Jobb parti Ukrajna és Zsidók
Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.
Közötti különbség Jobb parti Ukrajna és Zsidók
Jobb parti Ukrajna vs. Zsidók
A Jobb parti Ukrajna a mai Ukrajnán belül A Jobb parti Ukrajna (a magyar történetírásban esetenként Lengyel-Ukrajna) ukrán történelmi régió, mely a mai Ukrajna Volinyi, Rivnei, Vinnicjai, Zsitomiri, Kirovohradi területét, valamint a Kijevi terület Dnyepertől nyugatra eső részét foglalja magában. A területet a Bal parti Ukrajnától a Dnyeper választja el. Az elkülönülésre a Hmelnickij-féle felkelést követő zűrzavar során került sor, amikor a Bal parti Ukrajna az 1667-es andruszovói békét követően a cári Oroszországhoz került, míg a Jobb parti Ukrajna a Lengyel–Litván Államszövetség része maradt. Öt évvel később, 1672-ben Podóliát elfoglalták az ottomán törökök, míg Kijev és Braclav Petro Dorosenko hetman uralma alá került, de 1681-ben ezeket a városokat is elfoglalták a törökök. Az 1683-as kahlenbergi csatát követően az 1699-ben megkötött karlócai béke a török uralom alatt lévő területeket a Lengyel–Litván Államszövetségnek juttatta vissza. A 18. század folyamán két kozák felkelésre is sor került a régióban. 1793-ban, Lengyelország második felosztásával az Orosz Birodalom annektálta a Jobb parti Ukrajnát, mely a Kisoroszországi kormányzóság része lett. A 19. században a lakosság többsége etnikailag ukrán volt, de a földbirtokosokat és a nemességet lengyelek, vagy ellengyelesedett ukránok alkották. A paraszti réteg görögkatolikus volt, de a 18. században, Lengyelország felosztása után, de még az 1839-es unió előtt visszatérítették őket az ortodox hitre. A 19. században a Jobb parti Ukrajna három kormányzósághoz, a Kijevi, a Volhíniai és a Podóliai kormányzósághoz tartozott az Orosz Birodalmon belül. Az első világháborút követően, a lengyel–szovjet háborút lezáró 1921-es rigai békeszerződésben a Jobb parti Ukrajna egyes részeit, így Volhíniát (a mai Volinyi területet), a Rivnei területet, valamint a Ternopili terület északi részét Lengyelország kapta meg. Lengyelország 1939-es megszállását követően a teljes Jobb parti Ukrajnát a Szovjetunió foglalta el és kebelezte be. A terület az Ukrán SZSZK része lett. A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.
Közötti hasonlóságok Jobb parti Ukrajna és Zsidók
Jobb parti Ukrajna és Zsidók 1 dolog közös (a Uniópédia): 19. század.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Jobb parti Ukrajna és Zsidók
- Mi van a közös Jobb parti Ukrajna és Zsidók
- Közötti hasonlóságok Jobb parti Ukrajna és Zsidók
Összehasonlítását Jobb parti Ukrajna és Zsidók
Jobb parti Ukrajna 31 kapcsolatokat, ugyanakkor Zsidók 121. Ami közös bennük 1, a Jaccard index 0.66% = 1 / (31 + 121).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Jobb parti Ukrajna és Zsidók. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
