Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Jászok és Masszagéták

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Jászok és Masszagéták

Jászok vs. Masszagéták

A jászok – indoiráni nyelvűnek tartott népcsoport – egykor a szkíta népek körébe, a szakák csoportjába tartoztak. Tomürisz (Τομυρις), az ászik királynője (i. e. kb. 530.), a ''Promptuarium Iconum Insigniorum'' szerint A masszagéták (mazkut) királysága a Keleti-Kaukázusban (i. sz. 290 körül) Masszaget (helytelenül Masszagéta), többes számban Masszagéták – görög nyelvű forrásokban Masszagetai: Μασσαγεται – az ászi nép szövetségének görögösített elnevezése volt.

Közötti hasonlóságok Jászok és Masszagéták

Jászok és Masszagéták 24 közös dolog (a Uniópédia): Alánok, Ammianus Marcellinus, Amu-darja, Aorszok, Avarok, Azovi-tenger, Ászik, Baktria, Dnyeper, Don, Hunok, Jazigok, Kangarok, Kangcsü, Kusánok, Roxolánok, Szakák, Szarmaták, Szir-darja, Szkíta szokások, Szkíták, Sztrabón, Törökök, Urál (folyó).

Alánok

Az ászik (massagetae) szállásterülete írott történelmük kezdetén Alán, többes számban alánok – görög nyelvű forrásokban Alanoi: Αλανοι – az ászi nép szövetségének görögösített elnevezése volt.

Alánok és Jászok · Alánok és Masszagéták · Többet látni »

Ammianus Marcellinus

Ammianus Marcellinus (330 körül – 395/400 körül) a késő római császárkor legkiemelkedőbb történetírója.

Ammianus Marcellinus és Jászok · Ammianus Marcellinus és Masszagéták · Többet látni »

Amu-darja

Az Amu-darja (az ókorban ógörögül Ὦξος, latinul Oxus, tádzsikul Омударё vagy дарёи Ому, perzsául, üzbégül Amudarjo) Közép-Ázsia két leghosszabb folyója közül az egyik (a másik a vele szinte párhuzamosan folyó Szir-darja).

Amu-darja és Jászok · Amu-darja és Masszagéták · Többet látni »

Aorszok

Skukha, az ászi nép aorsz törzsének nagyura a behisztuni felirat domborművén Az aorszok – görög nyelvű forrásokban aorszoi (ἄορσοι), arab kútfőkben al-Arsiyya, al-Arsiya, As-yah, al-Ursiyya, al-Larisiya, al-Orsiyya és Ors – az alán (korábban masszaget) szövetségéhez tartoztak, s az ászi nép egyik törzsét képviselték.

Aorszok és Jászok · Aorszok és Masszagéták · Többet látni »

Avarok

Kárpát-medencében 582-612 Reflexíj a gyenesdiási avar temetőből Az avarok Európában 814 körül Lovával együtt eltemetett avar harcos (Damjanich János Múzeum, Szolnok). Avar leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok). A Nagyszentmiklósi kincs aranyból készült ivócsanakja 520 körül.A területeken az általunk besenyőknek nevezett nép is élhetett, akiken Strabo szerint a heftaliták uralkodtak. Az avarok az eurázsiai sztyepp nomád népe voltak, akik a 6–8. század között Kárpát-medencei központú, erős birodalmat irányítottak.

Avarok és Jászok · Avarok és Masszagéták · Többet látni »

Azovi-tenger

Az Azovi-tenger (orosz Азовское море, ukránul Азовське море, krími tatárul Azaq deñizi, régies nevén Meótisz, latinul Palus Maeotis) a Fekete-tenger északi öble.

Azovi-tenger és Jászok · Azovi-tenger és Masszagéták · Többet látni »

Ászik

Ászik a Kárpát-medencében (i. sz. 2. század) Az ászik, helyesebben jászik – nevük görög köntösben aszianoi (ασιανοι), aszioi (ασιοι), iazügesz (ιαζυγες) stb., latinosan asii, astacae stb., napjainkban jászok – egykor a szkíta népek körébe, a szakák csoportjába tartoztak.

Ászik és Jászok · Ászik és Masszagéták · Többet látni »

Baktria

Baktria régi városai Baktria (óperzsa Bāχtriš, újperzsa Balkh, görög Baktriané, Baktra, latin Bactriana regio, Bactriana terra) az ókori Belső-Ázsia történelmi régiója volt a mai Afganisztán, Üzbegisztán és Tádzsikisztán határvidékén, legnagyobbrészt a mai Észak-Afganisztánban.

Baktria és Jászok · Baktria és Masszagéták · Többet látni »

Dnyeper

A Dnyeper vagy Dnyipro (Dnyipro; Dnyepr; Dnyapro) Európa 4.

Dnyeper és Jászok · Dnyeper és Masszagéták · Többet látni »

Don

A Don – ókori szkíta neve görögösen Tanaisz (Ταναις); oroszul Дон – Oroszország egyik folyója.

Don és Jászok · Don és Masszagéták · Többet látni »

Hunok

Attila halála idején, a 453. évben hsziungnu és hun bronzüstök elterjedési területe Eurázsiában, Érdy Miklós gyűjtése nyomán A hunok néven ismert népességet részben kelet-európai, részben belső-ázsiai eredetű pásztorkodó lovasnépek alkották.

Hunok és Jászok · Hunok és Masszagéták · Többet látni »

Jazigok

Jazig területek az Alföldön a 2-3. században A jazigok indoiráni nyelvű nép voltak az ókorban, akik a szkítákkal rokon szarmaták törzsszövetségébe tartoztak.

Jászok és Jazigok · Jazigok és Masszagéták · Többet látni »

Kangarok

A Szir-darja és vízgyűjtő területe Kankar fejedelem pénzérméje''Előlap: a nagyúr arcmása; hátlap: nemzetségjegye'' A kangarok – helyesebben kankarok – írott történelmük hajnalán (i. e. 2. század) Közép-Ázsiában laktak.

Jászok és Kangarok · Kangarok és Masszagéták · Többet látni »

Kangcsü

A Csang Csien által meglátogatott és leírt országok (előbbieket kék szín jelöli) Kang (康), Kangcsü (康居) vagy Kangkuo (康國) a legkorábbi kínai jelentésekben a Szir-darja középső szakaszát, valamint a Talasz és a Csu folyó lapályát magában foglaló területet, vagyis a kangarok országát jelentette.

Jászok és Kangcsü · Kangcsü és Masszagéták · Többet látni »

Kusánok

A kusánok, kínai nevükön jüecsik (月氏 vagy 月支), vagy tokhárok kelet-iráni nyelvű nép voltak.

Jászok és Kusánok · Kusánok és Masszagéták · Többet látni »

Roxolánok

A roxolánok a szarmaták törzsszövetségébe tartozó törzs voltak, az i. e. 3. században a Don vidékén éltek.

Jászok és Roxolánok · Masszagéták és Roxolánok · Többet látni »

Szakák

Skukha, az ászik, pontosabban az aorszok törzsének nagyura a behisztuni felirat domborművén A szakák közép-ázsiai szkíták.

Jászok és Szakák · Masszagéták és Szakák · Többet látni »

Szarmaták

II. Tiberius Julius Sauromates pénzérméje (kb. 172–211.) A szauromatáknak vagy szarmatáknak nevezett ókori, kelet-európai népesség elsődleges források szerint iráni, közelebbről madai, avagy méd származású volt.

Jászok és Szarmaták · Masszagéták és Szarmaták · Többet látni »

Szir-darja

A Szir-darja (az ókorban ógörögül Ἰαξάρτης, kazahul Сырдария, tádzsikul Сирдарё, üzbégül Sirdaryo, perzsául) egyike Közép-Ázsia két leghosszabb folyójának Üzbegisztán, Tádzsikisztán és Kazahsztán területén.

Jászok és Szir-darja · Masszagéták és Szir-darja · Többet látni »

Szkíta szokások

Szkíta ifjú szobra (i. e. 2. század) Táncoló szkíták (Pesavar, Buner-domborművek), i. e. kb. 1. század A szkíták szokásait elsősorban régészeti hagyatékuk, másodsorban egykorú vagy közel egykorú források tanúságtétele nyomán ismerjük.

Jászok és Szkíta szokások · Masszagéták és Szkíta szokások · Többet látni »

Szkíták

Szkíta aranyszarvas (i. e. 400–300 körül) Az európai szkíta népek elterjedése a vaskor elején (i. e. 8–7. század) halomsírban talált elektrum edény (i. e. 4. század) Szkíta harcosok rajza a Kul Oba halomsírban talált edény alakjai nyomán Szoloha halomsírból (i. e. 4. század) A szkíták – régi magyar nevén: szittyák – nevet Magyarországon tágabb és szűkebb értelemben is használják.

Jászok és Szkíták · Masszagéták és Szkíták · Többet látni »

Sztrabón

Sztrabón (elterjedt átírásai Strabón, Strabon), (Kr. e. 63 körül – Kr. u. 23 után) ókori utazó, földrajzi író.

Jászok és Sztrabón · Masszagéták és Sztrabón · Többet látni »

Törökök

A törökök (törökül: Türkler), azaz a török nép (Türk halkı) alatt általában a Törökország területén élő török ajkú illetve állampolgárságú embereket értjük.

Jászok és Törökök · Masszagéták és Törökök · Többet látni »

Urál (folyó)

Az Urál folyó Oroszországban és Kazahsztánban.

Jászok és Urál (folyó) · Masszagéták és Urál (folyó) · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Jászok és Masszagéták

Jászok 141 kapcsolatokat, ugyanakkor Masszagéták 40. Ami közös bennük 24, a Jaccard index 13.26% = 24 / (141 + 40).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Jászok és Masszagéták. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »