Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Joszif Visszarionovics Sztálin és Vlagyimir Iljics Lenin
Joszif Visszarionovics Sztálin és Vlagyimir Iljics Lenin 33 közös dolog (a Uniópédia): Agyi érkatasztrófa, Alekszej Ivanovics Rikov, Amerikai Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Első világháború, Eszer, Finnország, Georgij Valentyinovics Plehanov, Grigorij Jevszejevics Zinovjev, Iszkra, Julián naptár, Karl Marx, Krakkó, Kreml (Moszkva), Kulák, Lengyelország, Leninizmus, Lev Boriszovics Kamenyev, Lev Davidovics Trockij, Magyarország, Martin Amis, Marxizmus, Moszkva, Nagyezsda Konsztantyinovna Krupszkaja, Nyikita Szergejevics Hruscsov, Nyikolaj Ivanovics Buharin, Orosz Birodalom, Oroszország, Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt, Szentpétervár, ..., Szibéria, Szovjetunió, Szovjetunió Kommunista Pártja. Bővíteni index (3 több) »
Agyi érkatasztrófa
Szentágothai & Réthelyi 1989 Sztrók MRI felvételen CT kép az agy egyik szeletéről, amelyen a jobb agyfélteke ''ischemiás'' károsodása látható (a képen a bal oldalon) Agykamrákra is kiterjedő intracerebrális vérzés CT képe Agyi vénás szinuszok Az akut agyi érkatasztrófa, a köznapi nyelvben gutaütés, szélütés, sztrók az agy – oxigéndús vérrel való ellátásának (sokszor katasztrofális) lelassulásából (iszkémia) eredő – működészavara, ami a vérellátó erek „atherosclerosis”, vagyis érelmeszesedés okozta eldugulásának, vagy az ezáltal megkeményedett véredényfal megreped(ez)ésének következményeként állhat elő.
Agyi érkatasztrófa és Joszif Visszarionovics Sztálin · Agyi érkatasztrófa és Vlagyimir Iljics Lenin ·
Alekszej Ivanovics Rikov
Alekszej Ivanovics Rikov (Алексей Иванович Рыков; Szaratov, (1881. február 25. – Moszkva, 1938. március 15.) orosz nemzetiségű bolsevik államférfi, a mezőgazdaság szakértője.
Alekszej Ivanovics Rikov és Joszif Visszarionovics Sztálin · Alekszej Ivanovics Rikov és Vlagyimir Iljics Lenin ·
Amerikai Egyesült Államok
Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.
Amerikai Egyesült Államok és Joszif Visszarionovics Sztálin · Amerikai Egyesült Államok és Vlagyimir Iljics Lenin ·
Egyesült Királyság
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország, mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal, ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal. 2020. január 31. óta hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak. Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője a több mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak. Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A 19. század folyamán a világ első iparosodott államává vált, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt. A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős. Atomhatalom, honvédelmi költségvetése a harmadik legnagyobb az országok között. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagja, továbbá tagja a G8-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és a Nemzetközösségnek.
Egyesült Királyság és Joszif Visszarionovics Sztálin · Egyesült Királyság és Vlagyimir Iljics Lenin ·
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Első világháború és Joszif Visszarionovics Sztálin · Első világháború és Vlagyimir Iljics Lenin ·
Eszer
Az eszerek az 1902-ben alakult oroszországi Szociálforradalmár Párt tagjai voltak.
Eszer és Joszif Visszarionovics Sztálin · Eszer és Vlagyimir Iljics Lenin ·
Finnország
Finnország (hivatalosan Finn Köztársaság) észak-európai ország.
Finnország és Joszif Visszarionovics Sztálin · Finnország és Vlagyimir Iljics Lenin ·
Georgij Valentyinovics Plehanov
Georgij Valentyinovics Plehanov, álnevén Beltov (Gudalovka, 1856. november 29. – Terijoki, 1918. május 30.) orosz forradalmár, marxista teoretikus, az oroszországi szociáldemokrata mozgalom egyik megalapítója, az OSZDMP 1903-as, II.
Georgij Valentyinovics Plehanov és Joszif Visszarionovics Sztálin · Georgij Valentyinovics Plehanov és Vlagyimir Iljics Lenin ·
Grigorij Jevszejevics Zinovjev
Grigorij Jevszejevics Zinovjev (oroszul Григорий Евсеевич Зиновьев), született Jeliszavetgradban (ma Kropivnickij, Ukrajna), 1883.
Grigorij Jevszejevics Zinovjev és Joszif Visszarionovics Sztálin · Grigorij Jevszejevics Zinovjev és Vlagyimir Iljics Lenin ·
Iszkra
Az Iszkra első száma Az Iszkra (oroszul: Искра, magyarul: Szikra) egy orosz politikai újság volt, melyet Lenin alapított 1900-ban az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt hivatalos lapjaként.
Iszkra és Joszif Visszarionovics Sztálin · Iszkra és Vlagyimir Iljics Lenin ·
Julián naptár
A julián naptár (vagy Julianus-naptár) Caius Iulius Caesar által – Róma alapítása után 709-ben (Kr. e. 45-ben) – bevezetett naptár, amely a már akkorra csaknem háromezer éve alkalmazott egyiptomi naptáron alapult, ami sokkal pontosabb és egyszerűbb volt más korabeli kalendáriumoknál, így a rómainál is.
Joszif Visszarionovics Sztálin és Julián naptár · Julián naptár és Vlagyimir Iljics Lenin ·
Karl Marx
Karl Marx, elterjedt magyaros formában Marx Károly (Trier, 1818. május 5. – London, 1883. március 14.) német filozófus, közgazdász, szociológus, a kommunista munkásmozgalom teoretikusa, egyben a marxizmus ihletője; munkássága jelentősen hozzájárult a társadalomtudomány fejlődéséhez.
Joszif Visszarionovics Sztálin és Karl Marx · Karl Marx és Vlagyimir Iljics Lenin ·
Krakkó
Krakkó (IPA: 'krakuf,,,, Kroke) Lengyelország második legnépesebb települése.
Joszif Visszarionovics Sztálin és Krakkó · Krakkó és Vlagyimir Iljics Lenin ·
Kreml (Moszkva)
A Kreml (ritkábban: Kremlin, oroszul: Кремль) a modern szóhasználatban Moszkva közepének fallal körülvett történelmi épületegyüttesét, Oroszország kulturális és hatalmi központját, uralkodóinak és döntéshozóinak székhelyét jelenti.
Joszif Visszarionovics Sztálin és Kreml (Moszkva) · Kreml (Moszkva) és Vlagyimir Iljics Lenin ·
Kulák
szovjet kulákellenes plakáton A kulák (orosz eredetű szó, jelentései: ököl, nagygazda, zsugori) a parasztság felső rétegét alkotó jómódú gazdák orosz eredetű megnevezése.
Joszif Visszarionovics Sztálin és Kulák · Kulák és Vlagyimir Iljics Lenin ·
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Joszif Visszarionovics Sztálin és Lengyelország · Lengyelország és Vlagyimir Iljics Lenin ·
Leninizmus
A leninizmus (avagy másként bolsevizmus) ideológia, a marxizmus Vlagyimir Iljics Lenin általi sajátos továbbfejlesztése, amely figyelmen kívül hagyja Karl Marxnak azt a történelmi következtetését, hogy a tőkés rendszer a kapitalizmusnak csak a legfejlettebb állapotában lesz képes előre lépni a forradalmi, osztály nélküli társadalomba.
Joszif Visszarionovics Sztálin és Leninizmus · Leninizmus és Vlagyimir Iljics Lenin ·
Lev Boriszovics Kamenyev
Lev Boriszovics Kamenyev (Лев Борисович Каменев), (Moszkva, 1883. július 18. – Moszkva, 1936. augusztus 25.) az OSZDMP, majd a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, majd Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára.
Joszif Visszarionovics Sztálin és Lev Boriszovics Kamenyev · Lev Boriszovics Kamenyev és Vlagyimir Iljics Lenin ·
Lev Davidovics Trockij
Lev Davidovics Trockij, született Bronstejn (Janovka, Orosz Birodalom, 1879. november 7. – Coyoacán, ma Mexikóváros része, Mexikó, 1940. augusztus 21.) ukrán zsidó származású orosz-szovjet marxista politikus, forradalmár, az 1905-ös oroszországi forradalom, majd az 1917-es októberi orosz forradalom egyik vezéralakja, a Vörös Hadsereg megalapítója.
Joszif Visszarionovics Sztálin és Lev Davidovics Trockij · Lev Davidovics Trockij és Vlagyimir Iljics Lenin ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Joszif Visszarionovics Sztálin és Magyarország · Magyarország és Vlagyimir Iljics Lenin ·
Martin Amis
Sir Martin Louis Amis angol regényíró, esszéíró, memoáríró és forgatókönyvíró volt.
Joszif Visszarionovics Sztálin és Martin Amis · Martin Amis és Vlagyimir Iljics Lenin ·
Marxizmus
Karl Marx Friedrich Engels A marxizmus Karl Marx és Friedrich Engels szerves egységet alkotó tanainak összessége, valamint az erre hivatkozó társadalomelméleti irányzatok és politikai ideológiák együttese.
Joszif Visszarionovics Sztálin és Marxizmus · Marxizmus és Vlagyimir Iljics Lenin ·
Moszkva
Moszkva Oroszország fővárosa.
Joszif Visszarionovics Sztálin és Moszkva · Moszkva és Vlagyimir Iljics Lenin ·
Nagyezsda Konsztantyinovna Krupszkaja
Nagyezsda Konsztantyinovna Krupszkaja (Uljanova) (oroszul: Наде́жда Константи́новна Кру́пская (Ульянова); Szentpétervár, 1869. február 26. – Moszkva, 1939. február 27.) orosz forradalmár, szovjet közéleti személyiség, miniszterhelyettes.
Joszif Visszarionovics Sztálin és Nagyezsda Konsztantyinovna Krupszkaja · Nagyezsda Konsztantyinovna Krupszkaja és Vlagyimir Iljics Lenin ·
Nyikita Szergejevics Hruscsov
Nyikita Szergejevics Hruscsov (oroszul Ники́та Серге́евич Хрущёв; Kalinovka, 1894. április 15. – Moszkva, 1971. szeptember 11.) szovjet kommunista politikus, Sztálin halála után, 1953-tól 1964-ig a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) első titkára, 1958 és 1964 között pedig a Minisztertanács elnöke.
Joszif Visszarionovics Sztálin és Nyikita Szergejevics Hruscsov · Nyikita Szergejevics Hruscsov és Vlagyimir Iljics Lenin ·
Nyikolaj Ivanovics Buharin
Nyikolaj Ivanovics Buharin (orosz nyelven: Николай Иванович Бухарин; Moszkva, 1888. október 9.Gerg. – Moszkva, 1938. március 15.Gerg.) bolsevik forradalmár (részt vett az 1905. és az 1917. évi orosz forradalmakban is), szovjet politikus, marxista gondolkodó és filozófus, közgazdász.
Joszif Visszarionovics Sztálin és Nyikolaj Ivanovics Buharin · Nyikolaj Ivanovics Buharin és Vlagyimir Iljics Lenin ·
Orosz Birodalom
Az Orosz Birodalom nagycímere Orosz Birodalom (magyaros átírásban: Rosszijszkaja imperija) Oroszország hivatalos elnevezése 1721 és 1917 között.
Joszif Visszarionovics Sztálin és Orosz Birodalom · Orosz Birodalom és Vlagyimir Iljics Lenin ·
Oroszország
312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.
Joszif Visszarionovics Sztálin és Oroszország · Oroszország és Vlagyimir Iljics Lenin ·
Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt
Lenin, Sztálin és más kommunisták Tamperében Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt, rövidítve RSZDRP (oroszul РСДРП – Российская социал-демократическая рабочая партия), vagy egyszerűen Oroszországi Szociáldemokrata Párt forradalmi szocialista párt volt, amelyet 1898-ban hoztak létre Minszkben, három forradalmi baloldali szervezet egyesítésével.
Joszif Visszarionovics Sztálin és Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt · Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt és Vlagyimir Iljics Lenin ·
Szentpétervár
Szentpétervár (magyar átírásban: Szankt-Petyerburg) Oroszország balti-tengeri kikötővárosa a Finn-öböl partján, a Néva folyó torkolatában.
Joszif Visszarionovics Sztálin és Szentpétervár · Szentpétervár és Vlagyimir Iljics Lenin ·
Szibéria
Az Oroszországi Föderáció alanyai az Urálon túl        a Szibériai szövetségi körzetben        földrajzi értelemben: kb. Szibéria területén        köznyelvi, tágabb értelemben: Szibériában Szibéria (oroszul: Сибирь, Szibir) köznyelvi, általános értelemben Oroszország Urálon túli területét, ázsiai részét jelenti.
Joszif Visszarionovics Sztálin és Szibéria · Szibéria és Vlagyimir Iljics Lenin ·
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
Joszif Visszarionovics Sztálin és Szovjetunió · Szovjetunió és Vlagyimir Iljics Lenin ·
Szovjetunió Kommunista Pártja
A Szovjetunió Kommunista Pártja vagy SZKP (oroszul: Коммунисти́ческая па́ртия Сове́тского Сою́за, rövidítve КПСС) az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt bolsevik szárnyának utódpártja volt 1952 és 1991 között.
Joszif Visszarionovics Sztálin és Szovjetunió Kommunista Pártja · Szovjetunió Kommunista Pártja és Vlagyimir Iljics Lenin ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Joszif Visszarionovics Sztálin és Vlagyimir Iljics Lenin
- Mi van a közös Joszif Visszarionovics Sztálin és Vlagyimir Iljics Lenin
- Közötti hasonlóságok Joszif Visszarionovics Sztálin és Vlagyimir Iljics Lenin
Összehasonlítását Joszif Visszarionovics Sztálin és Vlagyimir Iljics Lenin
Joszif Visszarionovics Sztálin 170 kapcsolatokat, ugyanakkor Vlagyimir Iljics Lenin 200. Ami közös bennük 33, a Jaccard index 8.92% = 33 / (170 + 200).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Joszif Visszarionovics Sztálin és Vlagyimir Iljics Lenin. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
