Közötti hasonlóságok Jézus Társasága és Pap (hivatás)
Jézus Társasága és Pap (hivatás) 9 közös dolog (a Uniópédia): Despotizmus, Jézus, Keresztény szerzetesség, Kereszténység, Kultusz (vallás), Protestantizmus, Római katolikus egyház, Tridenti zsinat, Világi papság.
Despotizmus
A despotizmus olyan kormányzati forma, amelyben az uralkodó korlátlan hatalommal rendelkezik; olyan hatalomgyakorlási forma, amelyben az uralkodó és az alattvalók viszonya a rabszolgatartó és a rabszolgák közötti kapcsolathoz hasonló.
Despotizmus és Jézus Társasága · Despotizmus és Pap (hivatás) ·
Jézus
Názáreti Jézus vagy Jézus Krisztus, gyakran csak Jézus vagy Krisztus (Yēšūaʿ; Betlehem, i. e. 7 körül – Jeruzsálem, i. sz. 33 körül) a kereszténység központi alakja, a világtörténelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású személye.
Jézus és Jézus Társasága · Jézus és Pap (hivatás) ·
Keresztény szerzetesség
A keresztény szerzetesség a katolikus és az ortodox egyházak azon intézménye, amely elsősorban az egyén tökéletesedését van hivatva szolgálni, az átlagosnál magasabb életeszményt állítva tagjai elé.
Jézus Társasága és Keresztény szerzetesség · Keresztény szerzetesség és Pap (hivatás) ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Jézus Társasága és Kereszténység · Kereszténység és Pap (hivatás) ·
Kultusz (vallás)
Kultusznak nevezzük a vallásokban a vallási szertartások összességét.
Jézus Társasága és Kultusz (vallás) · Kultusz (vallás) és Pap (hivatás) ·
Protestantizmus
A protestantizmus mint gyűjtőnév alatt a kereszténység azon egyik fő ágát szokták érteni, amely a reformáció teológiai alapelveit követi.
Jézus Társasága és Protestantizmus · Pap (hivatás) és Protestantizmus ·
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Jézus Társasága és Római katolikus egyház · Pap (hivatás) és Római katolikus egyház ·
Tridenti zsinat
Johann Lucas Kracker: A tridenti zsinat (mennyezetfreskó az Egri Főegyházmegyei Könyvtárban) A trienti zsinat (más néven tridenti zsinat vagy trentói zsinat (latinul Concilium Tridentinum) a katolikus egyház bel- és küléletére nézve az egyik legfontosabb egyetemes zsinat, amely a 16. századi reformátorok ellenében a katolikus egyház igazi megformálását hozta létre és új életre keltette. A tridenti zsinat az ellenreformáció kezdetét jelentette. Számos akadály, a keresztény fejedelmek között dúló konfliktusok és háborúk után III. Pál pápa 1542. május 22-ére hívta össze a zsinatot Tridentbe (ma: Trento) a bullájában kifejezett következő célokkal: „Isten dicsőségére és magasztalására, a hit és keresztény vallás fejlesztésére és felemelésére, a tévtanok kiirtására, az egyház békéjére és egységére, a papság és a keresztény nép megjavítására, a keresztény név ellenségeinek megsemmisítésére”. A zsinatot azonban újabb zavarok miatt csak 1545. december 13-án nyitották meg ünnepélyesen.
Jézus Társasága és Tridenti zsinat · Pap (hivatás) és Tridenti zsinat ·
Világi papság
A világi papság (latin: clerici saeculares) kifejezés a kereszténységben olyan papokra és diakónusokra utal, akik nem egy szerzetesi közösség tagjai.
Jézus Társasága és Világi papság · Pap (hivatás) és Világi papság ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Jézus Társasága és Pap (hivatás)
- Mi van a közös Jézus Társasága és Pap (hivatás)
- Közötti hasonlóságok Jézus Társasága és Pap (hivatás)
Összehasonlítását Jézus Társasága és Pap (hivatás)
Jézus Társasága 299 kapcsolatokat, ugyanakkor Pap (hivatás) 54. Ami közös bennük 9, a Jaccard index 2.55% = 9 / (299 + 54).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Jézus Társasága és Pap (hivatás). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: