Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
69 kapcsolatok: A 300 éves ember, A dada (film), A Nap, A tanítónő, A tanítónő (színmű), Ady Endre, Ambrus Zoltán (író), Új Idők, Augusztus 12., Az Újság, Az Est Lapok, Az ezüst kecske (film, 1912), Az ezüst kecske (film, 1916), Élet és Irodalom, Émile Zola, Érsekkert, Bródy András (újságíró), Bródy András (közgazdász), Bródy János, Bródy Sándor-díj, Bródy Zsigmond, Budapest, Damó Oszkár, Dráma, Eger, Ellenforradalom, Emigráció (tevékenység), Erdős Renée, Földes Anna, Fodor Aladár, Gárdonyi Géza, Gyula (Magyarország), Herczeg Ferenc (író), Hunyady Margit, Hunyady Sándor, Jókai Mór, Jövendő (folyóirat, 1903–1906), Július 23., Katonazene (film), Kárpáti Aurél (író), Keleti Márton, Kertész Mihály, Kolozsvár, Kozma utcai izraelita temető, Krúdy Gyula, Ludwig van Beethoven, Magyar Hírlap, Magyarok, Magyarország, Magyarországi Tanácsköztársaság, ..., Marton Endre (rendező), Móricz Zsigmond, Molnár Ferenc (író), Naturalizmus (művészet), Novella, Nyugat (folyóirat), Pesti Hírlap (napilap, 1878–1944), Project Gutenberg, Réz Pál, Regény, Rembrandt, Roboz Imre, Semmering-hágó, Szomory Dezső, Varga Imre (szobrász), Veress Ferenc (fényképész), Zsidók, 1863, 1924. Bővíteni index (19 több) »
A 300 éves ember
A 300 éves ember Fodor Aladár 1914-ben bemutatott fantasztikus némafilmje arisztokrata szereplőkkel.
Új!!: Bródy Sándor (író) és A 300 éves ember · Többet látni »
A dada (film)
A dada Damó Oszkár 1919-ben forgatott magyar némafilmje, sötét tónusú naturalista filmdrámája.
Új!!: Bródy Sándor (író) és A dada (film) · Többet látni »
A Nap
A Nap igen népszerű magyar politikai napilap volt, az első nagyobb esti kolportázslapnak számít.
Új!!: Bródy Sándor (író) és A Nap · Többet látni »
A tanítónő
#ÁTIRÁNYÍTÁS A tanítónő (egyértelműsítő lap).
Új!!: Bródy Sándor (író) és A tanítónő · Többet látni »
A tanítónő (színmű)
A tanítónő – Falusi életkép három felvonásban Bródy Sándor 1907–1908 között írt és leghíresebbé vált színdarabja.
Új!!: Bródy Sándor (író) és A tanítónő (színmű) · Többet látni »
Ady Endre
Diósadi Ady Endre, születési nevén: Ady András Endre (Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, Terézváros, 1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője.
Új!!: Bródy Sándor (író) és Ady Endre · Többet látni »
Ambrus Zoltán (író)
Ambrus Zoltán (Debrecen, 1861. február 22. – Budapest, 1932. február 28.) magyar író, kritikus, műfordító, színigazgató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Új!!: Bródy Sándor (író) és Ambrus Zoltán (író) · Többet látni »
Új Idők
Új Idők (gyakran Uj Idők formában is) címmel két különböző folyóirat is megjelent már Magyarországon.
Új!!: Bródy Sándor (író) és Új Idők · Többet látni »
Augusztus 12.
Névnapok: Klára + Dina, Hilár, Hilária, Hilárion, Hiláriusz, Hilda, Hildelita, Kiara, Klárabella, Klarina, Klarinda, Klarisz, Klarissza, Larina, Letícia, Létó, Letti, Orália, Sugár, Sugárka.
Új!!: Bródy Sándor (író) és Augusztus 12. · Többet látni »
Az Újság
Az 1903-tól kiadott Az Újság - majd 1925-től névelő nélkül Újság, a címlap fejlécében: Az Ujság, később: Ujság - délutánonként megjelenő politikai napilap volt Budapesten.
Új!!: Bródy Sándor (író) és Az Újság · Többet látni »
Az Est Lapok
Az Est című napilapot 1910-ben Budapesten alapította Miklós Andor.
Új!!: Bródy Sándor (író) és Az Est Lapok · Többet látni »
Az ezüst kecske (film, 1912)
Az ezüst kecske Kertész Mihály 1912-ben bemutatott rövidfilmje Bródy Sándor azonos című regényéből (1898).
Új!!: Bródy Sándor (író) és Az ezüst kecske (film, 1912) · Többet látni »
Az ezüst kecske (film, 1916)
Az ezüst kecske (angolul: The Silver Goat; magyar címváltozat: A medikus) Kertész Mihály 1916-ban bemutatott romantikus filmdrámája.
Új!!: Bródy Sándor (író) és Az ezüst kecske (film, 1916) · Többet látni »
Élet és Irodalom
Az Élet és Irodalom (röviden ÉS) magyar irodalmi-közéleti – a fejléc szerint politikai és irodalmi – hetilap, Magyarország legrégebbi, több mint 65 éve (1957 óta) megjelenő hetilapja.
Új!!: Bródy Sándor (író) és Élet és Irodalom · Többet látni »
Émile Zola
Émile Zola (Párizs, 1840. április 2. – Párizs, 1902. szeptember 29.) francia regényíró és művészeti kritikus.
Új!!: Bródy Sándor (író) és Émile Zola · Többet látni »
Érsekkert
A Szmrecsányi Lajos Érsekkert (vagy 1990 előtti hivatalos nevén Népkert, 1990-2019 között hivatalos neve Érsekkert) Eger központi parkja.
Új!!: Bródy Sándor (író) és Érsekkert · Többet látni »
Bródy András (újságíró)
Bródy András (Budapest, 1892. december 5. – Budapest, 1964. június 15.) magyar újságíró.
Új!!: Bródy Sándor (író) és Bródy András (újságíró) · Többet látni »
Bródy András (közgazdász)
Bródy András (Budapest, 1924. június 18. – Budapest, 2010. december 3.) Széchenyi-díjas magyar közgazdász.
Új!!: Bródy Sándor (író) és Bródy András (közgazdász) · Többet látni »
Bródy János
Bródy János Kristóf (Budapest, 1946. április 5. –) Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar énekes, gitáros, zeneszerző, szövegíró.
Új!!: Bródy Sándor (író) és Bródy János · Többet látni »
Bródy Sándor-díj
A Bródy Sándor-díj magyar irodalmi díj, amelyet a Bródy Sándor Alapítvány ad ki.
Új!!: Bródy Sándor (író) és Bródy Sándor-díj · Többet látni »
Bródy Zsigmond
Bródy Zsigmond (Miskolc, 1840. november 15. – Budapest, 1906. január 6.) újságíró, lapszerkesztő és -kiadó, főrendiházi tag.
Új!!: Bródy Sándor (író) és Bródy Zsigmond · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Bródy Sándor (író) és Budapest · Többet látni »
Damó Oszkár
Damó Oszkár (eredeti neve: Devits Oszkár) (Szeged, 1886. március 5. – Miskolc, 1927. január 21.) magyar író, újságíró, filmrendező.
Új!!: Bródy Sándor (író) és Damó Oszkár · Többet látni »
Dráma
A líra és az epika mellett a három alapvető műnem egyike, az alapvetően párbeszédekre (dialógusokra) és magánbeszédekre (monológokra) épülő, többnyire színházi előadásra szánt irodalmi alkotások (drámák, drámai művek, illetve színművek) összefoglaló elnevezése.
Új!!: Bródy Sándor (író) és Dráma · Többet látni »
Eger
Eger megyei jogú város az Észak-Magyarország-régióban, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén; Heves vármegye és az Egri járás székhelye.
Új!!: Bródy Sándor (író) és Eger · Többet látni »
Ellenforradalom
Az ellenforradalom politikai, társadalomfilozófiai fogalom, amely forradalmakkal való szembefordulást, az azok által létrehozott gyökeres társadalmi változások visszafordítását jelenti, és az 1789-es francia forradalom nyomán vált általánosan elterjedt fogalommá.
Új!!: Bródy Sándor (író) és Ellenforradalom · Többet látni »
Emigráció (tevékenység)
Amerika felé, valamikor a 20. század elején Emigráció vagy kivándorlás az a cselekvés, melyben egy adott országot vagy területet azzal a szándékkal hagy el a lakosa, hogy tartósan egy másikban éljen.
Új!!: Bródy Sándor (író) és Emigráció (tevékenység) · Többet látni »
Erdős Renée
Egykori otthona Rákoshegyen Sírja az Új köztemetőben (29/1-1-81.) Erdős Renée, 1897-ig eredeti nevén: Ehrenthal Regina (Érseklél, 1878. május 7. – Budapest, Erzsébetváros, 1956. július 7.) író, költő.
Új!!: Bródy Sándor (író) és Erdős Renée · Többet látni »
Földes Anna
Földes Anna (Budapest, 1930. augusztus 15. – 2017. április 24.) magyar író, újságíró, kritikus, irodalomtörténész, főiskolai tanár.
Új!!: Bródy Sándor (író) és Földes Anna · Többet látni »
Fodor Aladár
Fodor Aladár, Fuchsz (Gyömrő, 1877. október 14. – Bécs, 1918. július 3.) magyar újságíró, filmproducer, filmrendező, színész, forgatókönyvíró.
Új!!: Bródy Sándor (író) és Fodor Aladár · Többet látni »
Gárdonyi Géza
Gárdonyi Géza, született Ziegler Géza (Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. – Eger, 1922. október 30.) magyar író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.
Új!!: Bródy Sándor (író) és Gárdonyi Géza · Többet látni »
Gyula (Magyarország)
Gyula város Békés vármegyében, a Gyulai járás központja.
Új!!: Bródy Sándor (író) és Gyula (Magyarország) · Többet látni »
Herczeg Ferenc (író)
Herczeg Ferenc (született: Franz Herzog), (Versec, 1863. szeptember 22. – Budapest, 1954. február 24.) magyar író, színműíró, újságíró, az MTA tagja és másodelnöke, 1904-től 1919-ig a Petőfi Társaság elnöke.
Új!!: Bródy Sándor (író) és Herczeg Ferenc (író) · Többet látni »
Hunyady Margit
Kéthelyi Hunyady Margit (Kisvarsány, 1854. február 21. – Budapest, 1906. augusztus 25.) drámai színésznő.
Új!!: Bródy Sándor (író) és Hunyady Margit · Többet látni »
Hunyady Sándor
Hunyady Sándor édesanyjának, Hunyady Margitnak a portréja Hunyady Sándor (1935) Hunyady Sándor (Kolozsvár, 1890. augusztus 15. – Budapest, Terézváros, 1942. október 10.) magyar regény-, novella- és drámaíró.
Új!!: Bródy Sándor (író) és Hunyady Sándor · Többet látni »
Jókai Mór
Díszmagyarban bélyegkép Ásvai Jókay Móric, közismertebb nevén Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.) a márciusi ifjak egyike, regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, 1876-tól 1903-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja.
Új!!: Bródy Sándor (író) és Jókai Mór · Többet látni »
Jövendő (folyóirat, 1903–1906)
A Jövendő 1903 és 1906 között Budapesten megjelent irodalmi és politikai hetilap volt.
Új!!: Bródy Sándor (író) és Jövendő (folyóirat, 1903–1906) · Többet látni »
Július 23.
Névnapok: Lenke + Apollinár, Apollinária, Birgit, Brigitta, Laborc, Libor, Polina, Polla, Rázsoly, Rázsony, Romola, Ronalda.
Új!!: Bródy Sándor (író) és Július 23. · Többet látni »
Katonazene (film)
A Katonazene az Osztrák–Magyar Monarchia idején játszódó 1961-es magyar filmdráma.
Új!!: Bródy Sándor (író) és Katonazene (film) · Többet látni »
Kárpáti Aurél (író)
Kárpáti Aurél, született Gungl Aurél Miklós (Cegléd, 1884. december 5. – Budapest, 1963. február 7.) Kossuth-díjas magyar színházi és irodalmi kritikus, író, költő.
Új!!: Bródy Sándor (író) és Kárpáti Aurél (író) · Többet látni »
Keleti Márton
Keleti Márton sírja Budapesten. Farkasréti temető: 6/3-1-35/36 Keleti Márton (Budapest, Erzsébetváros, 1905. április 26. – Budapest, 1973. június 20.) háromszoros Kossuth-díjas magyar filmrendező, érdemes és kiváló művész.
Új!!: Bródy Sándor (író) és Keleti Márton · Többet látni »
Kertész Mihály
Casablanca film kezdőképe Mészáros Alajos, Berky Lili, Bécsi József operatőr, Berky Kató és Ihász Aladár Kertész Mihály (Michael Curtiz), 1905-ig Kaminer ManóA Belügyminisztérium 1905.
Új!!: Bródy Sándor (író) és Kertész Mihály · Többet látni »
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Új!!: Bródy Sándor (író) és Kolozsvár · Többet látni »
Kozma utcai izraelita temető
A Kozma utcai izraelita temető, régies nevén Rákoskeresztúri zsidó temető (nem egyenlő a régi Rákoskeresztúri izraelita temetővel) Budapest X. kerületében, az Új köztemető mellett nyílt meg 1893-ban.
Új!!: Bródy Sándor (író) és Kozma utcai izraelita temető · Többet látni »
Krúdy Gyula
Szécsénykovácsi Krúdy Gyula (Nyíregyháza, Osztrák–Magyar Monarchia, 1878. október 21. – Budapest, Óbuda, Magyar Királyság, 1933. május 12.) író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere.
Új!!: Bródy Sándor (író) és Krúdy Gyula · Többet látni »
Ludwig van Beethoven
Ludwig van Beethoven (Bonn, 1770. december 16. (vélhetően) – Bécs, 1827. március 26.) német zeneszerző.
Új!!: Bródy Sándor (író) és Ludwig van Beethoven · Többet látni »
Magyar Hírlap
A Magyar Hírlap 1968 óta megjelenő, 2006 óta jobboldali-konzervatív orientációjú közéleti, politikai napilap volt.
Új!!: Bródy Sándor (író) és Magyar Hírlap · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Bródy Sándor (író) és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Bródy Sándor (író) és Magyarország · Többet látni »
Magyarországi Tanácsköztársaság
A Magyarországi Tanácsköztársaság (Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság, köznapi és ideiglenes elnevezése: Magyar Tanácsköztársaság, néhol Magyar Szovjetköztársaság.) Magyarország történetének kommunista vezetésű időszaka volt 1919.
Új!!: Bródy Sándor (író) és Magyarországi Tanácsköztársaság · Többet látni »
Marton Endre (rendező)
Marton Endre (Budapest, 1917. március 17. – Budapest, 1979. október 12.) kétszeres Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas magyar rendező, főiskolai tanár, színigazgató.
Új!!: Bródy Sándor (író) és Marton Endre (rendező) · Többet látni »
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. július 2. – Budapest, Józsefváros, 1942. szeptember 5.) magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom egyik legjelentősebb alakja.
Új!!: Bródy Sándor (író) és Móricz Zsigmond · Többet látni »
Molnár Ferenc (író)
Molnár Ferenc (született: Neumann Ferenc, külföldön gyakran Franz Molnar; Budapest, Józsefváros, 1878. január 12. – New York, 1952. április 1.) magyar író, drámaíró, újságíró, haditudósító.
Új!!: Bródy Sándor (író) és Molnár Ferenc (író) · Többet látni »
Naturalizmus (művészet)
Édouard Manet: Émile Zola portréja (1868) Millet: Pelyvarázók (1848) Mészöly: Tanya (Alföld) (1879) Hollósy: Jó bor (1884) Thorma: Szenvedők (1892) A naturalizmus irodalmi, képzőművészeti és színházi irányzat, amely az egészen valósághű, aprólékos részletekre kiterjedő ábrázolásra törekszik, és nem mellőzi azok bemutatását sem, amelyeket máskülönben szokványosnak, hétköznapinak vagy éppen riasztónak, taszítónak ítélnek.
Új!!: Bródy Sándor (író) és Naturalizmus (művészet) · Többet látni »
Novella
A novella a szépirodalomhoz tartozó kisepikai műfaj.
Új!!: Bródy Sándor (író) és Novella · Többet látni »
Nyugat (folyóirat)
A Nyugat a 20. századi magyar irodalom meghatározó folyóirata 1908.
Új!!: Bródy Sándor (író) és Nyugat (folyóirat) · Többet látni »
Pesti Hírlap (napilap, 1878–1944)
A Pesti Hírlap 1878-tól jelent meg 1944-ig.
Új!!: Bródy Sándor (író) és Pesti Hírlap (napilap, 1878–1944) · Többet látni »
Project Gutenberg
(Első publikált dokumentum) | num_branches.
Új!!: Bródy Sándor (író) és Project Gutenberg · Többet látni »
Réz Pál
Réz Pál (Arad, 1930. július 25. – Budapest, 2016. május 11.) Széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész, műfordító, szerkesztő, műkritikus, a 19–20. századi irodalom kiemelkedő egyéniségeivel foglalkozott, a kortárs magyar irodalom kiváló ismerője és szakértője volt.
Új!!: Bródy Sándor (író) és Réz Pál · Többet látni »
Regény
Lev Tolsztoj Jókai Mór A regény rendszerint hosszabb időszakot felölelő, szerteágazó cselekményű, számos szereplőt (fő- és mellékszereplőket) bemutató mű, az epika vezető műfaja.
Új!!: Bródy Sándor (író) és Regény · Többet látni »
Rembrandt
Rembrandt (eredeti nevén Rembrandt Harmenszoon van Rijn) (Leiden, 1606. július 15. – Amszterdam, 1669. október 4.) a világ egyik legismertebb festője, a holland festészet aranykorának egyik legjelentősebb alakja.
Új!!: Bródy Sándor (író) és Rembrandt · Többet látni »
Roboz Imre
Roboz Imre (Budapest, 1892. február 15. – Budapest, 1945. január 28.) magyar lapszerkesztő, színházigazgató.
Új!!: Bródy Sándor (író) és Roboz Imre · Többet látni »
Semmering-hágó
A Semmering-hágó a nagy alpesi hágók közt a legkeletibb és legalacsonyabb (985 m), Ausztria keleti-középső részén, Stájerország (Steiermark) és Alsó-Ausztria (Niederösterreich) szövetségi tartományok (Bundesland) határán, amely egyúttal a Mura (Mur) és a Lajta (Leitha) vízgyűjtő medencéjének vízválasztója is.
Új!!: Bródy Sándor (író) és Semmering-hágó · Többet látni »
Szomory Dezső
Szomory Dezső, eredetileg Weisz Mór (Pest, 1869. június 2. – Budapest, 1944. november 30.) magyar író, drámaíró.
Új!!: Bródy Sándor (író) és Szomory Dezső · Többet látni »
Varga Imre (szobrász)
Varga Imre (Siófok, 1923. november 1. – Budapest, 2019. december 9.) a nemzet művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar szobrászművész, hazánk egyik legismertebb köztéri szobrásza.
Új!!: Bródy Sándor (író) és Varga Imre (szobrász) · Többet látni »
Veress Ferenc (fényképész)
Önarcképe az 1860-as évekből Veress Ferenc (Kolozsvár, 1832. szeptember 1. – Kolozsvár, 1916. április 3.) fényképész, feltaláló, a magyar fotótörténelem meghatározó alakja, nevéhez számos fényképészeti eljárás feltalálása fűződik.
Új!!: Bródy Sándor (író) és Veress Ferenc (fényképész) · Többet látni »
Zsidók
A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.
Új!!: Bródy Sándor (író) és Zsidók · Többet látni »
1863
Nincs leírás.
Új!!: Bródy Sándor (író) és 1863 · Többet látni »
1924
Nincs leírás.
Új!!: Bródy Sándor (író) és 1924 · Többet látni »
