Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Jókai Mór és Petőfi Sándor
Jókai Mór és Petőfi Sándor 78 közös dolog (a Uniópédia): Ady Endre, Alföld, Angol nyelv, Arany János (költő), Barabás Miklós (festő), Bérczy Károly, Budapest, Debrecen, Degré Alajos (ügyvéd), Egressy Gábor (színművész), Erdély, Erdélyi János (költő), Esztergom, Evangélikus kereszténység, Fiumei Úti Sírkert, Francia nyelv, Franciaország himnusza, Herczeg Ferenc (író), I. Lipót magyar király, Irodalom, Január 1., Kecskemét, Kerényi Frigyes, Kerkapoly Károly, Kisfaludy Társaság, Klapka György (tábornok), Kolozsvár, Koltó, Komárom (Szlovákia), Kossuth Lajos, ..., Kozma Sándor, Laborfalvi Róza, Latin nyelv, Lisznyai Damó Kálmán, Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar nyelv, Magyar Tudományos Akadémia, Magyarok, Magyarország, Makó, Március 15., Márciusi ifjak, Mikszáth Kálmán (író), Miskolc, Német nyelv, Népiesség, Nemzeti dal, Nemzeti Színház, Obernyik Károly, Olasz nyelv, Olaszország, Orlai Petrich Soma, Országgyűlés, Pákh Albert, Pálffy Albert, Pest (történelmi település), Pesti Divatlap, Pesti Hírlap (napilap, 1841–1849), Petőfi Társaság, Pilvax, Pozsony, Prága, Pulszky Ferenc, Romantika, Szónoklattan, Szeged, Szinnyei József (bibliográfus), Tarczy Lajos, Táncsics Mihály, Tízek Társasága, Tüdőgyulladás, Teleki Sándor (honvédtiszt), Tompa Mihály, Vahot Imre, Vasvári Pál (történész), Vörösmarty Mihály, Victor Hugo, 12 pont. Bővíteni index (48 több) »
Ady Endre
Diósadi Ady Endre, születési nevén: Ady András Endre (Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, Terézváros, 1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője.
Ady Endre és Jókai Mór · Ady Endre és Petőfi Sándor ·
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Alföld és Jókai Mór · Alföld és Petőfi Sándor ·
Angol nyelv
Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.
Angol nyelv és Jókai Mór · Angol nyelv és Petőfi Sándor ·
Arany János (költő)
Arany János csoportos emlékművea Magyar Nemzeti Múzeum előtt, Strobl Alajos műve Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, lapszerkesztő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára.
Arany János (költő) és Jókai Mór · Arany János (költő) és Petőfi Sándor ·
Barabás Miklós (festő)
Barabás Miklós leánya Henriette (1842–1892) 1858 Barabás Miklós leánya Barabás Ilona (1844–1929) 1863 Barabás Miklós három leánya. 1864 Barabás Miklós (Márkosfalva, 1810. február 10. – Budapest, Ferencváros, 1898. február 12.) magyar festő, az első olyan, aki képes volt festészetből megélni, grafikus, fényképész, az MTA tagja.
Barabás Miklós (festő) és Jókai Mór · Barabás Miklós (festő) és Petőfi Sándor ·
Bérczy Károly
Bérczy Károly (eredeti neve: Stand Károly) (Balassagyarmat, 1821. március 2. – Pest, 1867. december 11.) magyar író, költő, újságíró, műfordító, szerkesztő, a márciusi ifjak egyike.
Bérczy Károly és Jókai Mór · Bérczy Károly és Petőfi Sándor ·
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Budapest és Jókai Mór · Budapest és Petőfi Sándor ·
Debrecen
Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.
Debrecen és Jókai Mór · Debrecen és Petőfi Sándor ·
Degré Alajos (ügyvéd)
Degré Alajos (Lippa, 1819. január 6. – Budapest, 1896. november 1.) magyar ügyvéd, író, a márciusi ifjak egyike.
Degré Alajos (ügyvéd) és Jókai Mór · Degré Alajos (ügyvéd) és Petőfi Sándor ·
Egressy Gábor (színművész)
Egressy Gábor (született: Galambos Gábor, Sajólászlófalva, 1808. november 3. – Pest, 1866. július 30.) színész, a Nemzeti Színház első együttesének tagja, a Kisfaludy Társaság tagja (1863), Petőfi Sándor barátja, Egressy Béni bátyja.
Egressy Gábor (színművész) és Jókai Mór · Egressy Gábor (színművész) és Petőfi Sándor ·
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Erdély és Jókai Mór · Erdély és Petőfi Sándor ·
Erdélyi János (költő)
Erdélyi János (Nagykapos, 1814. április 1. – Sárospatak, 1868. január 23.) magyar ügyvéd, költő, kritikus, esztéta, népköltési gyűjtő, tanár, az MTA rendes tagja, a Kisfaludy Társaság titkára.
Erdélyi János (költő) és Jókai Mór · Erdélyi János (költő) és Petőfi Sándor ·
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Esztergom és Jókai Mór · Esztergom és Petőfi Sándor ·
Evangélikus kereszténység
Az evangélikus kereszténység; más nevein lutheranizmus vagy evangélikus vallás egy keresztény felekezet; a protestantizmus egyik fő ága.
Evangélikus kereszténység és Jókai Mór · Evangélikus kereszténység és Petőfi Sándor ·
Fiumei Úti Sírkert
A Fiumei Úti Sírkert, a közbeszédben Kerepesi úti temető vagy Kerepesi temető, gyakran Fiumei úti temető, korábban Mező Imre úti temető Budapest és egyben Magyarország egyik legfontosabb temetője.
Fiumei Úti Sírkert és Jókai Mór · Fiumei Úti Sírkert és Petőfi Sándor ·
Francia nyelv
A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.
Francia nyelv és Jókai Mór · Francia nyelv és Petőfi Sándor ·
Franciaország himnusza
''La Marseillaise'' ''La Marseillaise'', az 1944-ben meggyilkolt francia politikus és filmrendező Georges Mandel filmje (1907) A francia nemzeti himnuszt (La Marseillaise) nevével ellentétben nem Marseille-ben, hanem Strasbourgban írták, mégpedig egy egyébként elkötelezett királypárti, royalista francia műszaki tiszt, Rouget de Lisle (1760–1836) százados szerezte az 1792.
Franciaország himnusza és Jókai Mór · Franciaország himnusza és Petőfi Sándor ·
Herczeg Ferenc (író)
Herczeg Ferenc (született: Franz Herzog), (Versec, 1863. szeptember 22. – Budapest, 1954. február 24.) magyar író, színműíró, újságíró, az MTA tagja és másodelnöke, 1904-től 1919-ig a Petőfi Társaság elnöke.
Herczeg Ferenc (író) és Jókai Mór · Herczeg Ferenc (író) és Petőfi Sándor ·
I. Lipót magyar király
I.
I. Lipót magyar király és Jókai Mór · I. Lipót magyar király és Petőfi Sándor ·
Irodalom
Benczúr Gyula: Olvasó nő az erdőben (1875) Az irodalom, régiesen literatúra az emberiség szellemi munkásságának az a területe, amely maradandó nyelvi alkotások (rendszerint írásba foglalt nyelvi termékek) létrehozásában jelenik meg, illetve ilyen nyelvi alkotások bizonyos egésze is.
Irodalom és Jókai Mór · Irodalom és Petőfi Sándor ·
Január 1.
ausztráliai Sydney-ben Gyakran újév napjának is nevezik.
Jókai Mór és Január 1. · Január 1. és Petőfi Sándor ·
Kecskemét
Kecskemét (németül: Ketschkemet, szlovákul: Kečkemét, latinul: Aegopolis) megyei jogú város, Bács-Kiskun vármegye és a Kecskeméti járás székhelye.
Jókai Mór és Kecskemét · Kecskemét és Petőfi Sándor ·
Kerényi Frigyes
Kerényi Frigyes (Eperjes, 1822. január 1. – New Buda, 1852 tavaszán) költő, műfordító, ügyvéd.
Jókai Mór és Kerényi Frigyes · Kerényi Frigyes és Petőfi Sándor ·
Kerkapoly Károly
Kerkapoly Károly (néhol Kerkápoly Károly) (Szentgál, 1824. május 13. – Budapest, 1891. december 31.) jogi doktor, pénzügyminiszter, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Jókai Mór és Kerkapoly Károly · Kerkapoly Károly és Petőfi Sándor ·
Kisfaludy Társaság
Ferenczy István alkotása, 1836) A Kisfaludy Társaság (korabeli helyesírással Kisfaludy-Társaság) Kisfaludy Károly barátai és írótársai által 1836-ban Pesten alapított társaság, amelynek célja kezdetben a költő összes művének kiadása és emlékművének felállítása volt.
Jókai Mór és Kisfaludy Társaság · Kisfaludy Társaság és Petőfi Sándor ·
Klapka György (tábornok)
Klapka György (Temesvár, 1820. április 7. – Budapest, 1892. május 17.) honvédtábornok, helyettes hadügyminiszter.
Jókai Mór és Klapka György (tábornok) · Klapka György (tábornok) és Petőfi Sándor ·
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Jókai Mór és Kolozsvár · Kolozsvár és Petőfi Sándor ·
Koltó
Koltó (románul Coltău) falu Romániában Máramaros megyében.
Jókai Mór és Koltó · Koltó és Petőfi Sándor ·
Komárom (Szlovákia)
Nádor-vonal V. bástyája a levegőből Erzsébet-híd Komárom vagy Révkomárom (szlovákul Komárno, németül Komorn, szerbül Komoran) város Szlovákiában, a Nyitrai kerület Komáromi járásában, a Duna és a Vág-Duna összefolyásánál.
Jókai Mór és Komárom (Szlovákia) · Komárom (Szlovákia) és Petőfi Sándor ·
Kossuth Lajos
Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, Olaszország, 1894. március 20.) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke.
Jókai Mór és Kossuth Lajos · Kossuth Lajos és Petőfi Sándor ·
Kozma Sándor
Leveldi Kozma Sándor (Kőröshegy, Somogy vármegye, 1825. szeptember 2. – Budapest, 1897. augusztus 5.), a magyar királyi államügyészség megteremtője, első államügyésze.
Jókai Mór és Kozma Sándor · Kozma Sándor és Petőfi Sándor ·
Laborfalvi Róza
Gerenday-cég kivitelezése Laborfalvi Róza, születési nevén Benke Judit (Miskolc, 1817. április 8. – Budapest, Józsefváros, 1886. november 20.) magyar színésznő, Jókai Mór felesége.
Jókai Mór és Laborfalvi Róza · Laborfalvi Róza és Petőfi Sándor ·
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Jókai Mór és Latin nyelv · Latin nyelv és Petőfi Sándor ·
Lisznyai Damó Kálmán
Lisznyai (vagy Lisznyói) Damó Kálmán (Herencsény, 1823. október 13.– Buda, 1863. február 12.) költő, a Tízek Társaságának tagja.
Jókai Mór és Lisznyai Damó Kálmán · Lisznyai Damó Kálmán és Petőfi Sándor ·
Magyar Nemzeti Múzeum
A Magyar Nemzeti Múzeum, a magyar közbeszédben gyakran csak „Nemzeti Múzeum” országos múzeum, mely a magyar történelem tárgyi emlékeit gyűjti és mutatja be.
Jókai Mór és Magyar Nemzeti Múzeum · Magyar Nemzeti Múzeum és Petőfi Sándor ·
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Jókai Mór és Magyar nyelv · Magyar nyelv és Petőfi Sándor ·
Magyar Tudományos Akadémia
A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.
Jókai Mór és Magyar Tudományos Akadémia · Magyar Tudományos Akadémia és Petőfi Sándor ·
Magyarok
Nincs leírás.
Jókai Mór és Magyarok · Magyarok és Petőfi Sándor ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Jókai Mór és Magyarország · Magyarország és Petőfi Sándor ·
Makó
Makó (románul Macău, jiddisül מאַקאָוו) város Csongrád-Csanád vármegyében a Maros jobb partján, a román határ közelében, a nevét viselő járás központja.
Jókai Mór és Makó · Makó és Petőfi Sándor ·
Március 15.
Névnapok: Kristóf + Elektra, Keled, Kelemen, Kelemér, Kelen, Krisztofer, Ludovika, Lujza, Lukrécia, Perenna, Sudár, Sudárka, Zakária, Zakariás.
Jókai Mór és Március 15. · Március 15. és Petőfi Sándor ·
Márciusi ifjak
A pesti Pilvax kávéház, ahol 1848. március 15-én Petőfi Sándor először olvasta fel a ''Nemzeti dal!'' című versét. Preiszler József korabeli színezett tollrajza A pesti Pilvax kávéház, mint a „Szabadság csarnoka” kívülről és belülről, (1848) Márciusi ifjaknak tágabb értelemben az 1848–49-es forradalom és szabadságharc közvetlen előkészítésében, valamint az 1848. március 15-i eseményekben részt vett, harminc évnél fiatalabb személyeket, a radikális forradalmi szellem irodalmi képviselőit nevezi az irodalomtörténet, szűkebb értelemben Petőfi baráti körét, a magyar vidék céljaikkal rokonszenvező irodalmárait, a márciusi forradalom ifjú szónokait, a Márciusi Klub, majd az Egyenlőségi Társulat fiatal tagjait, a Marczius Tizenötödike és más radikális lapok politizáló írógárdáját.
Jókai Mór és Márciusi ifjak · Márciusi ifjak és Petőfi Sándor ·
Mikszáth Kálmán (író)
Mikszáth Kálmán autogramot ad (Szeged, 1900) Mikszáth Kálmán (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28.) magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.
Jókai Mór és Mikszáth Kálmán (író) · Mikszáth Kálmán (író) és Petőfi Sándor ·
Miskolc
Miskolc (szlovákul és csehül Miškovec, németül Mischkolz) megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél.
Jókai Mór és Miskolc · Miskolc és Petőfi Sándor ·
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Jókai Mór és Német nyelv · Német nyelv és Petőfi Sándor ·
Népiesség
A népiesség vagy népies-nemzeti irány a hagyományos szövegfolklorisztikai műfajok, népköltészeti alkotások motívumainak, stílusjegyeinek és szemléletmódjának tudatos szépirodalmi alkalmazása.
Jókai Mór és Népiesség · Népiesség és Petőfi Sándor ·
Nemzeti dal
A Nemzeti dal Petőfi Sándor legismertebb költeménye, amely az 1848–49-es forradalom és szabadságharc máig ható üzenete és a magyar hazafias költészet kiemelkedő alkotása.
Jókai Mór és Nemzeti dal · Nemzeti dal és Petőfi Sándor ·
Nemzeti Színház
A budapesti Nemzeti Színház Budapest IX. kerületében található.
Jókai Mór és Nemzeti Színház · Nemzeti Színház és Petőfi Sándor ·
Obernyik Károly
Obernyik Károly (Kömlőd, 1814. október 22. – Pest, 1855. augusztus 17.) író, a magyar társadalmi dráma egyik megteremtője, Petőfi Sándor barátja, a Tízek Társaságának tagja.
Jókai Mór és Obernyik Károly · Obernyik Károly és Petőfi Sándor ·
Olasz nyelv
Az olasz nyelv (olaszul lingua italiana) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül az újlatin nyelvek csoportjába tartozik.
Jókai Mór és Olasz nyelv · Olasz nyelv és Petőfi Sándor ·
Olaszország
Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.
Jókai Mór és Olaszország · Olaszország és Petőfi Sándor ·
Orlai Petrich Soma
Marastoni József: Orlai Petrich Soma arcképe (litográfia, 1861) Orlai Petrics Soma (Mezőberény, 1822. október 22. – Budapest, 1880. június 5.) festőművész, a történeti festészet jeles alakja.
Jókai Mór és Orlai Petrich Soma · Orlai Petrich Soma és Petőfi Sándor ·
Országgyűlés
Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.
Jókai Mór és Országgyűlés · Országgyűlés és Petőfi Sándor ·
Pákh Albert
Pákh Albert (Rozsnyó, 1823. március 11. – Pest, 1867. február 10.) ügyvéd, az MTA levelező, valamint a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a Vasárnapi Ujság alapítója és szerkesztője.
Jókai Mór és Pákh Albert · Pákh Albert és Petőfi Sándor ·
Pálffy Albert
Pálffy Albert (született: Pálfi Albert) (Gyula, 1820. április 20. – Budapest, 1897. december 22.) ügyvéd, lapszerkesztő, író, politikus, 1884-től az MTA tagja.
Jókai Mór és Pálffy Albert · Pálffy Albert és Petőfi Sándor ·
Pest (történelmi település)
Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.
Jókai Mór és Pest (történelmi település) · Pest (történelmi település) és Petőfi Sándor ·
Pesti Divatlap
A Pesti Divatlap 1848. március 18-án megjelent lapszámának címlapja Petőfi Sándor elbeszélő költeményének, a Pesti Divatlapban megjelent első kiadásának, címképe A Pesti Divatlap Pesten megjelenő hetilap volt 1844 és 1848 között.
Jókai Mór és Pesti Divatlap · Pesti Divatlap és Petőfi Sándor ·
Pesti Hírlap (napilap, 1841–1849)
A Pesti Hírlap (eredeti helyesírással Pesti Hirlap) a reformkortól, 1841-től jelent meg a szabadságharc bukásáig, 1849-ig.
Jókai Mór és Pesti Hírlap (napilap, 1841–1849) · Pesti Hírlap (napilap, 1841–1849) és Petőfi Sándor ·
Petőfi Társaság
Petőfi Sándor magyar költő, volt honvéd őrnagy A Petőfi Társaság (fennállt 1876-tól 1944-ig) a Petőfi-kultusz terjesztése és a magyar szépirodalom nemzeti szellemben való művelése céljából alapított egyesület.
Jókai Mór és Petőfi Társaság · Petőfi Sándor és Petőfi Társaság ·
Pilvax
A Pilvax kávéház belső tere a reformkorban, Preiszler József színezett tollrajza A Pilvax kávéház és étterem egy történelmi nevezetességű vendéglátóhely volt Budapest V. kerületében a Belvárosban, a mai Pilvax köz 1–3.
Jókai Mór és Pilvax · Petőfi Sándor és Pilvax ·
Pozsony
Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Jókai Mór és Pozsony · Petőfi Sándor és Pozsony ·
Prága
Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.
Jókai Mór és Prága · Petőfi Sándor és Prága ·
Pulszky Ferenc
Pulszky Ferenc 1837-ben (Kozina Sándor rajza) Donáth Gyula Cselfalvi és lubóczi Pulszky Ferenc Aurél Emánuel (Eperjes, 1814. szeptember 17. – Budapest, 1897. szeptember 9.) magyar politikus, régész és műgyűjtő, az MTA tagja.
Jókai Mór és Pulszky Ferenc · Petőfi Sándor és Pulszky Ferenc ·
Romantika
Caspar David Friedrich: ''Vándor a ködtenger fölött''A romantika egységes korstílus, ami több művészeti ágra együttesen terjedt ki.
Jókai Mór és Romantika · Petőfi Sándor és Romantika ·
Szónoklattan
A szónoklattan, ékesszólástan vagy retorika (görögül rhétoriké, latinul ars oratoria) a szónoklat tudománya, eredetileg díszes külsőségek között előadott beszédeket, ékes stílusú, nyilvános megszólalásokat jelentett.
Jókai Mór és Szónoklattan · Petőfi Sándor és Szónoklattan ·
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Jókai Mór és Szeged · Petőfi Sándor és Szeged ·
Szinnyei József (bibliográfus)
Szinnyei József munka közben Idősebb Szinnyei József (születési és 1868-ig használt nevén Ferber József, álnevein Borzas, Don José, Philalet dr.) (Komárom, 1830. március 18. – Budapest, 1913. augusztus 9.) bibliográfus, könyvtáros, irodalomtörténész, lexikográfus, Szinnyei József (1857–1943) nyelvész és Szinnyei Ferenc (1875–1947) irodalomtörténész édesapja.
Jókai Mór és Szinnyei József (bibliográfus) · Petőfi Sándor és Szinnyei József (bibliográfus) ·
Tarczy Lajos
Hetényen Tarczy Lajos (Hetény, 1807. december 6. – Bécs, 1881. március 20.) filozófus, természettudós, a Pápai Református Kollégium tanára, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Jókai Mór és Tarczy Lajos · Petőfi Sándor és Tarczy Lajos ·
Táncsics Mihály
Táncsics Mihály (született Mihajlo Stančić, Ácsteszér, 1799. április 21. – Budapest, 1884. június 28.), gyakran használt névalakja szerint Stancsics Mihál: magyar író, publicista, az első szocialista politikusok egyike.
Jókai Mór és Táncsics Mihály · Petőfi Sándor és Táncsics Mihály ·
Tízek Társasága
A Tízek Társasága fiatal írók csoportja volt az 1840-es évek második felében, Pesten.
Jókai Mór és Tízek Társasága · Petőfi Sándor és Tízek Társasága ·
Tüdőgyulladás
A tüdőgyulladás (pneumonia) a tüdő és a légzőrendszer betegsége, amelyre a légzőhólyagok (alveolus pulmonis) gyulladása és gyulladásos izzadmánnyal (exudatum) való telítődése jellemző.
Jókai Mór és Tüdőgyulladás · Petőfi Sándor és Tüdőgyulladás ·
Teleki Sándor (honvédtiszt)
Gróf széki Teleki Sándor József János (Kolozsvár, 1821. január 27. – Nagybánya, 1892. május 18.) 1848–49-es magyar katona, honvédezredes, olasz tábornok, főrendiházi tag és a Petőfi Társaság tagja, Petőfi Sándor „vad grófja”.
Jókai Mór és Teleki Sándor (honvédtiszt) · Petőfi Sándor és Teleki Sándor (honvédtiszt) ·
Tompa Mihály
Szobra Miskolcon Rimaszombati szobra. Holló Barnabás alkotása (1902) Tompa Mihály sírja Hanván Tompa Mihály (Rimaszombat, 1817. szeptember 28. – Hanva, 1868. július 30.) magyar költő, a népi-nemzeti irodalmi irányzat egyik legjelentősebb képviselője, református lelkész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1858).
Jókai Mór és Tompa Mihály · Petőfi Sándor és Tompa Mihály ·
Vahot Imre
Kerepesi temető: 34/1-1-24.A síron tévesen szerepel 1870 a halál dátumául. Vachottfalvi Vahot Imre (született: Vachott) (Gyöngyös, 1820. február 25. – Budapest, Budaújlak, 1879. február 21.) magyar ügyvéd, színműíró, lapszerkesztő.
Jókai Mór és Vahot Imre · Petőfi Sándor és Vahot Imre ·
Vasvári Pál (történész)
Vasvári Pál (eredeti nevén Fejér Pál; Bűd, 1826. július 14. – Havasnagyfalu, 1849. július 6. vagy július 13.) író, történész, pedagógus, filozófus, politikus, forradalmár, a „márciusi ifjak” egyik vezéralakja, honvéd őrnagy.
Jókai Mór és Vasvári Pál (történész) · Petőfi Sándor és Vasvári Pál (történész) ·
Vörösmarty Mihály
Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, táblabíró, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja.
Jókai Mór és Vörösmarty Mihály · Petőfi Sándor és Vörösmarty Mihály ·
Victor Hugo
Victor-Marie Hugo (Besançon, 1802. február 26. – Párizs, 1885. május 22.) francia romantikus költő, regény- és drámaíró, politikus és akadémikus.
Jókai Mór és Victor Hugo · Petőfi Sándor és Victor Hugo ·
12 pont
A 12 pont kinyomtatott plakátja A 12 pont volt az 1848.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Jókai Mór és Petőfi Sándor
- Mi van a közös Jókai Mór és Petőfi Sándor
- Közötti hasonlóságok Jókai Mór és Petőfi Sándor
Összehasonlítását Jókai Mór és Petőfi Sándor
Jókai Mór 328 kapcsolatokat, ugyanakkor Petőfi Sándor 602. Ami közös bennük 78, a Jaccard index 8.39% = 78 / (328 + 602).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Jókai Mór és Petőfi Sándor. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
