Közötti hasonlóságok Jászok és Szkíták
Jászok és Szkíták 43 közös dolog (a Uniópédia): Agathürszök, Alánia, Alánok, Alföld, Amu-darja, Aorszok, Arabok, Avarok, Azovi-tenger, Ászik, Baktria, Besenyők, Dákok, Déli-Urál, Dnyeper, Don, Havasalföld, Hunok, Indoiráni nyelvek, Jazigok, Kangarok, Kaukázus (hegység), Kavarok, Kazár Birodalom, Kazárok, Kelták, Kunok, Kusánok, Masszagéták, Népvándorláskor, ..., Roxolánok, Szabirok, Szakák, Szarmaták, Szir-darja, Szirákok, Szkíta nyelv, Szkíta szokások, Sztrabón, Törökök, Türkök, Urál (folyó), Vandálok. Bővíteni index (13 több) »
Agathürszök
Dák férfiú szobra Az agathürszök – a görögök szerint agathürszoi, agathürszioi (αγαθυρσοι, αγαθυρσιοι) – Hérodotosz szerint a királyi szkíták rokonai voltak.
Agathürszök és Jászok · Agathürszök és Szkíták ·
Alánia
Alánia az ászi nép középkori királysága volt a Kaukázus északi előterében.
Alánia és Jászok · Alánia és Szkíták ·
Alánok
Az ászik (massagetae) szállásterülete írott történelmük kezdetén Alán, többes számban alánok – görög nyelvű forrásokban Alanoi: Αλανοι – az ászi nép szövetségének görögösített elnevezése volt.
Alánok és Jászok · Alánok és Szkíták ·
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Alföld és Jászok · Alföld és Szkíták ·
Amu-darja
Az Amu-darja (az ókorban ógörögül Ὦξος, latinul Oxus, tádzsikul Омударё vagy дарёи Ому, perzsául, üzbégül Amudarjo) Közép-Ázsia két leghosszabb folyója közül az egyik (a másik a vele szinte párhuzamosan folyó Szir-darja).
Amu-darja és Jászok · Amu-darja és Szkíták ·
Aorszok
Skukha, az ászi nép aorsz törzsének nagyura a behisztuni felirat domborművén Az aorszok – görög nyelvű forrásokban aorszoi (ἄορσοι), arab kútfőkben al-Arsiyya, al-Arsiya, As-yah, al-Ursiyya, al-Larisiya, al-Orsiyya és Ors – az alán (korábban masszaget) szövetségéhez tartoztak, s az ászi nép egyik törzsét képviselték.
Aorszok és Jászok · Aorszok és Szkíták ·
Arabok
Abdul Kadir al-Rasszam: Mohamed Daruics al-Alluszi portréja Az arabok (az Egyiptomban és az attól keletre élők szaracénok, magyarosan szerecsenek, az Egyiptomtól nyugatra élők mórok) nagy és heterogén europid népcsoport, leginkább a Közel-Keleten és Észak-Afrikában élnek nagy számban.
Arabok és Jászok · Arabok és Szkíták ·
Avarok
Kárpát-medencében 582-612 Reflexíj a gyenesdiási avar temetőből Az avarok Európában 814 körül Lovával együtt eltemetett avar harcos (Damjanich János Múzeum, Szolnok). Avar leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok). A Nagyszentmiklósi kincs aranyból készült ivócsanakja 520 körül.A területeken az általunk besenyőknek nevezett nép is élhetett, akiken Strabo szerint a heftaliták uralkodtak. Az avarok az eurázsiai sztyepp nomád népe voltak, akik a 6–8. század között Kárpát-medencei központú, erős birodalmat irányítottak.
Avarok és Jászok · Avarok és Szkíták ·
Azovi-tenger
Az Azovi-tenger (orosz Азовское море, ukránul Азовське море, krími tatárul Azaq deñizi, régies nevén Meótisz, latinul Palus Maeotis) a Fekete-tenger északi öble.
Azovi-tenger és Jászok · Azovi-tenger és Szkíták ·
Ászik
Ászik a Kárpát-medencében (i. sz. 2. század) Az ászik, helyesebben jászik – nevük görög köntösben aszianoi (ασιανοι), aszioi (ασιοι), iazügesz (ιαζυγες) stb., latinosan asii, astacae stb., napjainkban jászok – egykor a szkíta népek körébe, a szakák csoportjába tartoztak.
Ászik és Jászok · Ászik és Szkíták ·
Baktria
Baktria régi városai Baktria (óperzsa Bāχtriš, újperzsa Balkh, görög Baktriané, Baktra, latin Bactriana regio, Bactriana terra) az ókori Belső-Ázsia történelmi régiója volt a mai Afganisztán, Üzbegisztán és Tádzsikisztán határvidékén, legnagyobbrészt a mai Észak-Afganisztánban.
Baktria és Jászok · Baktria és Szkíták ·
Besenyők
A besenyők a 8–11. század között a mai Dél-Oroszország területén, majd a magyar honfoglalást követően a mai Ukrajna, Moldova és Kelet-Románia területén erős törzsszövetséget alkotó nép.
Besenyők és Jászok · Besenyők és Szkíták ·
Dákok
Boirebisztasz dák király közvetlen uralma alatt álló területek A dákok ókori népcsoport, amelynek az i. e. 1. évezred kezdete körülre datálható a kialakulása.
Dákok és Jászok · Dákok és Szkíták ·
Déli-Urál
A Déli-Urál az oroszországi Urál hegylánc része.
Déli-Urál és Jászok · Déli-Urál és Szkíták ·
Dnyeper
A Dnyeper vagy Dnyipro (Dnyipro; Dnyepr; Dnyapro) Európa 4.
Dnyeper és Jászok · Dnyeper és Szkíták ·
Don
A Don – ókori szkíta neve görögösen Tanaisz (Ταναις); oroszul Дон – Oroszország egyik folyója.
Don és Jászok · Don és Szkíták ·
Havasalföld
Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.
Havasalföld és Jászok · Havasalföld és Szkíták ·
Hunok
Attila halála idején, a 453. évben hsziungnu és hun bronzüstök elterjedési területe Eurázsiában, Érdy Miklós gyűjtése nyomán A hunok néven ismert népességet részben kelet-európai, részben belső-ázsiai eredetű pásztorkodó lovasnépek alkották.
Hunok és Jászok · Hunok és Szkíták ·
Indoiráni nyelvek
Indoiráni nyelvek Az indoiráni nyelvek a szláv nyelvek, valamint az örmény nyelv mellett az indoeurópai nyelvcsalád keleti ágainak egyikét alkotják.
Indoiráni nyelvek és Jászok · Indoiráni nyelvek és Szkíták ·
Jazigok
Jazig területek az Alföldön a 2-3. században A jazigok indoiráni nyelvű nép voltak az ókorban, akik a szkítákkal rokon szarmaták törzsszövetségébe tartoztak.
Jászok és Jazigok · Jazigok és Szkíták ·
Kangarok
A Szir-darja és vízgyűjtő területe Kankar fejedelem pénzérméje''Előlap: a nagyúr arcmása; hátlap: nemzetségjegye'' A kangarok – helyesebben kankarok – írott történelmük hajnalán (i. e. 2. század) Közép-Ázsiában laktak.
Jászok és Kangarok · Kangarok és Szkíták ·
Kaukázus (hegység)
A Kaukázus egy hegyrendszer a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger között, a Kaukázus régióban.
Jászok és Kaukázus (hegység) · Kaukázus (hegység) és Szkíták ·
Kavarok
alsószentmihályfalvai kazáriai rovásírással készült felirat A kavarok (középgörög καβαροι, hibás olvasata kabarok) a honfoglalás előtti időszakban a magyarokhoz csatlakozó, valószínűleg török nyelvű népcsoport voltak.
Jászok és Kavarok · Kavarok és Szkíták ·
Kazár Birodalom
A világ térképe 820-ban, benne kék színnel jelölve a Kazár Birodalom. A Kazár Birodalom a kelet-európai sztyepp legszervezettebb állama volt, melyet a kazárok uraltak.
Jászok és Kazár Birodalom · Kazár Birodalom és Szkíták ·
Kazárok
A Kazár Birodalom területe 650-850 között Kazár rovásjelek a 10. századi kijevi levél elnevezésű rovásemléken, melyet a kagán helyettese írt, akinek a méltóságneve »ilik« volt. Jelentése: ''Olvastuk. Ilik''http://www.scribd.com/doc/54631450/Bakay-Kornel-%C5%90stortenetunk-regeszeti-forrasai-II-1-2 Bakay Kornél: Őstörténetünk régészeti forrásai. II. 1/2 A kazárok közép-ázsiai eredetű török nyelvű nép voltak, a 7. századtól a 10. századig a kelet-európai sztyeppén a Kazár Birodalom vezető népe.
Jászok és Kazárok · Kazárok és Szkíták ·
Kelták
A kelták szűkebb értelemben egy, Közép- és Nyugat-Európában élt ókori indoeurópai nép, népcsoport volt, amely ősi indoeurópai nyelveket (szárazföldi vagy ókelta nyelveket) beszélt.
Jászok és Kelták · Kelták és Szkíták ·
Kunok
A kipcsak-szári-kun törzsszövetség területe 1200 körül. A terület sohasem állt egységes, központi vezetés alatt, kipcsak vagy kun birodalomról ezért nem beszélhetünk ebben az értelemben A Magyarországon kunok néven ismert nép egy török nyelvű népekből – kipcsakok, sárga ujgurok, ázsiai kunok – álló törzsszövetség volt, amelyik a 11. században jött létre és sokáig nyugtalanította támadásaival a szomszédos keleti szláv, magyar, lengyel, bizánci és délszláv területeket.
Jászok és Kunok · Kunok és Szkíták ·
Kusánok
A kusánok, kínai nevükön jüecsik (月氏 vagy 月支), vagy tokhárok kelet-iráni nyelvű nép voltak.
Jászok és Kusánok · Kusánok és Szkíták ·
Masszagéták
Tomürisz (Τομυρις), az ászik királynője (i. e. kb. 530.), a ''Promptuarium Iconum Insigniorum'' szerint A masszagéták (mazkut) királysága a Keleti-Kaukázusban (i. sz. 290 körül) Masszaget (helytelenül Masszagéta), többes számban Masszagéták – görög nyelvű forrásokban Masszagetai: Μασσαγεται – az ászi nép szövetségének görögösített elnevezése volt.
Jászok és Masszagéták · Masszagéták és Szkíták ·
Népvándorláskor
2–5. századi vándorlások A népvándorláskor vagy a népvándorlás kora körülbelül a 4-8. század közötti korszak Európában, a késő ókorból a kora középkorba való átmenet időszaka.
Jászok és Népvándorláskor · Népvándorláskor és Szkíták ·
Roxolánok
A roxolánok a szarmaták törzsszövetségébe tartozó törzs voltak, az i. e. 3. században a Don vidékén éltek.
Jászok és Roxolánok · Roxolánok és Szkíták ·
Szabirok
A szabirok, szavirok stb.
Jászok és Szabirok · Szabirok és Szkíták ·
Szakák
Skukha, az ászik, pontosabban az aorszok törzsének nagyura a behisztuni felirat domborművén A szakák közép-ázsiai szkíták.
Jászok és Szakák · Szakák és Szkíták ·
Szarmaták
II. Tiberius Julius Sauromates pénzérméje (kb. 172–211.) A szauromatáknak vagy szarmatáknak nevezett ókori, kelet-európai népesség elsődleges források szerint iráni, közelebbről madai, avagy méd származású volt.
Jászok és Szarmaták · Szarmaták és Szkíták ·
Szir-darja
A Szir-darja (az ókorban ógörögül Ἰαξάρτης, kazahul Сырдария, tádzsikul Сирдарё, üzbégül Sirdaryo, perzsául) egyike Közép-Ázsia két leghosszabb folyójának Üzbegisztán, Tádzsikisztán és Kazahsztán területén.
Jászok és Szir-darja · Szir-darja és Szkíták ·
Szirákok
A szirákok szállásterülete az i. e. 1. században, az ászik vándorlása idején A szirákok – görögösen szirakoi (σιρακοι), latinosan siraci – a szkíta népek közé tartoztak.
Jászok és Szirákok · Szirákok és Szkíták ·
Szkíta nyelv
A szkíta nyelvet, pontosabban a szkíta népek nyelvét – közmegegyezés szerint – az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágán belül az iráni nyelvek keleti csoportjába osztják be.
Jászok és Szkíta nyelv · Szkíták és Szkíta nyelv ·
Szkíta szokások
Szkíta ifjú szobra (i. e. 2. század) Táncoló szkíták (Pesavar, Buner-domborművek), i. e. kb. 1. század A szkíták szokásait elsősorban régészeti hagyatékuk, másodsorban egykorú vagy közel egykorú források tanúságtétele nyomán ismerjük.
Jászok és Szkíta szokások · Szkíták és Szkíta szokások ·
Sztrabón
Sztrabón (elterjedt átírásai Strabón, Strabon), (Kr. e. 63 körül – Kr. u. 23 után) ókori utazó, földrajzi író.
Jászok és Sztrabón · Szkíták és Sztrabón ·
Törökök
A törökök (törökül: Türkler), azaz a török nép (Türk halkı) alatt általában a Törökország területén élő török ajkú illetve állampolgárságú embereket értjük.
Jászok és Törökök · Szkíták és Törökök ·
Türkök
Kök türkök 6-8. századi ábrázolása Mongóliából A türkök kifejezés alatt értjük egyrészt a Türk Birodalom alapító nemzetségét, másrészt az ezen birodalom uralma alatt egyesített, török nyelveket beszélő népeket.
Jászok és Türkök · Szkíták és Türkök ·
Urál (folyó)
Az Urál folyó Oroszországban és Kazahsztánban.
Jászok és Urál (folyó) · Szkíták és Urál (folyó) ·
Vandálok
Vandál vasfegyverek: pajzsdudor, lándzsahegyek A vandálok keleti germán népe az 5. század folyamán vette birtokába a Római Birodalom észak-afrikai területeit.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Jászok és Szkíták
- Mi van a közös Jászok és Szkíták
- Közötti hasonlóságok Jászok és Szkíták
Összehasonlítását Jászok és Szkíták
Jászok 141 kapcsolatokat, ugyanakkor Szkíták 192. Ami közös bennük 43, a Jaccard index 12.91% = 43 / (141 + 192).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Jászok és Szkíták. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: