Közötti hasonlóságok Johann t’Serclaes Tilly és Lützeni csata (1632)
Johann t’Serclaes Tilly és Lützeni csata (1632) 7 közös dolog (a Uniópédia): Albrecht von Wallenstein, Bajorország, Breitenfeldi csata (1631), Harmincéves háború, II. Gusztáv Adolf svéd király, Katolikus Liga (1609), Lech (folyó).
Albrecht von Wallenstein
Wallenstein halála Albrecht Wenzel Eusebius von Wallenstein (Hermanitz an der Elbe, 1583. szeptember 24. – Eger, 1634. február 25.) cseh katona, majd német-római császári hadvezér a harmincéves háború idején.
Albrecht von Wallenstein és Johann t’Serclaes Tilly · Albrecht von Wallenstein és Lützeni csata (1632) ·
Bajorország
Bajorország (németül Bayern) Németország legnagyobb területű tartománya.
Bajorország és Johann t’Serclaes Tilly · Bajorország és Lützeni csata (1632) ·
Breitenfeldi csata (1631)
A breitenfeldi csata a harmincéves háború egyik nagy csatája volt, melyben a Gusztáv Adolf vezette svédek döntő győzelmet arattak a Tilly gróf vezette császári, illetve liga csapatok felett.
Breitenfeldi csata (1631) és Johann t’Serclaes Tilly · Breitenfeldi csata (1631) és Lützeni csata (1632) ·
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Harmincéves háború és Johann t’Serclaes Tilly · Harmincéves háború és Lützeni csata (1632) ·
II. Gusztáv Adolf svéd király
II.
II. Gusztáv Adolf svéd király és Johann t’Serclaes Tilly · II. Gusztáv Adolf svéd király és Lützeni csata (1632) ·
Katolikus Liga (1609)
A Katolikus Liga 1609-ben alakult, a Bajor Hercegség vezetésével, válaszul az 1608-ban megalakult Protestáns Unióra.
Johann t’Serclaes Tilly és Katolikus Liga (1609) · Katolikus Liga (1609) és Lützeni csata (1632) ·
Lech (folyó)
A Lech folyó Ausztria és Németország területén, a Duna jobb oldali mellékfolyója.
Johann t’Serclaes Tilly és Lech (folyó) · Lützeni csata (1632) és Lech (folyó) ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Johann t’Serclaes Tilly és Lützeni csata (1632)
- Mi van a közös Johann t’Serclaes Tilly és Lützeni csata (1632)
- Közötti hasonlóságok Johann t’Serclaes Tilly és Lützeni csata (1632)
Összehasonlítását Johann t’Serclaes Tilly és Lützeni csata (1632)
Johann t’Serclaes Tilly 58 kapcsolatokat, ugyanakkor Lützeni csata (1632) 23. Ami közös bennük 7, a Jaccard index 8.64% = 7 / (58 + 23).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Johann t’Serclaes Tilly és Lützeni csata (1632). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: