Jósika Miklós és Dézsi Lajos · Többet látni »
Debrecen
Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.
Új!!: Jósika Miklós és Debrecen · Többet látni »
Dehel Gábor
Dehel Gábor (Szatmár, 1940. április 29. – Kolozsvár, 2014. szeptember 8.) magyar író, színművész, rendező.
Új!!: Jósika Miklós és Dehel Gábor · Többet látni »
Dombormű
Kőbe vésett hieroglif írás, ókori Egyiptom, mélydombormű, Kr. e. 27-8. sz. A dombormű vagy idegen (francia) szóval relief (IPA:, kb. /rölijef/) olyan szobrászati vagy iparművészeti mű, amely alacsony plasztikával emelkedik ki az alapsíkból a térbe.
Új!!: Jósika Miklós és Dombormű · Többet látni »
Drezda
A Frauenkirche A Zwinger Hofkirche A Hofkirche A kastély A Kreuzkirche Drezda (szorbul: Drježdźany) város Szászországban, Németországban.
Új!!: Jósika Miklós és Drezda · Többet látni »
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Új!!: Jósika Miklós és Első világháború · Többet látni »
Emigráció (tevékenység)
Amerika felé, valamikor a 20. század elején Emigráció vagy kivándorlás az a cselekvés, melyben egy adott országot vagy területet azzal a szándékkal hagy el a lakosa, hogy tartósan egy másikban éljen.
Új!!: Jósika Miklós és Emigráció (tevékenység) · Többet látni »
Endrődi Sándor (költő)
Endrődi Sándor (Veszprém, 1850. január 16. – Budapest, 1920. november 7.) magyar költő, író, az MTA levelező tagja.
Új!!: Jósika Miklós és Endrődi Sándor (költő) · Többet látni »
Engel Károly (irodalomtörténész)
Engel Károly írói álneve Köllő Károly (Kisszedres, 1923. szeptember 25. – Kolozsvár, 2002. augusztus 12.) magyar irodalom- és művelődéstörténész, műfordító, bibliográfus.
Új!!: Jósika Miklós és Engel Károly (irodalomtörténész) · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: Jósika Miklós és Erdély · Többet látni »
Erdélyi Helikon
Erdélyi Helikon havonta megjelenő szépirodalmi és kritikai folyóirat.
Új!!: Jósika Miklós és Erdélyi Helikon · Többet látni »
Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület
Bethlen Gábor (1837-1897), az EMKE első elnöke (1885-1897)http://epa.oszk.hu/00000/00030/02263/pdf/02263.pdf Vasárnapi Ujság 1897/27 Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) egy kulturális intézmény volt 1885–1946 között, amely 1991-ben újraalakult.
Új!!: Jósika Miklós és Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület · Többet látni »
Erdélyi Múzeum (folyóirat, 1874–)
Erdélyi Múzeum (1874–1947) az Erdélyi Múzeum-Egyesület közlönye.
Új!!: Jósika Miklós és Erdélyi Múzeum (folyóirat, 1874–) · Többet látni »
Erdélyi Szépmíves Céh
Az Erdélyi Szépmíves Céh (ESZC) erdélyi magyar könyvkiadó volt a két világháború között.
Új!!: Jósika Miklós és Erdélyi Szépmíves Céh · Többet látni »
Esszé
Az esszé a szépirodalmi alkotások egyik sajátos válfaja.
Új!!: Jósika Miklós és Esszé · Többet látni »
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Új!!: Jósika Miklós és Európa · Többet látni »
Főrendiház
Főrendiházi képviselők 1865 körül A Főrendiház a magyar országgyűlés felsőháza volt, amely jogilag 1926-ig állt fenn, ám ténylegesen csak 1918.
Új!!: Jósika Miklós és Főrendiház · Többet látni »
Február 27.
Névnapok: Ákos, Bátor + Akács, Antea, Antigoné, Balambér, Balda, Baldó, Éneás, Gábor, Gabos, Gábriel, Lándor, Lantos, László, Leander, Orfeusz, Valdemár.
Új!!: Jósika Miklós és Február 27. · Többet látni »
Fejérváry Miklós (földbirtokos)
Fejérváry Miklós (Névvváltozat: Nicholas Fejervary; Pest, 1811. május 27. – Davenport, Iowa, 1895. szeptember 19.) nemesi származású földbirtokos, jogász, politikus, üzletember, közéleti ember.
Új!!: Jósika Miklós és Fejérváry Miklós (földbirtokos) · Többet látni »
Fenes
Fenes település Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Új!!: Jósika Miklós és Fenes · Többet látni »
François-René de Chateaubriand
François-René de Chateaubriand vikomt (Saint-Malo, 1768. szeptember 4. – Párizs, 1848. július 4.) francia író és politikus, a konzervativizmus és a francia romantika kiemelkedő alakja.
Új!!: Jósika Miklós és François-René de Chateaubriand · Többet látni »
Francia forradalom
Jacques-Louis David: A labdaházi eskü (''serment du Jeu de paume''), 1789. június 20., a harmadik rend képviselőinek csoportja Nemzetgyűlésnek nyilvánítja magát accessdate.
Új!!: Jósika Miklós és Francia forradalom · Többet látni »
Franciaországi hadjárat
A franciaországi hadjárat (azaz „nyugati hadjárat”) a második világháború során, 1940.
Új!!: Jósika Miklós és Franciaországi hadjárat · Többet látni »
Franciák
A franciák Franciaország túlnyomórészt francia nyelvű polgárai. A „francia” szó az akkoriban még germán anyanyelvű frankok nevéből ered, mely népcsoport a Római Birodalom végnapjaiban meghódította Gallia tartományt, és akikről a középkorban a terület új latin neve Francia, azaz „a frankok országa” lett.
Új!!: Jósika Miklós és Franciák · Többet látni »
Galaktika (antológia)
A Galaktika tudományos-fantasztikus antológia eredeti formájában 1972 és 1995 között jelent meg Magyarországon.
Új!!: Jósika Miklós és Galaktika (antológia) · Többet látni »
Galícia
Galícia közép-európai történelmi régió, területe jelenleg Lengyelország és Ukrajna között oszlik meg.
Új!!: Jósika Miklós és Galícia · Többet látni »
Greguss Ágost
Rusz Károly metszete (1865) Greguss Ágost (Eperjes, 1825. április 27. – Budapest, 1882. december 13.) bölcseleti doktor, egyetemi tanár, esztéta, az MTA tagja, a Kisfaludy Társaság másodelnöke.
Új!!: Jósika Miklós és Greguss Ágost · Többet látni »
György Lajos (irodalomtörténész)
György Lajos (álnevei: Magyar Tamás, Vásárhelyi Gergely) (Marosvásárhely, 1890. április 3. – Kolozsvár, 1950. december 31.) magyar irodalomtörténész, bibliográfus, szerkesztő.
Új!!: Jósika Miklós és György Lajos (irodalomtörténész) · Többet látni »
Gyulai Pál (irodalomtörténész)
Gyulai Pál (Kolozsvár, 1826. január 25. – Budapest, 1909. november 9.) magyar irodalomtörténész, költő, író, egyetemi tanár, műkritikus, 1879-től 1899-ig Kisfaludy Társaság 4.
Új!!: Jósika Miklós és Gyulai Pál (irodalomtörténész) · Többet látni »
Halálbüntetés
Bizonyos bűncselekményeknél kiszabható halálbüntetés Halálbüntetés nem szabható ki Mária Antónia francia királyné kivégzése nyaktilóval 1793-ban Rekonstruált vadnyugati kivégzőhely (Tombstone, Arizona) Méreginjekciós kivégzéshez használt szoba az Amerikai Egyesült Államokban A halálbüntetés a legsúlyosabb büntetési forma, a bűnösnek talált személy életének kioltása, az élettől való megfosztása büntetőeljárás keretében.
Új!!: Jósika Miklós és Halálbüntetés · Többet látni »
Házsongárdi temető
A Házsongárdi temető Kolozsvár történelmi temetőkertje, melynek bejárata a Petőfi utcából nyílik.
Új!!: Jósika Miklós és Házsongárdi temető · Többet látni »
Hegedűs István (klasszika-filológus)
Hegedűs István (Kolozsvár, 1848. szeptember 7. – Orosháza, 1925. december 31.) magyar klasszika-filológus, esztéta, műfordító, egyetemi tanár; a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1896; rendes: 1910), a Kisfaludy Társaság tagja.
Új!!: Jósika Miklós és Hegedűs István (klasszika-filológus) · Többet látni »
I. Apafi Mihály
Apanagyfalvi I. Apafi Mihály (Ebesfalva, 1632. november 3. – Fogaras, 1690. április 15.) erdélyi fejedelem 1661-től haláláig, II. Apafi Mihály apja.
Új!!: Jósika Miklós és I. Apafi Mihály · Többet látni »
I. Mátyás magyar király
I.
Új!!: Jósika Miklós és I. Mátyás magyar király · Többet látni »
Ifjúsági Könyvkiadó
Ifjúsági Könyvkiadó a romániai állami könyvkiadói hálózat keretében 1948 őszén létrehozott kiadóvállalat; az első években az IMSZ Központi Bizottságának közvetlen irányítása alatt működött (egy ideig az IMSZ Központi Bizottságának Ifjúsági Könyvkiadója nevet is viselte).
Új!!: Jósika Miklós és Ifjúsági Könyvkiadó · Többet látni »
Igazság (folyóirat)
Igazság címmel megjelent magyar nyelvű periodikum(ok) Romániában (1922–1989).
Új!!: Jósika Miklós és Igazság (folyóirat) · Többet látni »
In effigie
1794, Varsó Az in effigie (latin képmásában, alakjában) kifejezés olyan cselekményt fejez ki (általában kivégzést), amelyet nem konkrétan a cselekmény tárgya szenved el, hanem annak képmása, jelképes ábrázolása.
Új!!: Jósika Miklós és In effigie · Többet látni »
Irodalom
Benczúr Gyula: Olvasó nő az erdőben (1875) Az irodalom, régiesen literatúra az emberiség szellemi munkásságának az a területe, amely maradandó nyelvi alkotások (rendszerint írásba foglalt nyelvi termékek) létrehozásában jelenik meg, illetve ilyen nyelvi alkotások bizonyos egésze is.
Új!!: Jósika Miklós és Irodalom · Többet látni »
Jancsó Elemér
Sírja a Házsongárdi temetőben (Kertek rész) – bal oldali sírkő Kezdivásárhelyi Jancsó Elemér (Marosújvár, 1905. április 10. – Kolozsvár, 1971. november 12.) irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő, Jancsó Ödön fia, Jancsó Béla öccse, Jancsó Miklós apja, Jancsó Noémi nagyapja.
Új!!: Jósika Miklós és Jancsó Elemér · Többet látni »
Január 5.
Névnapok:Simon + Amadil, Amáta, Árpád, Dalia, Dalton, Deli, Ében, Ede, Eduárd, Edvárd, Ellák, Emili, Emília, Emiliána, Gáspár, Gazsó, Simeon, Sion, Talamér, Táltos.
Új!!: Jósika Miklós és Január 5. · Többet látni »
Jókai Mór
Díszmagyarban bélyegkép Ásvai Jókay Móric, közismertebb nevén Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.) a márciusi ifjak egyike, regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, 1876-tól 1903-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja.
Új!!: Jósika Miklós és Jókai Mór · Többet látni »
Jósika Júlia
Jósika Júlia, családi nevén báró Jósika Miklósné báró Podmaniczky Júlia (Pest, 1813. – Drezda, 1893. június 10.) író, műfordító, Jósika Miklós író felesége.
Új!!: Jósika Miklós és Jósika Júlia · Többet látni »
Jósika Kálmán
Branyicskai Jósika Kálmán, báró (Kolozsvár, 1837 – Budapest, 1910. augusztus 6.) földbirtokos, újságíró, színműíró.
Új!!: Jósika Miklós és Jósika Kálmán · Többet látni »
Jósika Miklós Kör
Barabás Miklós litográfiája (1820) Jósika Miklós Kör – 1970 májusában irodalmi körként indult, majd általános művelődési fórum lett Tordán.
Új!!: Jósika Miklós és Jósika Miklós Kör · Többet látni »
Jósika Sámuel (politikus)
Jósika Sámuelné, Jósika Irén Branyicskai báró Jósika Sámuel (Salzburg, 1848. augusztus 23. – Kolozsvár, 1923. június 4.) főispán, főrendiházi elnök, országgyűlési képviselő, a király személye körüli miniszter, belső titkos tanácsos.
Új!!: Jósika Miklós és Jósika Sámuel (politikus) · Többet látni »
Jobbágy
II. József korában A jobbágy (lat: colonus) fogalma a Magyar Királyságban való megjelenése után jelentős változáson ment keresztül: kezdetben a királyt szolgáló előkelőket jelentette, a középkor végén pedig a használt földje után járulékokkal, azaz termény- és pénzadóval, valamint szolgáltatásokkal tartozó telkes parasztot jelentett.
Új!!: Jósika Miklós és Jobbágy · Többet látni »
Jog
mérleget tart, ez jelenti a jogi eljárásban részt vevő felek azonos jogait, azt, hogy a jog előtt mindenki egyenlő. A jog kifejezést mind a jogtudományban, mind a köznyelvben több értelemben használjuk, épp ezért sokféle jog meghatározással találkozhatunk.
Új!!: Jósika Miklós és Jog · Többet látni »
Kállay család
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kállay család (nagykállói).
Új!!: Jósika Miklós és Kállay család · Többet látni »
Kálvinizmus
A „Református keresztyénség”, „Református hit” és „Kegyelem tana” ide vezetnek.
Új!!: Jósika Miklós és Kálvinizmus · Többet látni »
Kemény Zsigmond Társaság
A Kemény Zsigmond Társaság (rövidítve KZST) 1876-tól 1948-ig Marosvásárhelyen működő irodalmi társaság.
Új!!: Jósika Miklós és Kemény Zsigmond Társaság · Többet látni »
Keresztény Magvető
Keresztény Magvető (1861–1918; 1922–1944; 1971–) a leghosszabb életű s ma is megjelenő unitárius teológiai és egyháztörténeti, erdélyi magyar nyelvű folyóirat.
Új!!: Jósika Miklós és Keresztény Magvető · Többet látni »
Kertbeny Károly
Kertbeny Károly Mária (eredetileg Karl-Maria Benkert, Bécs, 1824. február 28. – Budapest, 1882. január 23.) magyar újságíró, műfordító, könyvész, bibliográfus és biográfus.
Új!!: Jósika Miklós és Kertbeny Károly · Többet látni »
Kisfaludy Társaság
Ferenczy István alkotása, 1836) A Kisfaludy Társaság (korabeli helyesírással Kisfaludy-Társaság) Kisfaludy Károly barátai és írótársai által 1836-ban Pesten alapított társaság, amelynek célja kezdetben a költő összes művének kiadása és emlékművének felállítása volt.
Új!!: Jósika Miklós és Kisfaludy Társaság · Többet látni »
Kocziány László
Kocziány László (Medgyes, 1920. november 10. – Marosvásárhely, 1977. január 31.) romániai magyar irodalomtörténész.
Új!!: Jósika Miklós és Kocziány László · Többet látni »
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Új!!: Jósika Miklós és Kolozsvár · Többet látni »
Kolozsvári Rádió
A Kolozsvári Rádió a romániai állami Román Rádiótársasághoz (SRR) tartozó regionális közszolgálati rádióadó, amely románul és magyarul sugározza műsorát.
Új!!: Jósika Miklós és Kolozsvári Rádió · Többet látni »
Korunk
A Korunk folyóiratnak 1926-tól három időszaka (folyama) van.
Új!!: Jósika Miklós és Korunk · Többet látni »
Kossuth Lajos
Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, Olaszország, 1894. március 20.) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke.
Új!!: Jósika Miklós és Kossuth Lajos · Többet látni »
Kozma Dezső
Kozma Dezső (Középlak, 1935. november 6. – Kolozsvár, 2023. február 3.) magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár, a romániai magyar nyelvű irodalom, kultúra és tudomány egyik kiváló ismerője és művelője.
Új!!: Jósika Miklós és Kozma Dezső · Többet látni »
Linóleummetszet
Linóleummetszet készítése A linóleummetszet vagy linómetszet a fametszethez hasonló magasnyomású sokszorosító eljárás, az ilyen eljárással készült grafikai lap.
Új!!: Jósika Miklós és Linóleummetszet · Többet látni »
Lipcse (Németország)
Lipcse városa, 1650-ben Lipcse: Új városháza Lipcse, németül Leipzig, Németország keleti részén fekvő város, a szász szövetségi tartomány legnagyobb városa, a Drezda-Meißeni egyházmegye püspöki székvárosa.
Új!!: Jósika Miklós és Lipcse (Németország) · Többet látni »
Lippa
Az egykori zárda, a mai elméleti líceum épülete Az 1896-ban épült vashíd a Maroson A lippai római katolikus templom Lippa város Romániában, Arad megyében.
Új!!: Jósika Miklós és Lippa · Többet látni »
Lukács György (filozófus)
Szegedi Lukács György, születési nevén Löwinger György Bernát (Budapest, 1885. április 13. – Budapest, 1971. június 5.) kétszeres Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar filozófus, irodalmár, esztéta, egyetemi tanár, marxista gondolkodó és kommunista politikus, akit széles körben a „nyugati marxizmus” alapítói között tartanak számon.
Új!!: Jósika Miklós és Lukács György (filozófus) · Többet látni »
Magyar Tudományos Akadémia
A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.
Új!!: Jósika Miklós és Magyar Tudományos Akadémia · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Jósika Miklós és Magyarország · Többet látni »
Márvány
Carrarai márványfejtés A márvány olyan, kalcitból és/vagy dolomitból álló metamorf kőzet, amelynek karbonátásvány-tartalma az 50%-ot meghaladja.
Új!!: Jósika Miklós és Márvány · Többet látni »
Művészet
Vincent van Gogh: Íriszek (1889) – minden idők egyik legdrágább festménye A művészet szó tágabb értelemben minden alkotó célú emberi igyekezetre vonatkoztatható.
Új!!: Jósika Miklós és Művészet · Többet látni »
Mincio folyó menti csata
A Mincio menti csata a lombardiai Mincio folyó mellett zajlott le 1814.
Új!!: Jósika Miklós és Mincio folyó menti csata · Többet látni »
Napóleoni háborúk
A napóleoni háborúk Európa jelentős részére, illetve Észak-Afrika, Ázsia és az Atlanti-óceán bizonyos területeire kiterjedő, globális konfliktusok sorozata volt 1799 és 1815 között; a korszak „világháborújának” is nevezik.
Új!!: Jósika Miklós és Napóleoni háborúk · Többet látni »
Napkor
Napkor község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyíregyházi járásban található.
Új!!: Jósika Miklós és Napkor · Többet látni »
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Új!!: Jósika Miklós és Német nyelv · Többet látni »
Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények
Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények: Studii și cercetări de lingvistică si istorie literară.
Új!!: Jósika Miklós és Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények · Többet látni »
Nyikolaj Vasziljevics Gogol
Nyikolaj Vasziljevics Gogol (orosz nyelven: Николай Васильевич Гоголь, ukrán nyelven: Микола Васильович Гоголь, Mikola Vasziljovics Hohol; Szorocsinci, 1809. április 1. – Moszkva, 1852. március 4.) ukrán származású orosz író.
Új!!: Jósika Miklós és Nyikolaj Vasziljevics Gogol · Többet látni »
Olaszország
Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.
Új!!: Jósika Miklós és Olaszország · Többet látni »
Országgyűlés
Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.
Új!!: Jósika Miklós és Országgyűlés · Többet látni »
Országos Honvédelmi Bizottmány
Az Országos Honvédelmi Bizottmány (röviden Honvédelmi Bizottmány, vagy OHB), az 1848–49-es szabadságharc idején, 1848.
Új!!: Jósika Miklós és Országos Honvédelmi Bizottmány · Többet látni »
Osztrák–magyar forint
Az osztrák–magyar forint (németül Österreichisch–ungarische Gulden) a kiegyezés után létrejött Osztrák–Magyar Monarchia törvényes, ezüstalapú pénzneme volt, melyet 1892-ben váltott fel az aranyalapú korona.
Új!!: Jósika Miklós és Osztrák–magyar forint · Többet látni »
Palotai Csorba Ákos
Csorba Ákos, Palotai (Szent-Margita puszta, Szabolcs vármegye, 1838. április 8. - Budapest, 1902. január) magyar író, műfordító, újságíró, ügyvéd.
Új!!: Jósika Miklós és Palotai Csorba Ákos · Többet látni »
Párbaj
Középkori lovagok párviadala A párbaj (lat. duellum) két személy kölcsönös megegyezésén alapuló – a kor társadalmi normái szerint „jóváhagyott”, és a párbajszabályok szerint egymás ellen lefolytatott –, életüket, testi épségüket veszélyeztető küzdelme.
Új!!: Jósika Miklós és Párbaj · Többet látni »
Párizs
Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.
Új!!: Jósika Miklós és Párizs · Többet látni »
Pásztortűz
A Pásztortűz Kolozsváron 1921–1944 között megjelent irodalmi és művészeti folyóirat, az Erdélyi Szemle utódja.
Új!!: Jósika Miklós és Pásztortűz · Többet látni »
Pénz
A pénz a legegyszerűbb meghatározása szerint a társadalomban általánosan és azonnal felhasználható csere- és fizetési eszköz.
Új!!: Jósika Miklós és Pénz · Többet látni »
Perényi József (irodalomtörténész)
Perényi József (Pest, 1871. augusztus 25. – Budapest, 1938. február 15.) irodalomtörténész, piarista gimnáziumi tanár, a Szent István Akadémia tagja.
Új!!: Jósika Miklós és Perényi József (irodalomtörténész) · Többet látni »
Pest (történelmi település)
Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.
Új!!: Jósika Miklós és Pest (történelmi település) · Többet látni »
Pszichológia
Görögös szóval pszichológia, magyar nevén lélektan (az ógörög ψυχή „lélek” és λογία „tudomány, ill. – valaminek a – tanulmányozása” szavakból) az emberi lényekhez tartozó gondolkodással és viselkedéssel foglalkozó tudomány.
Új!!: Jósika Miklós és Pszichológia · Többet látni »
Rajz
Léda-tanulmány, Leonardo da Vinci: “''A rajzot nem elég tudománynak nevezni, hanem istenségnek, mert a teremtés minden látható művét újra tudja alkotni''” Henri de Toulouse-Lautrec: Csokoládé tánca (ceruzarajz, 1896) A rajz általában ceruzával, tollal, tussal vagy krétával készített szabadkézi művészeti vagy mérnöki alkotás.
Új!!: Jósika Miklós és Rajz · Többet látni »
Rass Károly
Rass Károly (Aranyosgyéres, 1872. április 12. – Kolozsvár, 1962. május 28.) romániai magyar irodalomtörténész, író.
Új!!: Jósika Miklós és Rass Károly · Többet látni »
Rédiger Géza
Rédiger Géza (Torda, 1845. november 25. – Szabéd, 1905. június 7.) unitárius lelkész, költő.
Új!!: Jósika Miklós és Rédiger Géza · Többet látni »
Réthy Andor
Réthy Andor (Reischel Arthur, Temesvár, 1904. március 10. – Kolozsvár, 1972. október 29.) piarista gimnáziumi tanár, bibliográfus, irodalomtörténész.
Új!!: Jósika Miklós és Réthy Andor · Többet látni »
Rézmetszet
Daniel Hopfer: Mária és szent Anna, ca. 1500, rézmetszet A rézmetszet a legrégibb mélynyomású sokszorosító grafikai eljárás.
Új!!: Jósika Miklós és Rézmetszet · Többet látni »
Reformkor
A reformkor (1825–1848) elnevezés a fejlődésben Nyugat-Európa mintaadó államaihoz (elsősorban Angliához és Franciaországhoz) képest lemaradt magyar társadalomban végbemenő újítási, modernizációs szándékra utal.
Új!!: Jósika Miklós és Reformkor · Többet látni »
Regény
Lev Tolsztoj Jókai Mór A regény rendszerint hosszabb időszakot felölelő, szerteágazó cselekményű, számos szereplőt (fő- és mellékszereplőket) bemutató mű, az epika vezető műfaja.
Új!!: Jósika Miklós és Regény · Többet látni »
Rendfokozat
A rendfokozat az egyes (főleg fegyveres) szervezeteknél a szolgálati rendben elfoglalt helyet kifejező besorolás.
Új!!: Jósika Miklós és Rendfokozat · Többet látni »
Romantika
Caspar David Friedrich: ''Vándor a ködtenger fölött''A romantika egységes korstílus, ami több művészeti ágra együttesen terjedt ki.
Új!!: Jósika Miklós és Romantika · Többet látni »
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
Új!!: Jósika Miklós és Románok · Többet látni »
Savoyai Jenő
Savoyai Jenő vagy Savoyai Eugén, eredeti teljes francia nevén Eugène-François de Savoie-Carignano gróf (Párizs, 1663. október 18. – Bécs, 1736. április 21.) a Savoyai-dinasztia carignanói ágából származó főnemes, Carignano hercege, német-római császári hadvezér.
Új!!: Jósika Miklós és Savoyai Jenő · Többet látni »
Strobl Alajos
Liptóújvári Strobl Alajos, teljes nevén Strobl Alajos János Vilmos (Liptóújvár, 1856. június 21. – Budapest, 1926. december 13.) magyar szobrász, a századforduló magyar szobrászatának vezető egyénisége.
Új!!: Jósika Miklós és Strobl Alajos · Többet látni »
Suba László
Suba László (Makfalva, 1941. november 15. –) erdélyi magyar szobrász, művészeti író.
Új!!: Jósika Miklós és Suba László · Többet látni »
Szabadkőművesség
A szabadkőművesség alapvető jelképe: a kőműves derékszög (szögmérő) szárai fölé helyezett körző. Gyakran szerepel benne a G betű is. A nagy geométert, a világegyetem építőjét jelenti, vagyis a felsőbb lényt, a felsőbb értelmet, bárki vagy bármi is legyen az a szabadkőműves testvériség egyes tagjainak a hite szerint Diagram két amerikai szabadkőműves rendszer (a York és a Skót rítus) fokozatairól A szabadkőművesség (angolul freemasonry, franciául franc-maçonnerie, németül Freimaurerei vagy Freimaurertum) az egyetemes emberi összetartozást, az emberek testvériségét hirdető vallásos-etikai színezetű mozgalom, amely a metafizikus és okkult gondolkozás különböző ágazatainak kombinációiból jött létre.
Új!!: Jósika Miklós és Szabadkőművesség · Többet látni »
Szabolcs vármegye
Szabolcs vármegye (németül: Saboltsch) közigazgatási egység volt Magyarország alföldi részén.
Új!!: Jósika Miklós és Szabolcs vármegye · Többet látni »
Szakonyi Károly
Szakonyi Károly (született Németh Károly, Budapest, 1931. október 26. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, drámaíró, dramaturg.
Új!!: Jósika Miklós és Szakonyi Károly · Többet látni »
Szamos
A Szamos (románul Someș) a Tisza bal oldali mellékfolyója.
Új!!: Jósika Miklós és Szamos · Többet látni »
Szászország
Szászország Németország egyik tartománya.
Új!!: Jósika Miklós és Szászország · Többet látni »
Színházművészet
USA A színházművészet az előadó-művészetek azon ága, amelynek keretében közönség előtt színjáték útján, beszéddel, mozdulatokkal, hanghatásokkal és látványelemekkel történeteket mutatnak be, gyakran más művészetek – zene- és táncművészet, illetve a vizuális művészetek – eszközeit is felhasználva.
Új!!: Jósika Miklós és Színházművészet · Többet látni »
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Új!!: Jósika Miklós és Szeged · Többet látni »
Szemlér Ferenc (1906-1978)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szemlér Ferenc (költő, 1906–1978).
Új!!: Jósika Miklós és Szemlér Ferenc (1906-1978) · Többet látni »
Szilágy megye
Szilágy megye Románia északnyugati részén helyezkedik el.
Új!!: Jósika Miklós és Szilágy megye · Többet látni »
Szontagh Gusztáv
Iglói Szontagh Gusztáv Adolf (Csetnek, 1793. április 9. – Pest, 1858. június 7.) katonatiszt, növénytermesztő, filozófus, esztéta, kritikus, császári és királyi kapitány, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Jósika Miklós és Szontagh Gusztáv · Többet látni »
Szurduk
Szurduk falu Romániában, Szilágy megyében.
Új!!: Jósika Miklós és Szurduk · Többet látni »
Tanulók Könyvtára
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tanulók Könyvtára (Ifjúsági Kiadó).
Új!!: Jósika Miklós és Tanulók Könyvtára · Többet látni »
Tavaszy Sándor
Tavaszy Sándor (Sárpatak, 1888. február 25. – Kolozsvár, 1951. december 8.) filozófiai író, református teológiai tanár, igazgató.
Új!!: Jósika Miklós és Tavaszy Sándor · Többet látni »
Tóth István (grafikus)
Tóth István (Marosvásárhely, 1892. május 29. – Kolozsvár, 1964. május 24.) erdélyi magyar grafikus, festő.
Új!!: Jósika Miklós és Tóth István (grafikus) · Többet látni »
Tóth Lőrinc
Tóth Lőrinc (Rév-Komárom, 1814. december 17. – Budapest, 1903. március 17.) okleveles ügyvéd, kúriai elnök, drámaíró, szakíró; a Magyar Tudományos Akadémia, a Kisfaludy Társaság, a Petőfi Társaság, valamint a Fővárosi törvényhatósági bizottság virilista tagja.
Új!!: Jósika Miklós és Tóth Lőrinc · Többet látni »
Türingia
Türingia, teljes nevén Türingia Szabad Állam (Freistaat Thüringen) Németország középső régiójában elhelyezkedő szövetségi tartomány.
Új!!: Jósika Miklós és Türingia · Többet látni »
Tized
A tized valaminek az egytizede, amelyet hozzájárulásként vagy kötelező adóként fizetnek egy világi (király, földesúr stb.) vagy vallási (egyház) intézménynek.
Új!!: Jósika Miklós és Tized · Többet látni »
Torda
Torda (románul Turda, németül Thorenburg, szászul Torembrich, római neve Potaissa volt) város, municípium Romániában Kolozs megyében.
Új!!: Jósika Miklós és Torda · Többet látni »
Utunk
Utunk a romániai magyarság irodalmi, művészeti és kritikai hetilapja.
Új!!: Jósika Miklós és Utunk · Többet látni »
V. Szendrei Júlia
Szendrei Júlia, V. (Kolozsvár, 1930. március 15. – Kolozsvár, 1976. november 12.) erdélyi magyar irodalomtörténész, egyetemi oktató, Vajda Lajos (1926) történész felesége.
Új!!: Jósika Miklós és V. Szendrei Júlia · Többet látni »
Vasárnap (folyóirat, 1918–1940)
A Vasárnap Aradon 1920-tól megjelent, alcíme szerint „erdélyi katolikus kultúrszemle”; a Monay Ferenc szerkesztésében 1918.
Új!!: Jósika Miklós és Vasárnap (folyóirat, 1918–1940) · Többet látni »
Vörösmarty Mihály
Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, táblabíró, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja.
Új!!: Jósika Miklós és Vörösmarty Mihály · Többet látni »
Világosi fegyverletétel
Világosi fegyverletétel (magyar festő, 19. század közepe) Szkicsák-Klinovszky István: A világosi fegyverletétel A világosi fegyverletétel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc végét jelentette, amely után az osztrákok részéről véres megtorlás következett Haynau osztrák hadvezér rémuralma alatt.
Új!!: Jósika Miklós és Világosi fegyverletétel · Többet látni »
Walter Scott
Walter Scott (Edinburgh, 1771. augusztus 15. – Abbotsford, 1832. szeptember 21.) skót költő, regényíró, az angol nyelvű romantika kimagasló alakja.
Új!!: Jósika Miklós és Walter Scott · Többet látni »
Wéber Antal (irodalomtörténész)
Wéber Antal (Vértesboglár, 1929. június 9. – 2012. március 18.) magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár.
Új!!: Jósika Miklós és Wéber Antal (irodalomtörténész) · Többet látni »
Wesselényi Miklós (politikus, 1796–1850)
Ifjabb báró hadadi Wesselényi Miklós (Zsibó, 1796. december 30. – Pest, 1850. április 21.) az országgyűlési főrendiház vezére, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági és tiszteleti tagja, az 1838-as pesti árvíz „árvízi hajósa”.
Új!!: Jósika Miklós és Wesselényi Miklós (politikus, 1796–1850) · Többet látni »
16. század
A 16.
Új!!: Jósika Miklós és 16. század · Többet látni »
1794
Nincs leírás.
Új!!: Jósika Miklós és 1794 · Többet látni »
1816
Gróf Nemes Ádám, az Osztrák Nemzeti Bank első kormányzója.
Új!!: Jósika Miklós és 1816 · Többet látni »
1818
Nincs leírás.
Új!!: Jósika Miklós és 1818 · Többet látni »
1831
Nincs leírás.
Új!!: Jósika Miklós és 1831 · Többet látni »
1834
Nincs leírás.
Új!!: Jósika Miklós és 1834 · Többet látni »
1835
Nincs leírás.
Új!!: Jósika Miklós és 1835 · Többet látni »
1836
Nincs leírás.
Új!!: Jósika Miklós és 1836 · Többet látni »
1837
Nincs leírás.
Új!!: Jósika Miklós és 1837 · Többet látni »
1839
Nincs leírás.
Új!!: Jósika Miklós és 1839 · Többet látni »
1841
Nincs leírás.
Új!!: Jósika Miklós és 1841 · Többet látni »
1842
Nincs leírás.
Új!!: Jósika Miklós és 1842 · Többet látni »
1843
Nincs leírás.
Új!!: Jósika Miklós és 1843 · Többet látni »
1844
Nincs leírás.
Új!!: Jósika Miklós és 1844 · Többet látni »
1845
Nincs leírás.
Új!!: Jósika Miklós és 1845 · Többet látni »
1846
Nincs leírás.
Új!!: Jósika Miklós és 1846 · Többet látni »
1847
Nincs leírás.
Új!!: Jósika Miklós és 1847 · Többet látni »
1848
Nincs leírás.
Új!!: Jósika Miklós és 1848 · Többet látni »
1850
Nincs leírás.
Új!!: Jósika Miklós és 1850 · Többet látni »
1852
Nincs leírás.
Új!!: Jósika Miklós és 1852 · Többet látni »
1853
Nincs leírás.
Új!!: Jósika Miklós és 1853 · Többet látni »
1854
Nincs leírás.
Új!!: Jósika Miklós és 1854 · Többet látni »
1856
Nincs leírás.
Új!!: Jósika Miklós és 1856 · Többet látni »
1857
Az első, "a szó szűkebb értelmében vett világválság" éve.
Új!!: Jósika Miklós és 1857 · Többet látni »
1859
Nincs leírás.
Új!!: Jósika Miklós és 1859 · Többet látni »
1862
Nincs leírás.
Új!!: Jósika Miklós és 1862 · Többet látni »
1863
Nincs leírás.
Új!!: Jósika Miklós és 1863 · Többet látni »
1864
Nincs leírás.
Új!!: Jósika Miklós és 1864 · Többet látni »
1865
Nincs leírás.
Új!!: Jósika Miklós és 1865 · Többet látni »
1888
Nincs leírás.
Új!!: Jósika Miklós és 1888 · Többet látni »
1894
Nincs leírás.
Új!!: Jósika Miklós és 1894 · Többet látni »
1918
Nincs leírás.
Új!!: Jósika Miklós és 1918 · Többet látni »
1920-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Jósika Miklós és 1920-as évek · Többet látni »
1950-es évek
Nincs leírás.
Új!!: Jósika Miklós és 1950-es évek · Többet látni »
1960-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Jósika Miklós és 1960-as évek · Többet látni »
1965
Nyugat-Berlin.
Új!!: Jósika Miklós és 1965 · Többet látni »
1969
Nincs leírás.
Új!!: Jósika Miklós és 1969 · Többet látni »
1970
Nincs leírás.
Új!!: Jósika Miklós és 1970 · Többet látni »
1970-es évek
Nincs leírás.
Új!!: Jósika Miklós és 1970-es évek · Többet látni »
1977
Nincs leírás.
Új!!: Jósika Miklós és 1977 · Többet látni »
1981
Nincs leírás.
Új!!: Jósika Miklós és 1981 · Többet látni »
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
Új!!: Jósika Miklós és 20. század · Többet látni »
