Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Jugoszlávia és Osztrák–Magyar Monarchia
Jugoszlávia és Osztrák–Magyar Monarchia 33 közös dolog (a Uniópédia): Antant, Ausztria, Autonómia (szociológia), Bosnyákok, Bosznia-Hercegovina, Első világháború, Európa, Fiume, Horvát nyelv, Horvátok, Krajna (Szlovénia), Ljubljana, Magyar Királyság, Magyar nyelv, Magyarország, Második világháború, Németország, Norvégia, Nyugat-Európa, Olaszország, Román nyelv, Ruszin nyelv, Szarajevó, Szerb nyelv, Szerbek, Szerbhorvát nyelv, Szlovák nyelv, Szlovén nyelv, Szlovén–Horvát–Szerb Állam, Szlovének, ..., Zágráb, Zára, Zsidók. Bővíteni index (3 több) »
Antant
Az antant (eredetileg írásban entente) kifejezés az Anglia és Franciaország között 1904.
Antant és Jugoszlávia · Antant és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Ausztria és Jugoszlávia · Ausztria és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Autonómia (szociológia)
Az autonómiára való igény általános emberi tulajdonság, de nem mindenkire azonos mértékben jellemző.
Autonómia (szociológia) és Jugoszlávia · Autonómia (szociológia) és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Bosnyákok
A bosnyákok (bosnyákul: Bošnjak, Bošnjaci) délszláv népcsoport.
Bosnyákok és Jugoszlávia · Bosnyákok és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Bosznia-Hercegovina
Bosznia-Hercegovina (bosnyákul, horvátul és szerbül Bosna i Hercegovina, cirill írással Босна и Херцеговина, szó szerinti fordításban Bosznia és Hercegovina) Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati felén fekszik.
Bosznia-Hercegovina és Jugoszlávia · Bosznia-Hercegovina és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Első világháború és Jugoszlávia · Első világháború és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Európa és Jugoszlávia · Európa és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Fiume
--> Fiume (olaszból átvett magyar név), ((elavult), vagy Fiume) Horvátország fő kikötővárosa Tengermellék-Hegyvidék megyében.
Fiume és Jugoszlávia · Fiume és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Horvát nyelv
A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Horvát nyelv és Jugoszlávia · Horvát nyelv és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Horvátok
A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.
Horvátok és Jugoszlávia · Horvátok és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Krajna (Szlovénia)
Krajna (friuli: Cragn, régi olasz: Cragno) egykori történelmi régió, területe ma többnyire a mai Szlovénia része.
Jugoszlávia és Krajna (Szlovénia) · Krajna (Szlovénia) és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Ljubljana
Ljubljana (németül: Laibach, olaszul: Lubiana vendül: Lüblana) 1991.
Jugoszlávia és Ljubljana · Ljubljana és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Jugoszlávia és Magyar Királyság · Magyar Királyság és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Jugoszlávia és Magyar nyelv · Magyar nyelv és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Jugoszlávia és Magyarország · Magyarország és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Jugoszlávia és Második világháború · Második világháború és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Jugoszlávia és Németország · Németország és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Norvégia
Norvégia (norvégul: Norge (bokmål), Noreg (nynorsk); északi lappul: Norga), vagy hivatalos nevén a Norvég Királyság (norvégul: Kongeriket Norge (bokmål), Kongeriket Noreg (nynorsk); északi lappul: Norgga gonagasriika), egy skandináv ország Észak-Európában.
Jugoszlávia és Norvégia · Norvégia és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Nyugat-Európa
Nyugat-Európa az európai kontinens nyugati fele.
Jugoszlávia és Nyugat-Európa · Nyugat-Európa és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Olaszország
Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.
Jugoszlávia és Olaszország · Olaszország és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
Jugoszlávia és Román nyelv · Osztrák–Magyar Monarchia és Román nyelv ·
Ruszin nyelv
A ruszin nyelv (ruszinul: русиньска бесїда/русиньскый язык, oroszul: русинский язык) az ukrán nyelvhez közel álló keleti szláv nyelv.
Jugoszlávia és Ruszin nyelv · Osztrák–Magyar Monarchia és Ruszin nyelv ·
Szarajevó
Szarajevó (bosnyákul, horvátul és szerbül Sarajevo, cirill írással Сарајево, törökül Saraybosna, mely névből a „saray” tag palotát jelent) Bosznia-Hercegovina fővárosa.
Jugoszlávia és Szarajevó · Osztrák–Magyar Monarchia és Szarajevó ·
Szerb nyelv
A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Jugoszlávia és Szerb nyelv · Osztrák–Magyar Monarchia és Szerb nyelv ·
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Jugoszlávia és Szerbek · Osztrák–Magyar Monarchia és Szerbek ·
Szerbhorvát nyelv
A szerbhorvát nyelv elterjedése (kék színnel) A lakosság abszolút vagy relatív többsége által beszélt más nyelvek A szerbhorvát nyelv dialektusai A szerbhorvát nyelv kifejezés nyelvészek alkotta szakkifejezés, amely a szerbek, a horvátok, a bosnyákok és a montenegróiak által beszélt nyelvet volt hivatott megnevezni.
Jugoszlávia és Szerbhorvát nyelv · Osztrák–Magyar Monarchia és Szerbhorvát nyelv ·
Szlovák nyelv
A szlovák nyelv (a hosszabb forma slovenský jazyk) az indoeurópai nyelvcsalád tagja, azon belül a szláv nyelvek nyugati ágába tartozik.
Jugoszlávia és Szlovák nyelv · Osztrák–Magyar Monarchia és Szlovák nyelv ·
Szlovén nyelv
A szlovén nyelv (szlovénül: slovenski jezik vagy slovenščina) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Jugoszlávia és Szlovén nyelv · Osztrák–Magyar Monarchia és Szlovén nyelv ·
Szlovén–Horvát–Szerb Állam
A Szlovén–Horvát–Szerb Állam egy rövid életű állam volt a Balkánon, az első világháború végén széthulló Osztrák–Magyar Monarchia egykori területén.
Jugoszlávia és Szlovén–Horvát–Szerb Állam · Osztrák–Magyar Monarchia és Szlovén–Horvát–Szerb Állam ·
Szlovének
A szlovének vagy szlovénok (szlovénul Slovenci) egy dél-szláv népcsoport tagjai, akik főleg Szlovéniában és Szlovénia szomszéd országaiban élnek.
Jugoszlávia és Szlovének · Osztrák–Magyar Monarchia és Szlovének ·
Zágráb
Zágráb (latinul és, régi magyar nevén: Gréc) Horvátország fővárosa és legnagyobb városa, a Zágrábi főegyházmegye székhelye, Budapest és Belgrád után pedig a Kárpát-medence harmadik legnagyobb városa.
Jugoszlávia és Zágráb · Osztrák–Magyar Monarchia és Zágráb ·
Zára
Zára város Horvátországban, Dalmácia fővárosa.
Jugoszlávia és Zára · Osztrák–Magyar Monarchia és Zára ·
Zsidók
A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.
Jugoszlávia és Zsidók · Osztrák–Magyar Monarchia és Zsidók ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Jugoszlávia és Osztrák–Magyar Monarchia
- Mi van a közös Jugoszlávia és Osztrák–Magyar Monarchia
- Közötti hasonlóságok Jugoszlávia és Osztrák–Magyar Monarchia
Összehasonlítását Jugoszlávia és Osztrák–Magyar Monarchia
Jugoszlávia 254 kapcsolatokat, ugyanakkor Osztrák–Magyar Monarchia 304. Ami közös bennük 33, a Jaccard index 5.91% = 33 / (254 + 304).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Jugoszlávia és Osztrák–Magyar Monarchia. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
