Közötti hasonlóságok Jászai Mari-díj és Szabó Ottó (színművész)
Jászai Mari-díj és Szabó Ottó (színművész) 9 közös dolog (a Uniópédia): Csokonai Nemzeti Színház, Debrecen, Dengyel Iván, Garas Dezső, Gosztonyi János (rendező), József Attila Színház, Kopányi György, Magyarország, Veszprémi Petőfi Színház.
Csokonai Nemzeti Színház
A Csokonai Nemzeti Színház – Debrecen a város első és legnagyobb kőszínháza.
Csokonai Nemzeti Színház és Jászai Mari-díj · Csokonai Nemzeti Színház és Szabó Ottó (színművész) ·
Debrecen
Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.
Debrecen és Jászai Mari-díj · Debrecen és Szabó Ottó (színművész) ·
Dengyel Iván
Dengyel Iván (Nagyvárad, 1944. május 10. –) Jászai Mari-díjas magyar színész.
Dengyel Iván és Jászai Mari-díj · Dengyel Iván és Szabó Ottó (színművész) ·
Garas Dezső
Garas Dezső (született Grósz, Budapest, Erzsébetváros, 1934. december 9. – Budapest, 2011. december 30. nemzetiszinhaz.hu (Hozzáférés: 2011. december 31.)) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
Garas Dezső és Jászai Mari-díj · Garas Dezső és Szabó Ottó (színművész) ·
Gosztonyi János (rendező)
Gosztonyi János (Budapest, 1926. július 9. – Budapest, 2014. március 5.) Jászai Mari-díjas színész, rendező, érdemes művész, drámaíró, dramaturg, egyetemi tanár.
Gosztonyi János (rendező) és Jászai Mari-díj · Gosztonyi János (rendező) és Szabó Ottó (színművész) ·
József Attila Színház
A József Attila Színház Budapesten, a 13.
Jászai Mari-díj és József Attila Színház · József Attila Színház és Szabó Ottó (színművész) ·
Kopányi György
Kopányi György (eredeti neve: Kereki György) (Pécs, 1921. július 29. – 2011. február 21.) Jászai Mari-díjas (1981) magyar dramaturg, író, költő, forgatókönyvíró.
Jászai Mari-díj és Kopányi György · Kopányi György és Szabó Ottó (színművész) ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Jászai Mari-díj és Magyarország · Magyarország és Szabó Ottó (színművész) ·
Veszprémi Petőfi Színház
A Veszprémi Petőfi Színház a város színházainak egyike.
Jászai Mari-díj és Veszprémi Petőfi Színház · Szabó Ottó (színművész) és Veszprémi Petőfi Színház ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Jászai Mari-díj és Szabó Ottó (színművész)
- Mi van a közös Jászai Mari-díj és Szabó Ottó (színművész)
- Közötti hasonlóságok Jászai Mari-díj és Szabó Ottó (színművész)
Összehasonlítását Jászai Mari-díj és Szabó Ottó (színművész)
Jászai Mari-díj 894 kapcsolatokat, ugyanakkor Szabó Ottó (színművész) 734. Ami közös bennük 9, a Jaccard index 0.55% = 9 / (894 + 734).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Jászai Mari-díj és Szabó Ottó (színművész). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: