Közötti hasonlóságok Jászapáti járás és Jászberényi járás
Jászapáti járás és Jászberényi járás 15 közös dolog (a Uniópédia): Alattyán, Jánoshida, Járás, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászdózsa, Jászivány, Jászkisér, Jászladány, Jászszentandrás, Község, Magyarország, Szolnoki járás, 1950-es járásrendezés.
Alattyán
Alattyán község az Észak-Alföld régióban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Jászapáti járásban.
Alattyán és Jászapáti járás · Alattyán és Jászberényi járás ·
Jánoshida
Jánoshida község Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Jászapáti járásban.
Jánoshida és Jászapáti járás · Jánoshida és Jászberényi járás ·
Járás
Magyarország járásai a 2013. január 1-jétől a 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet szerint A járás a vármegye részét alkotó, annak felosztásával kialakított, települések meghatározott csoportját magába foglaló közigazgatási területi egység Magyarországon.
Járás és Jászapáti járás · Járás és Jászberényi járás ·
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Kunhalom tetején magasodó szélmalom Kengyel határában Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, 1950 és 1990 között Szolnok megye, 1990 és 2022 között Jász-Nagykun-Szolnok megye, (németül: Jaß-Großkumanien-Sollnock) közigazgatási egység Magyarországon, mely az Észak-Alföldi régióban és Kelet-Magyarország középső részén található, a Tisza által kettéosztva.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és Jászapáti járás · Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és Jászberényi járás ·
Jászalsószentgyörgy
Jászalsószentgyörgy község Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Jászapáti járásban.
Jászalsószentgyörgy és Jászapáti járás · Jászalsószentgyörgy és Jászberényi járás ·
Jászapáti
Jászapáti város Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Jászapáti járás székhelye.
Jászapáti és Jászapáti járás · Jászapáti és Jászberényi járás ·
Jászdózsa
Jászdózsa község Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Jászapáti járásban.
Jászapáti járás és Jászdózsa · Jászberényi járás és Jászdózsa ·
Jászivány
Jászivány község az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Jászapáti járásban.
Jászapáti járás és Jászivány · Jászberényi járás és Jászivány ·
Jászkisér
Jászkisér város az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Jászapáti járásban.
Jászapáti járás és Jászkisér · Jászberényi járás és Jászkisér ·
Jászladány
Jászladány nagyközség Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Jászapáti járásban.
Jászapáti járás és Jászladány · Jászberényi járás és Jászladány ·
Jászszentandrás
Jászszentandrás község Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Jászapáti járásban.
Jászapáti járás és Jászszentandrás · Jászberényi járás és Jászszentandrás ·
Község
Községháza a Fejér vármegyei Káloz faluban A község a közigazgatási rendszer területi és szervezeti alapegysége a legtöbb európai (és számos Európán kívüli) országban.
Jászapáti járás és Község · Jászberényi járás és Község ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Jászapáti járás és Magyarország · Jászberényi járás és Magyarország ·
Szolnoki járás
A Szolnoki járás Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Jászapáti járás és Szolnoki járás · Jászberényi járás és Szolnoki járás ·
1950-es járásrendezés
Az 1950-es járásrendezés a tanácsrendszer magyarországi bevezetéséhez kapcsolódó közigazgatási területi reform egyik eleme volt az 1950-es megyerendezés mellett.
1950-es járásrendezés és Jászapáti járás · 1950-es járásrendezés és Jászberényi járás ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Jászapáti járás és Jászberényi járás
- Mi van a közös Jászapáti járás és Jászberényi járás
- Közötti hasonlóságok Jászapáti járás és Jászberényi járás
Összehasonlítását Jászapáti járás és Jászberényi járás
Jászapáti járás 17 kapcsolatokat, ugyanakkor Jászberényi járás 28. Ami közös bennük 15, a Jaccard index 33.33% = 15 / (17 + 28).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Jászapáti járás és Jászberényi járás. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: