Közötti hasonlóságok Jóga és Jógi
Jóga és Jógi 29 közös dolog (a Uniópédia): Advaita, Ahimsza, Aparigraha, Asztéja, Ászana, Ísvara, Bhagavad-gíta, Brahmacsarja, Buddhizmus, Dána, Etika (vallás), Felebaráti szeretet, Hinduizmus, Jama, Jóga-szútrák, Móksa, Meditáció, Nijama, Patandzsali, Saucsa, Szanszkrit nyelv, Szanszkrit szójegyzék, Szantósa, Szatja, Szvádhjája, Szvámi, Tantra, Tapasz (hinduizmus), Upanisadok.
Advaita
Az advaita szanszkrit szó, jelentése: kettősség nélküli (a-dvaita: nem kettő.
Advaita és Jóga · Advaita és Jógi ·
Ahimsza
Vardhamána, az ahimsza fáklyatartója Az ahimsza vagy ahinsza/ahinszá (szanszkrit: अहिंसा; IAST: ahimsā, páli: avihimsā) fogalma, azt jelenti, hogy 'nem bántani' vagy 'nem ártani'.
Ahimsza és Jóga · Ahimsza és Jógi ·
Aparigraha
Az aparigraha (szanszkrit szó (अपरिग्रह), jelentése: nem-birtoklás, birtoklás-mentesség, nincstelenség. Minden birtoklásról és vágyról való lemondás. Az ind filozófiában és vallásokban használt fogalom: nem-kötődés sem emberekhez, sem tárgyakhoz, és csak a létfenntartáshoz szükséges dolgok megtartása. A dzsainizmusban az öt nagy fogadalom egyike. Az aparigraha olyan etikai tiltást tartalmaz, ahol az individuum értelmetlen, soha szűnni nem akaró szerzési ösztönét, az önzés és kapzsiság belső indíttatását veszi célba. Az énjével azonosult egyén a világ felé éli meg önmagát, s a tudat működését teljesen a világban való elmerülés, a vele való azonosulás szabja meg. Önmagát a világi jelenségeken keresztül, az én-érzethez való ragaszkodásban tartja életben: "Az életösztön: a saját én fenntartásához, valamint éppúgy a tudott, mint az elért dolgokhoz való ragaszkodás". Az egyén a szegénység-gazdagság két ellentétes pólusának feszültségében látja és értékeli az emberi létet. Igyekezete arra irányul, hogy adottságaival és lehetőségeivel olyan életformát alakítson ki magának, amivel egyre közelebb kerülhet az utóbb említettek által képviselt életszínvonalhoz. A pénz, a vagyongyűjtés és takarékosság kérdése egészen más megítélés alá esik az ind filozófiában, ahol szintén tradíciója van a családon belüli vagyon értő kezelésének. A javakhoz való viszonyulás kérdését is a karma törvényének tükrében vizsgálták és értelmezték: "az vagy magad is, amit magadnak megszerzel" Amíg valaki függőségi viszonyban van az anyagi javakkal, addig nem lehet elértnek tekinteni a lelki-szellemi szabadságot. Nem véletlenül volt több önmegvalósító irányzat és rend előírásai között az anyagi javakról való lemondás, sokszor a teljesség igényével. Ez annyit jelentett, hogy a rend tagjai vagyonukról lemondva, szegénységi fogadalmat téve csak a létfenntartáshoz szükséges élelmet, ruhát fogadták el alamizsnaként az adakozóktól. A rendtagok kötelességszerűen hirdették életformájukat a világban. Az önmegvalósító rendek és iskolák így transzformálták át az általánosan lenézett és elvetett szegénységet a lelki-szellemi iskolázottság magas szintű feltételévé. A nincstelenség önkéntes vállalása (Mahávíra, Buddha, Jézus, Mahátma Gandhi) az intuitív megismerés belső gazdagságát nyújtja a "keskeny úton járó" zarándokoknak. Az anyagiakhoz való viszonyt természetszerűleg határozza meg az emberi tudat felépítettsége. Az anyagiak jótékony célú felhasználásáról beszélünk, ha valaki a viszonzás belső elvárása nélkül osztja meg jólétét, vagyonát másokkal, de még ezen belül is számolhatunk fokozatbeli különbségekkel. A sokból, a feleslegesből juttatni valamennyit a rászorulónak közel sem jelent olyan áldozatot, mintha valaki a vagyonát (az életét) jelentő keveset is képes megosztani vagy akár teljesen átadni másnak. Az, ami az előbbi esetben csupán egy nemes gesztusból fakadó jó cselekedet, az az utóbbi esetben az ember énjének totális megtagadásával egyenlő. Az én funkciója a világban való tájékozódás, a különféle ismeretek és tapasztalások összegyűjtése. A megragadott ismeretekből fakadó átmeneti megnyugvás, kielégülés szakaszához hozzátapad a "begyűjtött" értékek megőrzésének igénye. Ez az emberi struktúrán belül az a védekező magatartás, amivel az én egy befelé irányuló mozgással igyekszik magát elhatárolni mindentől. Ezt nevezzük az én belélegző (zsugorodó) folyamatának. Az életösztön azonban természeténél fogva nem tűri meg az állandóság "tétlenségét", mivel csak a térhódítás, az újabb tapasztalatok megszerzésének folyamatában, a létesülés közegében érzi jól magát (az én kilélegzése). Az életösztön a ki- és belélegzések folytonosságában nyilvánul meg. Ismételten kiemelendő, hogy a jóga-márga nem a cselekvések teljes megtagadását hirdeti, hanem azt tanítja, hogy az embernek az adott szituációból következő legtisztább cselekvési módját kell kiválasztania, s ennek mentesnek kell lennie minden önös érdektől és számítástól. A jógi is cselekszik, amikor szükség van erre, de minden esetben arra kell törekednie, hogy ezt a mozdulatot mások javára, a viszonzás elvárásának mellőzésével tegye meg: "A tudatlanok a tettekhez való ragaszkodásból cselekszenek, óh Bhárata, de a bölcs a világ javáért dolgozzék, ragaszkodás nélkül". Aki így cselekszik, abban megszilárdul a nem-birtoklás elve, és betekintést nyerhet a kozmikus lét titkaiba, megismerheti az életösztönből fakadó születések okának eredetét. Az aszmitá és a lét keletkezésének oka ugyanabból a közös forrásból, a lét utáni szomjúságból (trisná) fakad. Az ezoterikus tapasztalás (bodha) erejével a jógi előtt feltárul az újraszületések (punardzsaman) titka is: "Az, aki többé semmit sem kíván egyéni tulajdonul, megismeri a lét keletkezésének titkát".
Aparigraha és Jóga · Aparigraha és Jógi ·
Asztéja
Az asztéja szanszkrit szó (अस्तेय), jelentése: nem-lopni.
Asztéja és Jóga · Asztéja és Jógi ·
Ászana
Az ászana szanszkrit szó (आसन), jelentése: elhelyezkedés, kitartás, testtartás, illetve stabil, kényelmes póz, ülésmód.
Ászana és Jóga · Ászana és Jógi ·
Ísvara
Ísvara (szanszkrit: ईश्वर) jelentése igen tág a hinduizmuson belül.
Ísvara és Jóga · Ísvara és Jógi ·
Bhagavad-gíta
A Bhagavad-gíta (szanszkrit, eredeti írásmóddal भगवद् गीता, ISO: Bhagavad-gītā) teljes nevén: Srímad Bhagavad-Gíta (श्रीमद् भगवद् गीता), vagy röviden: Gítá, szanszkrit filozófiai költemény, a hinduizmus vallásainak egyik legszentebb könyve.
Bhagavad-gíta és Jóga · Bhagavad-gíta és Jógi ·
Brahmacsarja
A brahmacsarja (szanszkrit: ब्रह्मचर्य, brahmacsarjā, angol: brahmacharya) a hinduizmusban és a dzsainizmusban használt kifejezés, amely önmegtartóztatást, önfegyelmet jelent.
Brahmacsarja és Jóga · Brahmacsarja és Jógi ·
Buddhizmus
A buddhizmus filozófiai, gyakorlatalapú világnézet és vallás, amely bizonyos országokban vallási irányzatok kialakulását eredményezte.
Buddhizmus és Jóga · Buddhizmus és Jógi ·
Dána
A dána az indiai hagyományokban erénynek számít. A dána (páli, szanszkrit: दान - dāna) a nagylelkűség vagy adakozás erénye alamizsnaChristopher Key Chapple, The Bhagavad Gita: Twenty-fifth–Anniversary Edition, State University of New York Press,, pages 634-661 vagy más cselekedet formájában.
Etika (vallás)
Az etika magában foglalja a helyes és helytelen viselkedés fogalmainak rendszerezését és ajánlásait.
Etika (vallás) és Jóga · Etika (vallás) és Jógi ·
Felebaráti szeretet
A felebaráti szeretet az embertársaink felé kinyilvánított önzetlen, jóindulatú törődés.
Felebaráti szeretet és Jóga · Felebaráti szeretet és Jógi ·
Hinduizmus
India autentikus ősi vallását hinduizmusnak (szanszkrit: हिन्दू धर्म: átírásban: hindu dharma, सनातन धर्म: Szanátana dharma) vagy bráhmanizmusnak nevezzük.
Hinduizmus és Jóga · Hinduizmus és Jógi ·
Jama
A jama (néha jáma, szanszkrit: यम, yama, jelentése: szabályozni vagy harmonizálniGodfrey Devereux: A jóga alapjai, 2002) etikai szabályokat fogalmaz meg a helyes élettel kapcsolatban a hinduizmusban és a jógában.
Jóga-szútrák
A című mű (szanszkrit: योगसूत्र) 196 ind szútrát tartalmaz.
Jóga és Jóga-szútrák · Jóga-szútrák és Jógi ·
Móksa
Móksa vagy moksa (szanszkrit: मोक्ष, nyugati átírással moksha) az ind filozófiában és vallásokban használt szó, melynek jelentése: megszabadulás, (fel)szabadulás, eleresztés.
Jóga és Móksa · Jógi és Móksa ·
Meditáció
A meditáció olyan szellemi gyakorlatok gyűjtőneve, amely magába foglalja a koncentráció, a szemlélődés és az absztrakció különféle technikáit, és amely elősegíti a fokozott öntudatot, a szellemi megvilágosodást, valamint a fizikai és mentális egészséget.
Jóga és Meditáció · Jógi és Meditáció ·
Nijama
A nijama (néha nijáma, szanszkrit: नियम, nijamá) betartandó előírásokat fogalmaz meg a helyes élettel kapcsolatban a hinduizmusban és a jógában.
Jóga és Nijama · Jógi és Nijama ·
Patandzsali
Patandzsali vagy másképp Patanydzsali (szanszkrit: पतञ्जलि, tamil: பதஞ்சலி, angol átírás: Patanjali) egy indiai név.
Jóga és Patandzsali · Jógi és Patandzsali ·
Saucsa
A saucsa (szanszkrit: शौच) tisztaságot jelent.
Jóga és Saucsa · Jógi és Saucsa ·
Szanszkrit nyelv
A szanszkrit nyelv (संस्कृता वाक्), illetve annak korábbi formája, a védikus óind, az indoeurópai nyelvcsalád indo-iráni csoportjába tartozik.
Jóga és Szanszkrit nyelv · Jógi és Szanszkrit nyelv ·
Szanszkrit szójegyzék
E szanszkrit szójegyzék a hinduizmusban, az ind filozófiában és hagyományban gyakran használt szanszkrit szavak gyűjteménye és értelmezése.
Jóga és Szanszkrit szójegyzék · Jógi és Szanszkrit szójegyzék ·
Szantósa
A szantósa vagy szamtósa szanszkrit szó (संतोष), jelentése megelégedettség, elégedettnek lenni.
Jóga és Szantósa · Jógi és Szantósa ·
Szatja
A szatja (szanszkrit: सत्य, átírva: szatjá, nyugati átírás: satya) jelentése: eredeti, igaz, igazság stb.
Jóga és Szatja · Jógi és Szatja ·
Szvádhjája
A szvádhjája szanszkrit kifejezés (स्वाध्याय); szó szerinti jelentése: öntanulmányozás.
Jóga és Szvádhjája · Jógi és Szvádhjája ·
Szvámi
A szvámi (szanszkrit: स्वामी, angol átírás: swami) a hinduizmusban olyan aszkéta vagy jógi, aki beavatást nyert a vallási szerzetesrendbe és a legmagasabb spirituális megvalósításnak és/vagy az emberiség szolgálatának szenteli az életét.
Jóga és Szvámi · Jógi és Szvámi ·
Tantra
A tantrizmus vagy röviden tantra az indiai vallásfilozófia egy áramlata, amely jelentősen különbözik az ortodox védikus (ásztika) hagyománytól.
Jóga és Tantra · Jógi és Tantra ·
Tapasz (hinduizmus)
A tapasz, néha tapah (szanszkrit: तपस) többjelentésű szó, itt önfegyelmezést, aszkézist, önmegtagadást jelent.
Jóga és Tapasz (hinduizmus) · Jógi és Tapasz (hinduizmus) ·
Upanisadok
Az upanisadok (szanszkrit: उपनिषद्, IAST: Upaniṣad) ókori ind bölcseleti művek.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Jóga és Jógi
- Mi van a közös Jóga és Jógi
- Közötti hasonlóságok Jóga és Jógi
Összehasonlítását Jóga és Jógi
Jóga 161 kapcsolatokat, ugyanakkor Jógi 41. Ami közös bennük 29, a Jaccard index 14.36% = 29 / (161 + 41).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Jóga és Jógi. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: