Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
KimenőBeérkező
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Jupiter

Index Jupiter

A Jupiter az ötödik bolygó a Naptól, és messze a legnagyobb bolygó a Naprendszerben.

Tartalomjegyzék

  1. 140 kapcsolatok: A Jupiter belső holdjai, A Naprendszer keletkezése és története, Ammónia, Amper, Antenna, Anticiklon, Aphélium, Automatikus erősítésszabályozás, Óriásbolygó, Barna törpe, Benzol, Bolygó, Callisto, Carpo (hold), Cassini–Huygens, Celsius-skála, Ciklotron, Csillag, Csillagászati egység, December 7., Deutérium, Elektromágneses sugárzás, Elektromos áram, Elektromos töltés, Elektromos vezetés, Elektron, Etán, Európai Űrügynökség, Europa, Europa Jupiter System Mission, Excentricitás (csillagászat), Exobolygó, Föld, Földön kívüli élet, Forgómozgás, Foszfin, Galilei-holdak, Galileo, Galileo Galilei, Ganymedes, Gramm, Gravitáció, Hélium, , Herschel űrtávcső, Hertz, Hidrogén, Himalia csoport, Hold, Hullámhossz, ... Bővíteni index (90 több) »

A Jupiter belső holdjai

A Jupiter belső holdjai kifejezés négy kicsi holdat takar, melyek pályája nagyon közel van a Jupiterhez, nagyjából annak gyűrűiben.

Megnézni Jupiter és A Jupiter belső holdjai

A Naprendszer keletkezése és története

A Naprendszer felépítése A Naprendszer története az a folyamat, amely mintegy 4,6 milliárd évvel ezelőtt kezdődött: létrejött a Nap és körülötte az égitestek, és nagyjából kialakult a jelenlegi állapot és elrendezés.

Megnézni Jupiter és A Naprendszer keletkezése és története

Ammónia

Az ammónia (vagy régies nevén légköneg) nitrogén és hidrogén vegyülete, képlete NH3.

Megnézni Jupiter és Ammónia

Amper

André-Marie Ampère (1775-1836) francia fizikus Az amper az elektromos áram erősségének mértékegysége a Nemzetközi Mértékegységrendszerben.

Megnézni Jupiter és Amper

Antenna

Szerelik a Tokajból sugározandó 2. tévéprogram vételére alkalmas antennákat (Debrecen, Szegfű utca 1., 1974) Az antenna elektromágneses hullámok egy tartományának, a rádióhullámoknak a sugárzására vagy vételére alkalmas elektrotechnikai eszköz.

Megnézni Jupiter és Antenna

Anticiklon

Anticiklon Ausztráliában Az anticiklon közel függőleges tengelyű légörvény.

Megnézni Jupiter és Anticiklon

Aphélium

A pályának a Naphoz legközelebb, illetve legtávolabb eső pontját nevezzük perihéliumnak és aphéliumnak. A perihélium távolságát a Naptól perihéliumtávolságnak, az aphélium távolságát aphéliumtávolságnak nevezzük Az aphélium (néha helytelen átírással afélium, mivel az ap(o)+hélium összetételéről van szó, ez csak egy véletlen hangtalálkozás, nem betűkapcsolat, így f-fel ejteni hibás) vagy naptávolpont egy heliocentrikus pályán keringő égitest pályájának azt a pontját jelenti, amely a Naptól a legtávolabb esik.

Megnézni Jupiter és Aphélium

Automatikus erősítésszabályozás

Az automatikus erősítésszabályozás (AGC) (automatic gain control) az ingadozó vételi jel kiegyenlítésére szolgáló áramkör.

Megnézni Jupiter és Automatikus erősítésszabályozás

Óriásbolygó

A Naprendszer négy óriásbolygója összehasonlítva a Nappal Neptunusz Az óriásbolygók (gázbolygók, gázóriások, Jupiter-típusú bolygók) a Nap és más csillagok körül keringő égitestek egyik típusa.

Megnézni Jupiter és Óriásbolygó

Barna törpe

A kisebb objektum a ''Gliese 229B'' jelű barna törpe, ami a ''Gliese 229'' körül kering. A páros a Nyúl csillagképben található, 19 fényévre a Földtől ''Az 54 Piscium B ''barna törpe A barna törpék olyan égitestek, melyek tömege túl kicsi ahhoz, hogy a belsejükben stabil hidrogén-hélium magfúzió jöjjön létre, és így valódi csillagokká váljanak.

Megnézni Jupiter és Barna törpe

Benzol

A benzol a legegyszerűbb aromás szénhidrogén.

Megnézni Jupiter és Benzol

Bolygó

A bolygó olyan jelentősebb tömegű égitest, amely egy csillag vagy egy csillagmaradvány körül kering, elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak, viszont nem lehet elég nagy tömegű ahhoz, hogy belsejében meginduljon a magfúzió és ezáltal saját fénye legyen, valamint tisztára söpörte a pályáját övező térséget.

Megnézni Jupiter és Bolygó

Callisto

A Callisto a Jupiter egyik holdja, amelyet Galileo Galilei fedezett fel 1610-ben.

Megnézni Jupiter és Callisto

Carpo (hold)

A Carpo (görögül Καρπώ) vagy Jupiter XLVI, a Jupiter egyik holdja.

Megnézni Jupiter és Carpo (hold)

Cassini–Huygens

A Cassini–Huygens az Amerikai Egyesült Államok űrügynöksége, a NASA által 17 ország, köztük Magyarország részvételével szervezett űrprogram szondája, amelyet Giovanni Cassini olasz származású francia csillagászról neveztek el.

Megnézni Jupiter és Cassini–Huygens

Celsius-skála

A Celsius-skála egy hőmérsékleti skála.

Megnézni Jupiter és Celsius-skála

Ciklotron

A ciklotron olyan részecskegyorsító, amelyben töltött részecskék (például protonok, ionok) mágneses tér hatására spirális pályán haladnak belülről kifelé.

Megnézni Jupiter és Ciklotron

Csillag

date.

Megnézni Jupiter és Csillag

Csillagászati egység

A csillagászati egység a csillagászatban, azon belül az égi mechanikában használatos, SI-n kívüli távolságegység.

Megnézni Jupiter és Csillagászati egység

December 7.

Névnapok: Ambrus + Agaton, Amarant, Amaranta, Ambos, Ambró, Ambrózia, Amrita, Ángyán, Ányos, Kenéz, Szabin.

Megnézni Jupiter és December 7.

Deutérium

Hidrogén-2 izotóp A deutérium vagy nehézhidrogén a hidrogén egyik stabil izotópja, melynek természetes előfordulása 1 atom 6500 hidrogénatomonként.

Megnézni Jupiter és Deutérium

Elektromágneses sugárzás

Az elektromágneses sugárzás valamely helyből (forrásból) tetszőleges irányba közvetítőközeg nélkül terjedő energiaáram; egymásra merőleges oszcilláló elektromos és mágneses teret hoz létre, s a térben hullám formájában vákuumban fénysebességgel terjed, energiát és impulzust szállítva.

Megnézni Jupiter és Elektromágneses sugárzás

Elektromos áram

Az elektromos áram (villamos áram, népiesen: villany) az elektromos töltéssel rendelkező részecskék (töltéshordozók) sokaságának elektromos feszültség által fenntartott elektromos mező hatására kialakuló, rendezett mozgása.

Megnézni Jupiter és Elektromos áram

Elektromos töltés

Az elektromos töltés néhány elemi részecske alapvető megmaradó tulajdonsága, amely meghatározza, hogy milyen mértékben vesz részt az elektromágneses kölcsönhatásban, ami egyike az alapvető kölcsönhatásoknak.

Megnézni Jupiter és Elektromos töltés

Elektromos vezetés

A fizikában az elektromos vezető olyan anyag, amely képes elektromos áramot vezetni.

Megnézni Jupiter és Elektromos vezetés

Elektron

Az elektron (az ógörög ήλεκτρον, borostyán szóból) negatív elektromos töltésű elemi részecske, amely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért.

Megnézni Jupiter és Elektron

Etán

Az etán (C2H6) az egyetlen két szénatomos alkán, alifás szénhidrogén.

Megnézni Jupiter és Etán

Európai Űrügynökség

Az Európai Űrügynökség (angolul: European Space Agency, röviden ESA; franciául:, röviden ASE) egy kormányközi szervezet, mely a világűr felderítésével és felhasználásával foglalkozik.

Megnézni Jupiter és Európai Űrügynökség

Europa

Az Europa a Jupiter negyedik legnagyobb holdja.

Megnézni Jupiter és Europa

Europa Jupiter System Mission

''Az ''EJSM'' két tervezett szondája, JEO (Jupiter Europa Orbiter, fölül) és a JGO (Jupiter Ganymede Orbiter, alul) A Europa Jupiter System Mission (EJSM, azaz Europa Jupiter-rendszer küldetés) az Outer Planet Flagship Mission (Külső bolygók Zászlóshajó-küldetése) több űrszondával tervezett küldetése, melyben egy-egy űrszondával venne részt a NASA, az ESA és esetleg a JAXA.

Megnézni Jupiter és Europa Jupiter System Mission

Excentricitás (csillagászat)

Különböző excentricitású pályák A numerikus excentricitás egy égitest pályáját jelentő ellipszis lapultságát jellemző arányszám.

Megnézni Jupiter és Excentricitás (csillagászat)

Exobolygó

A 2M1207 barna törpe (kék) és bolygója (2M1207 b, vörös) a VLT 2006. szeptemberi felvételén. Ez volt az első exobolygó, amelyet közvetlenül sikerült megörökíteni Az évente felfedezett exobolygók számának alakulását mutató grafikon 2014-ig Kék: radiálissebesség-módszer Zöld: fedési módszer Lila: timing-módszer Vörös: közvetlen képalkotás Narancssárga: gravitációs mikrolencse-módszer Sárga: asztrometria Extraszoláris bolygóknak, vagy röviden exobolygóknak nevezzük azokat a bolygókat, amelyek Naprendszerünkön kívül, vagyis idegen csillagok körül keringenek.

Megnézni Jupiter és Exobolygó

Föld

A Föld a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben, ahol a legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű Föld-típusú bolygó.

Megnézni Jupiter és Föld

Földön kívüli élet

A Földön kívüli élet az élet olyan formája, mely nem a Földön keletkezett.

Megnézni Jupiter és Földön kívüli élet

Forgómozgás

A szimmetriatengelye körül forgó gömb A forgás olyan mozgás, amikor a test minden pontja egy körpályán mozog a testhez rögzített egyenes körül, amelyet a test forgástengelyének nevezünk.

Megnézni Jupiter és Forgómozgás

Foszfin

A foszfin vagy foszfor-hidrogén egy szervetlen foszforvegyület, amelynek összegképlete PH3.

Megnézni Jupiter és Foszfin

Galilei-holdak

Galilei-holdak (felülről lefelé haladva): Io, Europa, Ganymedes és a Callisto (a kép a holdak nagyságát illusztrálja) A Galilei-holdak a Jupiter négy legnagyobb holdja, melyeket az itáliai csillagász, Galileo Galilei fedezett fel.

Megnézni Jupiter és Galilei-holdak

Galileo

A Galileo űrszonda, amelyet a NASA küldött a Jupiterhez.

Megnézni Jupiter és Galileo

Galileo Galilei

Galileo Galilei (Pisa, 1564. február 15. – Arcetri, 1642. január 8.) itáliai fizikus, csillagász, matematikus, természettudós.

Megnézni Jupiter és Galileo Galilei

Ganymedes

A Ganymedes (korábban Jupiter III) a Jupiter holdja, a legnagyobb hold és a kilencedik legnagyobb égitest a Naprendszerben. Ha nem a Jupiter, hanem a Nap körül keringene, mérete alapján akár bolygóként is besorolható lenne, mivel a Mars háromnegyedét teszi ki, és nagyobb (bár könnyebb is) a Merkúrnál.

Megnézni Jupiter és Ganymedes

Gramm

A gramm, jele g, a tömeg egyik mértékegysége.

Megnézni Jupiter és Gramm

Gravitáció

Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción A gravitáció, más néven tömegvonzás egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé ható gyorsulását okozza.

Megnézni Jupiter és Gravitáció

Hélium

Hélium-neon lézer A hélium a periódusos rendszer második kémiai eleme, a legkisebb rendszámú nemesgáz.

Megnézni Jupiter és Hélium

A Nap hőmérséklete magasabb a környezeténél, ezért energiát bocsát ki magából, melynek egy része eléri a Földet. Ebben az ''energiaátadási folyamatban'' a Nap által kibocsátott energiát nevezzük hőnek.

Megnézni Jupiter és Hő

Herschel űrtávcső

A Herschel űrtávcső (eredetileg FIRST: Far Infrared and Submillimeter Telescope) egy, az Horizon 2000 program keretében indított csillagászati műhold, amely infravörös tartományban működött.

Megnézni Jupiter és Herschel űrtávcső

Hertz

Három villogó lámpa, a legkisebb frekvenciától (felülről) a legnagyobbig (alul). Az "f" a frekvencia hertzben (Hz). A "T" a két villogás között eltelt idő A hertz (Hz) a frekvencia SI-mértékegysége, amely Heinrich Hertz német fizikus után kapta a nevét.

Megnézni Jupiter és Hertz

Hidrogén

A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.

Megnézni Jupiter és Hidrogén

Himalia csoport

A Himalia csoport a hasonló pályájú Jupiter-holdak csoportosítása.

Megnézni Jupiter és Himalia csoport

Hold

A Hold a Föld egyetlen holdja, a Naprendszer egyik óriásholdja.

Megnézni Jupiter és Hold

Hullámhossz

A hullámhossz az a távolság, amekkora távolságonként a hullám ismétlődik.

Megnézni Jupiter és Hullámhossz

Ibolyántúli sugárzás

Az elektromos ívhegesztés UV-fény-kibocsátással jár, ezért a hegesztők védőpajzsot viselnek, hogy elkerüljék a hóvakság kialakulását Az ibolyántúli, ultraibolya vagy ultraviola sugárzás (röviden UV-sugárzás) a látható fénynél (400-780 nm) kisebb, de a röntgensugárzásnál (0,01–100 nm) nagyobb hullámhosszúságú; a 180–400 nanométeres tartományba eső elektromágneses sugárzás.

Megnézni Jupiter és Ibolyántúli sugárzás

Infravörös sugárzás

Az infravörös hullámtartomány helye a teljes elektromágneses spektrumon belül. Az alacsonyabb energiájú (hosszabb) hullámok kezdődnek bal oldalon, jobbra haladva az energiájuk (és a frekvenciájuk, azaz az 1 másodperc alatti hullámok száma) nő Az infravörös sugárzás (angol: infrared, IR, infra latin, jelentése: alatt, régi magyar szakirodalomban: vörösön inneni sugárzás) egy elektromágneses sugárzás: az elektromágneses sugárzásoknak azon hullámhosszú tartománya, melyeknek nagyobb a hullámhossza, mint a látható fénynek, de kisebb, mint a mikrohullámnak és a rádióhullámoknak.

Megnézni Jupiter és Infravörös sugárzás

Inklináció

Ábra az égitest pályaelemeihez. A P1 és P2 síkok által bezárt szög (''i'') az inklináció Az inklináció vagy pályahajlás egy égitest vagy mesterséges égitest (űrhajó, műhold stb.) pályájának a koordináta-rendszer alapsíkjával bezárt szöge.

Megnézni Jupiter és Inklináció

Interferencia

'''Két, körben terjedő felületi hullám interferenciája''' – A felvételeken a különféle eredő hullámok láthatók (a hullámhossz lentről felfelé csökken, a hullámforrások központjának távolsága jobbra növekszik).

Megnézni Jupiter és Interferencia

Io (hold)

Az Io (görög Ἰώ) a Jupiter egyik holdja, a legbelső a négy Galilei-hold közül.

Megnézni Jupiter és Io (hold)

Ion

Az ion (vagy régies nevén meneny) olyan atom vagy molekula (atomcsoport), mely elektromos töltéssel rendelkezik.

Megnézni Jupiter és Ion

Ionoszféra

Az ionoszféra a felső légkörnek a nap sugárzása által ionizált tartománya.

Megnézni Jupiter és Ionoszféra

Iuppiter

Iuppiter és Iuno A capitoliumi etruszk stílusú Iuppiter-templom rekonstrukciója Zeusz római megfelelője Iuppiter, vagy gyakran Jupiter; ez a név a Dieis Pater (Ég Atya) kifejezésből származik.

Megnézni Jupiter és Iuppiter

Japán Űrügynökség

A Japán Űrügynökség vagy más néven JAXA (japánul: 宇宙航空研究開発機構', angolul: Japan Aerospace Exploration Agency) Japán kormányzati űrkutatási és fejlesztési ügynöksége, mely 2003-ban több szervezet összeolvadásából jött létre.

Megnézni Jupiter és Japán Űrügynökség

Juno űrszonda

A Juno űrszonda A Juno amerikai űrszonda a New Frontiers program második küldetése, melyet 2011-ben indítottak a Jupiter felé.

Megnézni Jupiter és Juno űrszonda

Kén

A kén a periódusos rendszer VI.A csoportjába tartozó nemfémes kémiai elem.

Megnézni Jupiter és Kén

Kén-hidrogén

A kén-hidrogén (H2) vagy hidrogén-szulfid záptojás szagú, színtelen, nagyon mérgező gáz.

Megnézni Jupiter és Kén-hidrogén

Kelvin

Kelvin- és Celsius-skála megállapítására alkalmas analóg hőmérő A kelvin (jele: K) a hőmérséklet SI-egysége, a hét SI-alapegység egyike.

Megnézni Jupiter és Kelvin

Kilogramm

A kilogramm a tömeg SI-alapegysége; jele kg.

Megnézni Jupiter és Kilogramm

Kilométer

A kilométer (SI-jele: km) hosszúságegység a metrikus rendszerben, amely egyenlő ezer méterrel (a kilo- az 1000-szeres szorzó SI-prefixuma).

Megnézni Jupiter és Kilométer

Kisbolygó

A 243 Ida kisbolygó és holdja, a Dactyl földsúroló kisbolygó elmozdulása a háttércsillagok előtt, földközelben. A képen jobbról átszáguldó fehér csík egy műhold nyoma. Fantáziakép egy a Földhöz hasonló kőzetbolygóba csapódó kisbolygóról A 951 Gaspra A 253 Mathilde Egy kisbolygó vagy aszteroida a törpebolygónál kisebb, 1 méterestől akár 1000 kilométeres átmérőig terjedő, szabálytalan alakú, szilárd anyagú égitest, amely nem rendelkezik atmoszférával, és csillag körül kering.

Megnézni Jupiter és Kisbolygó

Légkör

A földi légkör rétegei: troposzféra, sztratoszféra, mezoszféra, termoszféra, exoszféra A légkör vagy atmoszféra egy égitest felszínét körülvevő gázburok.

Megnézni Jupiter és Légkör

Magfúzió

Az egy nukleonra jutó kötési energia. Kis tömegszámú atommagok fúziója során az egy nukleonra jutó kötési energia növekszik, ezáltal energia szabadul fel A deutérium-trícium (D-T) reakció a legtöbbet ígérő energiatermelés szempontjából A magfúzió olyan magreakció, amelynek során két kisebb atommag egyesül egy nagyobbat eredményezve.

Megnézni Jupiter és Magfúzió

Magnetoszféra

A magnetoszféra egy égitestet körülvevő övezet, melyben az égitest mágneses tere befolyásolja a töltött részecskéket.

Megnézni Jupiter és Magnetoszféra

Magnitúdó

A magnitúdó (Latin magnituto, magnitutis: nagyság) egy csillagászati fogalom, az égitestek fényességének mértékegysége.

Megnézni Jupiter és Magnitúdó

Mars (bolygó)

Viking leszállóegység készítette képen Mars-térkép a 19. századból A Mars a Naptól számított negyedik bolygó a Naprendszerben.

Megnézni Jupiter és Mars (bolygó)

Mágneses mező

A mágneses mező (másként mágneses tér) mágneses erőtér.

Megnézni Jupiter és Mágneses mező

Méter

A méter (jele: m) a hosszúság és a távolság alapmértékegysége az SI-mértékegységrendszerben.

Megnézni Jupiter és Méter

Metán

A metán egy telített szénhidrogén, az alkánok (paraffinok) homológ sorának első tagja.

Megnézni Jupiter és Metán

Moduláció (fizika)

A moduláció különféle eljárások csoportja, melyek biztosítják, hogy egy szinuszos jel - a vivő - képes legyen információ hordozására.

Megnézni Jupiter és Moduláció (fizika)

Morzekód

A jelenleg használatos nemzetközi Morse-abc A betűk és számjegyek írásának/olvasásának bináris fája (dot.

Megnézni Jupiter és Morzekód

Nagy Vörös Folt

A Jupiter ''Nagy Vörös Folt''-ja és a Föld (balra lent) méretének összehasonlítása A Nagy Vörös Folt a Jupiter bolygó jellegzetes légköri formációja, ami a Földről amatőr csillagászati távcsövekkel is felismerhető.

Megnézni Jupiter és Nagy Vörös Folt

Nap

A Nap a Naprendszer központi csillaga.

Megnézni Jupiter és Nap

Naprendszer

A Naprendszer fontosabb égitestjei(nem távolságarányosan) A Naprendszer a Nap gravitációja által egyben tartott bolygórendszer, része a Tejútrendszer milliárd csillagrendszerének, amely galaxisunk Orion spirálkarjának nagyjából a felénél, a galaxis közepe és pereme között is hozzávetőleg félúton helyezkedik el.

Megnézni Jupiter és Naprendszer

Napszél

plazmája találkozik a csillagközi térrel A napszél töltött részecskék plazmaáramából és mágneses térből áll, melyek egy csillag felső atmoszférájából lökődtek ki.

Megnézni Jupiter és Napszél

NASA

A NASA (angolul, hivatalosan: National Aeronautics and Space Administration, magyarul: Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal) az Amerikai Egyesült Államok kormányzati ügynöksége, az ország civil repüléstani, űrkutatási és űrrepülési szervezete.

Megnézni Jupiter és NASA

Neon

A neon kémiai elem, nemesgáz.

Megnézni Jupiter és Neon

Neptunusz (bolygó)

A Neptunusz a Naptól számítva a nyolcadik, legkülső bolygó a Naprendszerben.

Megnézni Jupiter és Neptunusz (bolygó)

New Frontiers

A New Frontiers a NASA űrszondás kutatóprogramja, amelyben közepes méretű küldetéseket hajtanak végre.

Megnézni Jupiter és New Frontiers

New Horizons

A New Horizons amerikai űrszonda, amelyet a Pluto, annak holdjai és a Kuiper-öv néhány objektumának vizsgálatára alkottak meg.

Megnézni Jupiter és New Horizons

Orbiter

Az orbiter vagy keringő egység egy idegen égitest körül keringő űrszonda.

Megnézni Jupiter és Orbiter

Oxigén

Az oxigén a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.

Megnézni Jupiter és Oxigén

Pascal (mértékegység)

A pascal (jele: Pa) a nyomás mértékegysége az SI-ben.

Megnézni Jupiter és Pascal (mértékegység)

Perihélium

A pályának a Naphoz legközelebb, illetve legtávolabb eső pontját nevezzük perihéliumnak és aphéliumnak. A perihélium távolságát a Naptól perihéliumtávolságnak, az aphélium távolságát aphéliumtávolságnak nevezzük A perihélium vagy napközelpont egy heliocentrikus pályán keringő égitest pályájának azt a pontját jelenti, amely a Naphoz a legközelebb esik.

Megnézni Jupiter és Perihélium

Pioneer-program

A Pioneer-program (magyarul: úttörő) egy amerikai űrszondás program, amelynek keretében vizsgálták a Holdat, a bolygóközi teret, a Napot, az óriásbolygókat és a Vénuszt.

Megnézni Jupiter és Pioneer-program

Pioneer–10

Pioneer–10 (angol: úttörő) amerikai bolygóközi űrszonda, amit a Pioneer-program keretében indítottak a Jupiter körzetébe.

Megnézni Jupiter és Pioneer–10

Pioneer–11

Pioneer–11 (angolul: úttörő) amerikai űrszonda a Pioneer-program keretében indították a Jupiter körzetébe, bolygóközi szonda.

Megnézni Jupiter és Pioneer–11

Plazma

Egy plazmalámpa A fizikában és a kémiában a plazma (az ógörög πλάσμα (plázma) jelentése: „formázható anyag”) a negyedik halmazállapot a szilárd, a folyékony és a légnemű mellett.

Megnézni Jupiter és Plazma

Pluto (törpebolygó)

Charonnal, jobb oldalon az ilyen távolságban már csak halványan pislákoló Nappal '' A Hubble űrtávcső felvétele, mely a kis holdak felfedezését jelentette A Pluto (szimbólumok: és) plutoida törpebolygó.

Megnézni Jupiter és Pluto (törpebolygó)

Polarizáció

A polarizáció a transzverzális hullámok egy lehetséges tulajdonsága, ami azt jelenti, hogy a rezgés a haladás irányára merőleges, egyetlen síkban zajlik.

Megnézni Jupiter és Polarizáció

Rádió-vevőkészülék

Hordozható rádió A detektoros rádió sémája A rádió-vevőkészülék a rádió-adóállomások által kisugárzott rádióhullámokat antennán keresztül venni, és hanggá vagy digitális adattá visszaalakítani képes elektronikus készülék.

Megnézni Jupiter és Rádió-vevőkészülék

Részecskegyorsító

ELTE-n kiállítva A részecskegyorsítók töltött részecskéket: leptonokat (elektron, pozitron), hadronokat (proton, antiproton), atommagokat, ionokat, molekulákat gyorsítanak fel elektromos feszültséggel nagy energiára.

Megnézni Jupiter és Részecskegyorsító

Római mitológia

A római mitológia gyűjtőfogalom az ókori rómaiaknak az istenekről és hősökről alkotott elképzeléseire.

Megnézni Jupiter és Római mitológia

Rövidhullám

Rövidhullámnak nevezik az elektromágneses sugárzás 1,7…30 MHz (más besorolás szerint 3…30 MHz) frekvenciatartományba (10……180 m hullámhossztartományba) tartozó részét.

Megnézni Jupiter és Rövidhullám

Retrográd mozgás

Mars látszólagos retrográd mozgása az égbolton, 2003-ban A Mars retrográd mozgásának ábrázolása a geocentrikus világkép alapján(Johannes Kepler illusztrációja az ''Astronomia Nova'' 1609-es kiadásában) Retrográd mozgásnak nevezzük a csillagászatban egy természetes vagy mesterséges égitest olyan mozgását, ami az adott rendszerben lévő legtöbb égitest mozgásával ellentétes irányú.

Megnézni Jupiter és Retrográd mozgás

Sarki fény

Sarki fény Frederic Edwin Church: ''Aurora Borealis'' (1865) A sarki fény (az északi féltekén gyakran: északi fény (aurora borealis), délen: aurora australis) a Föld északi és déli sarkánál a légkörbe behatoló töltött részecskék (elsősorban protonok és elektronok) által keltett időleges fényjelenség.

Megnézni Jupiter és Sarki fény

Sűrűség

Irídiumminta egy kémcsőben. Ez az egyik legnagyobb sűrűségű anyag A sűrűség (jele: ρ – görög: ró) az adott térfogategység tömegének mértéke.

Megnézni Jupiter és Sűrűség

Shoemaker–Levy 9

Hubble űrteleszkóp képe a Shoemaker–Levy 9-ről, 1994. május 17-én A Shoemaker–Levy 9 (rövidítve: SL9, D/1993 F2) egy üstökös volt, amely a Jupiterrel ütközött 1994-ben, elsőként adva közvetlen lehetőséget két naprendszerbeli objektum ütközésének megfigyelésére (nem számítva a Föld és más objektumok ütközését).

Megnézni Jupiter és Shoemaker–Levy 9

Simon Marius

Simon Marius (németül Simon Mayr) (1573. január 10. – 1624. december 26.) német csillagász Gunzenhausenben született Nürnberg közelében, de élete nagy részét Ansbachban élte le.

Megnézni Jupiter és Simon Marius

Szaturnusz

A Szaturnusz a hatodik bolygó a Naptól számítva, a második legnagyobb a Naprendszerben a Jupiter után.

Megnézni Jupiter és Szaturnusz

Szélességi kör

360x360px.

Megnézni Jupiter és Szélességi kör

Szén

A szén a periódusos rendszer hatodik kémiai eleme.

Megnézni Jupiter és Szén

Szénhidrogének

A szénhidrogének a legegyszerűbb összetételű szerves vegyületekDr.

Megnézni Jupiter és Szénhidrogének

Színképelemzés

Spiritusz láng, előtérben a spektruma A színképelemzés (spektrálanalízis) a megfigyelt objektumokból érkező láthatófény színképének vizsgálata.

Megnézni Jupiter és Színképelemzés

Szíriusz

A Szíriusz (α Canis Maioris, Alfa Canis Maioris) a Nagy Kutya csillagkép és az egész éjszakai égbolt legfényesebb csillaga.

Megnézni Jupiter és Szíriusz

Szögátmérő

A szögátmérő (más néven látszólagos átmérő) egy objektum látszó átmérőjének szögmértékben kifejezett értéke.

Megnézni Jupiter és Szögátmérő

Szürkület

Alkonyat az angliai Lyme Regisben A szürkület csillagászati fogalom, a nappal és az éjszaka közötti átmenetet jelenti.

Megnézni Jupiter és Szürkület

Szeptember 21.

Névnapok: Máté, Mirella + Ifigénia, Ildikó, Ilka, Jónás, Marilla, Maura, Méráb, Mira.

Megnézni Jupiter és Szeptember 21.

Szferoid

Lencseszferoid Orsószferoid A szferoid vagy más néven forgási ellipszoid vagy kéttengelyű ellipszoid egy mértani test, amelyet akkor kapunk, ha egy ellipszist valamelyik tengelye mentén megpörgetünk.

Megnézni Jupiter és Szferoid

Szilícium

A szilícium a 14-es rendszámú kémiai elem, vegyjele Si, nyelvújításkori neve kovany.

Megnézni Jupiter és Szilícium

Szinkrotronsugárzás

A szinkrotronsugárzás elektromágneses sugárzás, amelyet a fénysebességhez közeli sebességgel mozgó (szakmai nyelven: relativisztikus) elektronok vagy pozitronok hoznak létre sebességvektoruk megváltozása során.

Megnézni Jupiter és Szinkrotronsugárzás

Távcső

A távcső távoli tárgyak látószögének felnagyítására szolgáló eszköz.

Megnézni Jupiter és Távcső

Tűzhányó

A vulkánok vagy tűzhányók a Föld felszínének olyan hasadékai, amelyeken a felszínre jut a magma, az asztenoszféra izzó kőzetolvadéka.

Megnézni Jupiter és Tűzhányó

Tömeg

A tömeg a fizikai testek tulajdonsága, amely a tehetetlenségüket méri.

Megnézni Jupiter és Tömeg

Tengelyferdeség

A tengelyferdeség az adott égitest forgástengelyének és a keringés pályasíkjára merőleges egyenesnek a hajlásszöge.

Megnézni Jupiter és Tengelyferdeség

Tera

A tera egy prefixum az SI-rendszerben, mely az egység 1012-szeresét, azaz 1 000 000 000 000-szorosát, tehát ezermilliárdszorosát (billió) jelenti.

Megnézni Jupiter és Tera

Themisto (hold)

A Themisto (görögül Θεμιστώ) vagy Jupiter XVIII, a Jupiter egyik holdja.

Megnézni Jupiter és Themisto (hold)

Tonna

A tonna, angolszász területeken metrikus tonna (rövidítése: t) egy tömegmértékegység, ezer kilogrammal, azaz körülbelül 1 köbméter víz tömegével egyenértékű.

Megnézni Jupiter és Tonna

Trójai csoport

3 pontban keringó Hilda-kisbolygók 5 pontok stabilak. Az öt Lagrange-pont a tér azon öt pontja, amelyben egy kis test két, egymás körül keringő nagyobb test együttes gravitációs vonzásának hatására azokhoz képest közelítőleg nyugalomban maradhat.

Megnézni Jupiter és Trójai csoport

Turbulencia

Turbulencia egy repülőgép szárnya közelében A turbulencia vagy turbulens áramlás egy fontos fizikai fogalom az áramlástanban.

Megnézni Jupiter és Turbulencia

Ulysses űrszonda

Az Ulysses űrszonda az Európai Űrügynökség (ESA) és a NASA közösen kivitelezett küldetése, amely kilépve az ekliptika síkjából vizsgálta a Nap sarkvidékeit.

Megnézni Jupiter és Ulysses űrszonda

Unicode

A Unicode Consortium logója A Unicode (ejtsd: junikód) a különböző írásrendszerek egységes kódolását és használatát leíró nemzetközi számítástechnikai iparági szabvány.

Megnézni Jupiter és Unicode

Uránusz

Az Uránusz a Naprendszer hetedik bolygója.

Megnézni Jupiter és Uránusz

Vénusz

A Vénusz a második bolygó a Naptól, keringési ideje 224,7 földi nap.

Megnézni Jupiter és Vénusz

Víz

A víz, vagyis a dihidrogén-monoxid a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O.

Megnézni Jupiter és Víz

Vörös törpe

Egy művész elképzelése egy vörös törpecsillagról. A vörös törpék kicsi, viszonylag hideg csillagok; a Hertzsprung–Russell-diagram fősorozatának kései K, vagy M színképosztályához tartoznak, a diagram jobb alsó sarkában helyezkednek el.

Megnézni Jupiter és Vörös törpe

Világűr

A világűr a világegyetem égitestek közötti légüres térsége.

Megnézni Jupiter és Világűr

Villám

A villám nagy energiájú, természetes légköri elektromos kisülés.

Megnézni Jupiter és Villám

Voyager-program

A Voyager–1 űrszonda A ''Voyager''ek és az általuk megfigyelt fontos égitestek A Voyager-program keretében a NASA 1977-ben két űrszondát indított a külső bolygók megfigyelésére, a Voyager–1-et és a Voyager–2-t.

Megnézni Jupiter és Voyager-program

Voyager–1

A Voyager–1 az amerikai Voyager-program első űrszondája.

Megnézni Jupiter és Voyager–1

Voyager–2

A Voyager–2 az amerikai Voyager-program második űrszondája.

Megnézni Jupiter és Voyager–2

17. század

A 17.

Megnézni Jupiter és 17. század

2003

* A friss víz nemzetközi éve.

Megnézni Jupiter és 2003

2004

* A technológia nemzetközi éve.

Megnézni Jupiter és 2004

2006

----.

Megnézni Jupiter és 2006

, Ibolyántúli sugárzás, Infravörös sugárzás, Inklináció, Interferencia, Io (hold), Ion, Ionoszféra, Iuppiter, Japán Űrügynökség, Juno űrszonda, Kén, Kén-hidrogén, Kelvin, Kilogramm, Kilométer, Kisbolygó, Légkör, Magfúzió, Magnetoszféra, Magnitúdó, Mars (bolygó), Mágneses mező, Méter, Metán, Moduláció (fizika), Morzekód, Nagy Vörös Folt, Nap, Naprendszer, Napszél, NASA, Neon, Neptunusz (bolygó), New Frontiers, New Horizons, Orbiter, Oxigén, Pascal (mértékegység), Perihélium, Pioneer-program, Pioneer–10, Pioneer–11, Plazma, Pluto (törpebolygó), Polarizáció, Rádió-vevőkészülék, Részecskegyorsító, Római mitológia, Rövidhullám, Retrográd mozgás, Sarki fény, Sűrűség, Shoemaker–Levy 9, Simon Marius, Szaturnusz, Szélességi kör, Szén, Szénhidrogének, Színképelemzés, Szíriusz, Szögátmérő, Szürkület, Szeptember 21., Szferoid, Szilícium, Szinkrotronsugárzás, Távcső, Tűzhányó, Tömeg, Tengelyferdeség, Tera, Themisto (hold), Tonna, Trójai csoport, Turbulencia, Ulysses űrszonda, Unicode, Uránusz, Vénusz, Víz, Vörös törpe, Világűr, Villám, Voyager-program, Voyager–1, Voyager–2, 17. század, 2003, 2004, 2006.