Közötti hasonlóságok Joszif Visszarionovics Sztálin és SZMERS
Joszif Visszarionovics Sztálin és SZMERS 6 közös dolog (a Uniópédia): A krími tatárok deportálása, Gulag, Lavrentyij Pavlovics Berija, Második világháború, Moszkva, NKVD.
A krími tatárok deportálása
A krími tatárok deportálása (krími tatár nyelven Qırımtatar halqınıñ sürgünligi, ukrán nyelven Депортація кримськихтатар, orosz nyelven Депортация крымскихтатар), más néven Sürgünlik (száműzetés) a krími tatárok ellen a szovjet kormány által 1944. május 18. és 20. között elkövetett etnikai tisztogatás és kulturális népirtás volt, amelynek során legkevesebb főt deportáltak. A deportálást Lavrentyij Pavlovics Berija, belügyi és állambiztonsági népbiztos, az NKVD főnöke rendelte el Joszif Visszarionovics Sztálin nevében. Három nap leforgása alatt az NKVD marhavagonokban deportálta a nőket, gyermekeket, öregeket, de a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Munkás-paraszt Vörös Hadsereg tagjait is, elsősorban az Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaságba, több ezer kilométeres távolságra. A krími tatárok egyike volt ama nemzetiségeknek, melyek áldozatául estek Sztálin áttelepítési politikájának. Hivatalosan a deportálást kollektív büntetésnek szánták egyes krími tatároknak a náci Németországgal való vélt kollaborálása miatt; újabb források szerint a deportálás része volt annak a szovjet tervnek, hogy utat nyerjenek a Dardanellák felé, és területeket nyerjenek Törökországban. A deportálás során közel 8000 krími tatár halt meg, és több tízezren a száműzetésben vesztek oda a kemény körülmények miatt. A krími tatárok száműzetése nyomán háztartás és földterület maradt gazdátlan. Ezt követően intenzív "tatártalanítási" kampány következett, hogy a krími tatárok létezésének a maradék nyomait is eltüntessék. 1956-ban az új szovjet vezető, Nyikita Szergejevics Hruscsov elítélte Sztálin politikáját, beleértve a különböző népcsoportok deportálását, de nem törölte el a krími tatárok visszatérésének tilalmát, holott más deportáltak esetében ezt megtette. Több évtizeden át maradtak Közép-Ázsiában egészen az 1980-as évek végéig, a peresztrojka időszakáig, amikor krími tatár visszatért a Krímbe. A visszatérési tilalmat hivatalosan semmissé nyilvánították, és 1989. november 14-én a Krím Legfelső Tanácsa bűncselekménynek nyilvánította a deportálásokat. 2004-ig annyi krími tatár tért vissza a Krímbe, hogy számuk elérte a félsziget lakosságának 12%-át. A Szovjetunió jogutódja, az Orosz Föderáció nem biztosított jóvátételt, nem kártalanította a deportáltakat az elveszett tulajdonukért, és nem indított eljárást a kényszer-áttelepítés elkövetői ellen. A deportálás kulcsfontosságú esemény volt a krími tatárok történetében, és a kisebb népcsoportok a Szovjetunió általi elnyomásának jelképévé vált. 2015. december 12-én az ukrán parlament határozatot bocsátott ki, amelyben az eseményt népirtásként ismerte el, és május 18-át a krími tatár népirtás áldozatainak emléknapjává nyilvánította.
A krími tatárok deportálása és Joszif Visszarionovics Sztálin · A krími tatárok deportálása és SZMERS ·
Gulag
A magadani Szomorúság maszkja a Kolima régióban működött Gulag-táborok áldozataira emlékeztet A Gulag táboraiban őrzött foglyok létszáma 1930 és 1953 között Gulag (oroszul: ГУЛаг: Главное управление исправительно-трудовыхлагерей Glavnoje upravlenyije iszpravityelno-trudovih lagerej, azaz ’Javítómunka-táborok Főigazgatósága’) kifejezés alatt a sztálini Szovjetunió egészét behálózó kényszermunkatábor-rendszert értjük.
Gulag és Joszif Visszarionovics Sztálin · Gulag és SZMERS ·
Lavrentyij Pavlovics Berija
Lavrentyij Pavlovics Berija (orosz nyelven: Лавре́нтий Па́влович Бе́рия, grúz nyelven: ლავრენტი ბერია; Merheuli, 1899. március 29. – Moszkva, 1953. december 23.) szovjet politikus, 1938 és 1953 között a szovjet titkosszolgálat vezetője volt.
Joszif Visszarionovics Sztálin és Lavrentyij Pavlovics Berija · Lavrentyij Pavlovics Berija és SZMERS ·
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Joszif Visszarionovics Sztálin és Második világháború · Második világháború és SZMERS ·
Moszkva
Moszkva Oroszország fővárosa.
Joszif Visszarionovics Sztálin és Moszkva · Moszkva és SZMERS ·
NKVD
A Belügyi Népbiztosság, rövidítve NKVD (magyar átírásban Narodnij Komisszariat Vnutrennyih Gyel) az államigazgatás belügyi ágának legfőbb szerve volt a Szovjetunióban 1934 és 1946 között.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Joszif Visszarionovics Sztálin és SZMERS
- Mi van a közös Joszif Visszarionovics Sztálin és SZMERS
- Közötti hasonlóságok Joszif Visszarionovics Sztálin és SZMERS
Összehasonlítását Joszif Visszarionovics Sztálin és SZMERS
Joszif Visszarionovics Sztálin 170 kapcsolatokat, ugyanakkor SZMERS 25. Ami közös bennük 6, a Jaccard index 3.08% = 6 / (170 + 25).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Joszif Visszarionovics Sztálin és SZMERS. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: