Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Josip Broz Tito és Második világháború
Josip Broz Tito és Második világháború 47 közös dolog (a Uniópédia): Adolf Hitler, Albánia, Amerikai Egyesült Államok, Újvidéki vérengzés (1942), Barbarossa hadművelet, Bécs, Belgrád, Budapest, Bukovina (régió), Bulgária, Csehország, Csetnik, Délvidéki vérengzések, Első világháború, Független Horvát Állam, Galícia, Görög polgárháború, Görögország, História (folyóirat), Joszif Visszarionovics Sztálin, Jugoszlávia, Kelet-Európa, Kommunizmus, Lengyelország, Ljubljana, Magyarország, Moszkva, Munkás-paraszt Vörös Hadsereg, Németország, Neretvai csata, ..., NKVD, Olaszország, Partizán, Párizs, Románia, Spanyol polgárháború, Szentpétervár, Szovjetunió, Szovjetunió Kommunista Pártja, Teheráni konferencia, Tengelyhatalmak, Usztasa, Vajdaság Autonóm Tartomány, Vlagyimir Iljics Lenin, Wehrmacht, Winston Churchill, Zsidók. Bővíteni index (17 több) »
Adolf Hitler
Adolf Hitler (Braunau am Inn, 1889. április 20. – Berlin, 1945. április 30.) osztrák születésű német politikus, a 20.
Adolf Hitler és Josip Broz Tito · Adolf Hitler és Második világháború ·
Albánia
Az Albán Köztársaság vagy Albánia (albánul Republika e Shqipërisë vagy Shqipëria, feltételezett jelentése: ’sasok földje’) Délkelet-Európában, a Balkán-félszigeten fekvő független állam.
Albánia és Josip Broz Tito · Albánia és Második világháború ·
Amerikai Egyesült Államok
Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.
Amerikai Egyesült Államok és Josip Broz Tito · Amerikai Egyesült Államok és Második világháború ·
Újvidéki vérengzés (1942)
Az újvidéki vérengzés, vagy hideg napok 1942 januárjában egy eredetileg a partizánok ellen indított razzia kiterjesztése során magyar katonai alakulatok az 1941 tavaszán visszafoglalt Bácskában (Újvidéken és környékén) etnikai alapú tömeggyilkosságot követtek el, amelynek körülbelül 3300-3800, főként szerb és zsidó nemzetiségű polgári lakos esett áldozatul, de voltak közöttük magyar nemzetiségűek is.
Újvidéki vérengzés (1942) és Josip Broz Tito · Újvidéki vérengzés (1942) és Második világháború ·
Barbarossa hadművelet
A Barbarossa hadművelet (németül Fall Barbarossa vagy Unternehmen Barbarossa, oroszul Операция «Барбаросса») a második világháború során a Harmadik Birodalom által a Szovjetunió ellen 1941.
Barbarossa hadművelet és Josip Broz Tito · Barbarossa hadművelet és Második világháború ·
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Bécs és Josip Broz Tito · Bécs és Második világháború ·
Belgrád
Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Belgrád és Josip Broz Tito · Belgrád és Második világháború ·
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Budapest és Josip Broz Tito · Budapest és Második világháború ·
Bukovina (régió)
A történelmi Bukovina helye a mai Romániában és Ukrajnában A románok nagyobb területet értenek Bukovina alatt Bukovina (románul Bucovina, németül Bukowina) történelmi régió Kelet-Európában, amely a mai Románia és Ukrajna között van felosztva.
Bukovina (régió) és Josip Broz Tito · Bukovina (régió) és Második világháború ·
Bulgária
Bulgária (Balgarija), hivatalos nevén a Bolgár Köztársaság (Република България, Republika Balgarija) a Fekete-tenger partján fekvő, 6,6 millió lakosú állam Délkelet-Európában.
Bulgária és Josip Broz Tito · Bulgária és Második világháború ·
Csehország
Csehország, hivatalos nevén Cseh Köztársaság tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnépesebb városa az 1,3 millió lakosú Prága. A mai Csehország területén 1918 előtt három terület osztozott, ezek Csehország, Morvaország és részben Szilézia. Az 1989 végén lezajlott bársonyos forradalmat követően a kommunista vezetés átadta a hatalmat, majd pár évvel később Csehszlovákia békés úton történő felbomlásával 1993. január 1-jén nyerte el függetlenségét. Csehország az Európai Unió, a NATO, az OECD, a WTO, az OSCE, az Európa Tanács, a Visegrádi Együttműködés és az ENSZ tagja, valamint része a schengeni övezetnek.
Csehország és Josip Broz Tito · Csehország és Második világháború ·
Csetnik
cirill betűs felirat a következőképpen szól: „a királyért és a hazáért, szabadság vagy halál” A csetnik (szerbül: Четник) szónak több jelentése is van, de legtöbbször a szerbekhez köthető irreguláris katonai alakulat tagját jelöli.
Csetnik és Josip Broz Tito · Csetnik és Második világháború ·
Délvidéki vérengzések
Délvidéki vérengzések névvel illetik az 1944–45 telén a Délvidéken a jugoszláv kommunista partizánalakulatok, a vajdasági szerb lakosság és az általuk létrehozott népőrség által civil vajdasági lakosok, elsősorban magyarok, németek és horvátok ellen brutális kegyetlenséggel elkövetett háborús bűncselekményeket, melyek több településen népirtásba torkolltak.
Délvidéki vérengzések és Josip Broz Tito · Délvidéki vérengzések és Második világháború ·
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Első világháború és Josip Broz Tito · Első világháború és Második világháború ·
Független Horvát Állam
A Független Horvát Állam vagy Független Horvátország (horvátul Nezavisna Država Hrvatska, NDH) a tengelyhatalmak által megszállt Jugoszláv Királyság területén, német és olasz támogatással létrejött bábállam volt a második világháború ideje alatt.
Független Horvát Állam és Josip Broz Tito · Független Horvát Állam és Második világháború ·
Galícia
Galícia közép-európai történelmi régió, területe jelenleg Lengyelország és Ukrajna között oszlik meg.
Galícia és Josip Broz Tito · Galícia és Második világháború ·
Görög polgárháború
A görög függetlenségi és polgárháború 1942-től 1949-ig tartott, amelynek során a kommunista erők hadserege (ELASZ) megpróbálta fegyverrel elfoglalni egész Görögországot.
Görög polgárháború és Josip Broz Tito · Görög polgárháború és Második világháború ·
Görögország
Görögország (görögül Ελλάδα (Elláda) vagy Ἑλλάς (Ellász); ógörögösen Ἑλλάς (Hellasz)), hivatalos nevén Görög Köztársaság (görögül Ελληνική Δημοκρατία (Elinikí Dimokratía)) állam Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget déli részén.
Görögország és Josip Broz Tito · Görögország és Második világháború ·
História (folyóirat)
A História 1979 és 2012 között előbb nyomtatott, majd online is megjelent magyar történelmi tudományos ismeretterjesztő folyóirat volt.
História (folyóirat) és Josip Broz Tito · História (folyóirat) és Második világháború ·
Joszif Visszarionovics Sztálin
Joszif Visszarionovics Sztálin (oroszul Иосиф Виссарионович Сталин, grúzul: Ioszeb Dzsugasvili, იოსებ ჯუღაშვილი; Gori, 1878. december 18. – Moszkva, 1953. március 5.) apai ágon oszét, anyai ágon grúz származású szovjet politikus, az OK(b)P Központi Bizottságának főtitkára (1922–1934), majd titkára (1934–1953).
Josip Broz Tito és Joszif Visszarionovics Sztálin · Joszif Visszarionovics Sztálin és Második világháború ·
Jugoszlávia
Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.
Josip Broz Tito és Jugoszlávia · Jugoszlávia és Második világháború ·
Kelet-Európa
Kelet-Európa az európai kontinens keleti részét jelöli.
Josip Broz Tito és Kelet-Európa · Kelet-Európa és Második világháború ·
Kommunizmus
A kommunizmus olyan társadalmi formát jelent, melyben a társadalom tagjai szükségleteiknek megfelelően részesednek az anyagi javakból.
Josip Broz Tito és Kommunizmus · Kommunizmus és Második világháború ·
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Josip Broz Tito és Lengyelország · Lengyelország és Második világháború ·
Ljubljana
Ljubljana (németül: Laibach, olaszul: Lubiana vendül: Lüblana) 1991.
Josip Broz Tito és Ljubljana · Ljubljana és Második világháború ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Josip Broz Tito és Magyarország · Második világháború és Magyarország ·
Moszkva
Moszkva Oroszország fővárosa.
Josip Broz Tito és Moszkva · Második világháború és Moszkva ·
Munkás-paraszt Vörös Hadsereg
A Szovjet Hadsereg egy sapkajelvénye az 1960-as évekből A Munkás-paraszt Vörös Hadsereg (oroszul: Рабо́че-крестья́нская Кра́сная а́рмия (РККА) – Rabocse-kresztyjanszkaja Krasznaja armija (RKKA), gyakran röviden csak Vörös Hadsereg, néhol régiesen egybeírva Vöröshadsereg) a Szovjetunió fegyveres erőinek része volt 1918 és 1946 között.
Josip Broz Tito és Munkás-paraszt Vörös Hadsereg · Második világháború és Munkás-paraszt Vörös Hadsereg ·
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Josip Broz Tito és Németország · Második világháború és Németország ·
Neretvai csata
A neretvai csata (németül: „Fall Weiss”), más néven a „negyedik ellenséges offenzíva” (szerb-horvátul: Četvrta neprijateljska ofenziva/ofanziva) a tengelyhatalmak kombinált stratégiai offenzívája volt, amelyet a jugoszláv partizánok ellen indítottak a megszállt Jugoszláviában a második világháború alatt.
Josip Broz Tito és Neretvai csata · Második világháború és Neretvai csata ·
NKVD
A Belügyi Népbiztosság, rövidítve NKVD (magyar átírásban Narodnij Komisszariat Vnutrennyih Gyel) az államigazgatás belügyi ágának legfőbb szerve volt a Szovjetunióban 1934 és 1946 között.
Josip Broz Tito és NKVD · Második világháború és NKVD ·
Olaszország
Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.
Josip Broz Tito és Olaszország · Második világháború és Olaszország ·
Partizán
Német katonák partizánokat végeznek ki a Szovjetunióban 1941-ben A partizánok az ellenség által megszállt területen működő irreguláris, de szervezett fegyveres csoport önkéntes tagjai, akik a megszálló idegen hadsereg ellen harcolnak.
Josip Broz Tito és Partizán · Második világháború és Partizán ·
Párizs
Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.
Josip Broz Tito és Párizs · Második világháború és Párizs ·
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Josip Broz Tito és Románia · Második világháború és Románia ·
Spanyol polgárháború
A spanyol polgárháború a második világháborút megelőző súlyos katonai konfliktus volt 1936.
Josip Broz Tito és Spanyol polgárháború · Második világháború és Spanyol polgárháború ·
Szentpétervár
Szentpétervár (magyar átírásban: Szankt-Petyerburg) Oroszország balti-tengeri kikötővárosa a Finn-öböl partján, a Néva folyó torkolatában.
Josip Broz Tito és Szentpétervár · Második világháború és Szentpétervár ·
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
Josip Broz Tito és Szovjetunió · Második világháború és Szovjetunió ·
Szovjetunió Kommunista Pártja
A Szovjetunió Kommunista Pártja vagy SZKP (oroszul: Коммунисти́ческая па́ртия Сове́тского Сою́за, rövidítve КПСС) az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt bolsevik szárnyának utódpártja volt 1952 és 1991 között.
Josip Broz Tito és Szovjetunió Kommunista Pártja · Második világháború és Szovjetunió Kommunista Pártja ·
Teheráni konferencia
Sztálin, Roosevelt és Churchill A teheráni konferencia a második világháború idején a szövetségesek három fő vezetőjének – Winston Churchill (Nagy-Britannia), Franklin D. Roosevelt (USA) és Joszif Visszarionovics Sztálin (Szovjetunió) – legelső csúcstalálkozója 1943-ban Teheránban, Iránban.
Josip Broz Tito és Teheráni konferencia · Második világháború és Teheráni konferencia ·
Tengelyhatalmak
A tengelyhatalmak vagy tengely elnevezést a második világháborúban a német szövetségi rendszerhez tartozó államok elnevezésére alkalmazzák.
Josip Broz Tito és Tengelyhatalmak · Második világháború és Tengelyhatalmak ·
Usztasa
A Führer és a Poglavnik 1941-ben Berchtesgadenben Az Usztasa hivatalos nevén Usztasa – Horvát Forradalmi Mozgalom egy 1929 és 1945 között működött horvát fasiszta és ultranacionalista szervezet, amelynek tagjai meggyilkolták Jugoszlávia királyát, majd főként a második világháború alatt szerbek, zsidók, romák és horvát politikai disszidensek százezreit gyilkolták meg.
Josip Broz Tito és Usztasa · Második világháború és Usztasa ·
Vajdaság Autonóm Tartomány
A Vajdaság (szerbül: Војводина, románul: Voivodina, horvátul: Vojvodina) teljes nevén Vajdaság Autonóm Tartomány Szerbia északi, Magyarországgal határos, részben magyarok által lakott területe, közigazgatásilag autonóm tartomány.
Josip Broz Tito és Vajdaság Autonóm Tartomány · Második világháború és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Vlagyimir Iljics Lenin
Sztálin Vlagyimir Iljics Uljanov, mozgalmi nevén Lenin (születési neve Vlagyimir Iljics Uljanov; Szimbirszk, 1870. április 22. – Gorki, 1924. január 21.) orosz ügyvéd, kommunista forradalmár, a Szovjetunió első vezetője, marxista filozófus és teoretikus, a leninizmus névadója, a 20.
Josip Broz Tito és Vlagyimir Iljics Lenin · Második világháború és Vlagyimir Iljics Lenin ·
Wehrmacht
Tizedesi rendfokozati kabátjelzés a ''Wehrmacht''ban ''Wehrmacht'' (Heer) övcsat '''Gott mit uns''' (Isten velünk van) felirattal A Wehrmacht (szó szerint kb. véderő) a Harmadik Birodalom fegyveres erejének (haderejének) megnevezése volt 1935-től, a sorkatonaság bevezetésétől, 1946-ig.
Josip Broz Tito és Wehrmacht · Második világháború és Wehrmacht ·
Winston Churchill
#ÁTIRÁNYÍTÁS Winston Churchill (miniszterelnök).
Josip Broz Tito és Winston Churchill · Második világháború és Winston Churchill ·
Zsidók
A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Josip Broz Tito és Második világháború
- Mi van a közös Josip Broz Tito és Második világháború
- Közötti hasonlóságok Josip Broz Tito és Második világháború
Összehasonlítását Josip Broz Tito és Második világháború
Josip Broz Tito 235 kapcsolatokat, ugyanakkor Második világháború 642. Ami közös bennük 47, a Jaccard index 5.36% = 47 / (235 + 642).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Josip Broz Tito és Második világháború. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
