Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Joachim József (hegedűművész)

Index Joachim József (hegedűművész)

Joachim József (Joseph Joachim) (Köpcsény, 1831. június 28. – Berlin, 1907. augusztus 15.) magyar származású hegedűművész, karmester és zeneszerző.

43 kapcsolatok: Adorján Jenő (hegedűművész), Antonín Dvořák, Auer Lipót, Augusztus 15., Bécs, Berlin, Brácsa, Budapest, Clara Schumann, Felix Mendelssohn-Bartholdy, Franciaország, Hegedű, Hegedűverseny (Beethoven), Hubay Jenő, Június 28., Johann Sebastian Bach, Johannes Brahms, Kadencia, Karmester, Köpcsény, Kettősverseny (Brahms), Koncertmester, Lipcse (Németország), Liszt Ferenc, London, Ludwig van Beethoven, Magyarország, Moson vármegye, Richard Wagner (zeneszerző), Robert Schumann, Vecsey Ferenc, Vonósnégyes, Weimar, William Shakespeare, Zeneszerző, Zongora, 1. szimfónia (Brahms), 1831, 1833, 1866, 1869, 1884, 1907.

Adorján Jenő (hegedűművész)

Adorján Jenő (Nagykároly, 1874. március 24. – Gödöllő, 1903. szeptember 18.) magyar hegedűművész, zeneszerző.

Új!!: Joachim József (hegedűművész) és Adorján Jenő (hegedűművész) · Többet látni »

Antonín Dvořák

Antonín Leopold Dvořák (körülbelüli kiejtése: 'dvorzsák'), (Nelahozeves, 1841. szeptember 8. – Prága, 1904. május 1.) a legnagyobb cseh klasszikus zeneszerzők egyike.

Új!!: Joachim József (hegedűművész) és Antonín Dvořák · Többet látni »

Auer Lipót

Auer Lipót, Leopold von Auer (Veszprém, 1845. június 7. – Loschwitz (ma Drezda része), 1930. július 15.) világhírű magyar hegedűművész, zenepedagógus, karmester és zeneszerző.

Új!!: Joachim József (hegedűművész) és Auer Lipót · Többet látni »

Augusztus 15.

Névnapok: Mária + Alfréd, Ali, Asszunta, Masa, Napóleon, Tarzícia, Tarzíciusz.

Új!!: Joachim József (hegedűművész) és Augusztus 15. · Többet látni »

Bécs

Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.

Új!!: Joachim József (hegedűművész) és Bécs · Többet látni »

Berlin

tévétorony, Németország legmagasabb épülete Berlin Németország fővárosa, egyben tartományi rangú városállama (szövetségi tartománya) és a Berlin/Brandenburg nagyvárosi régió centruma.

Új!!: Joachim József (hegedűművész) és Berlin · Többet látni »

Brácsa

A brácsa, vagy más néven mélyhegedű, egy hangszer, négy, kvint távolságra hangolt húrral.

Új!!: Joachim József (hegedűművész) és Brácsa · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Új!!: Joachim József (hegedűművész) és Budapest · Többet látni »

Clara Schumann

Clara Schumann (született Wieck) (Lipcse, 1819. szeptember 13.– Frankfurt, 1896. május 20.) romantikus német zeneszerző és zongorista, Robert Schumann felesége.

Új!!: Joachim József (hegedűművész) és Clara Schumann · Többet látni »

Felix Mendelssohn-Bartholdy

#ÁTIRÁNYÍTÁS Felix Mendelssohn Bartholdy.

Új!!: Joachim József (hegedűművész) és Felix Mendelssohn-Bartholdy · Többet látni »

Franciaország

Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.

Új!!: Joachim József (hegedűművész) és Franciaország · Többet látni »

Hegedű

A hegedű a vonós hangszerek hegedűcsaládjának legmagasabb hangolású, méretre legkisebb tagja, 4 db, kvint távolságra hangolt húrral.

Új!!: Joachim József (hegedűművész) és Hegedű · Többet látni »

Hegedűverseny (Beethoven)

Ludwig van Beethoven D-dúr hegedűversenye (op. 61.) 1806-ban készült, a komponista egyetlen e műfajban készült alkotása, „a hegedűversenyek fejedelme”, a klasszikus hegedűirodalom páratlan remeke.

Új!!: Joachim József (hegedűművész) és Hegedűverseny (Beethoven) · Többet látni »

Hubay Jenő

Szalatnyai Hubay Jenő, bejegyezve Huber Eugenius Rudolphus Joannes.

Új!!: Joachim József (hegedűművész) és Hubay Jenő · Többet látni »

Június 28.

Névnapok: Levente, Irén + Círus, Erina, Gyula, Hektor, Hermiás, Hermiusz, Iréneusz, Iringó, Jerne, Laura, Laurencia, Lauretta, Leó, Leon, Leonidász, Lionel, Lora, Lorella, Lorett, Marcella, Petúnia, Szerénusz, Szirom, Szironka, Tivadar.

Új!!: Joachim József (hegedűművész) és Június 28. · Többet látni »

Johann Sebastian Bach

Johann Sebastian Bach (Eisenach, 1685. március 31. (az akkor még ott használt Julián naptár szerint március 21.) – Lipcse, 1750. július 28.) barokk kori német zeneszerző, orgonista, hegedűművész, a zeneművészet kiemelkedő egyénisége, a protestáns egyházi zene jeles képviselője.

Új!!: Joachim József (hegedűművész) és Johann Sebastian Bach · Többet látni »

Johannes Brahms

Johannes Brahms (Hamburg, 1833. május 7. – Bécs, 1897. április 3.) német zeneszerző.

Új!!: Joachim József (hegedűművész) és Johannes Brahms · Többet látni »

Kadencia

Példa a kadenciára Liszt: 2. Magyar rapszódiájából A kadencia 1.) zenei periódusok specifikus befejezése, zárlat, záradék. Az eredeti olasz cadenza kifejezés esést jelent, mely az adott zenei szakasz végén a záróhangok esésére utal. Ennek megfelelően eredetileg a hangok konkrét esését jelenti, majd a klasszikától kezdve a formaelemzésben mindinkább magát a zárlatot értik kadencia alatt. Áriák, versenyművek, hangszeres szólódarabok részeként is előfordul; a vezető szólam virtuóz, kötetlen, eredetileg improvizált szólója. Az áriákban rendszerint koloratúra díszíti. 2.) A kadencia más, bár előbbivel rokon értelemben, jellemzően a klasszikától kezdve, jellegzetes virtuóz átvezetést is jelent. A magyar zenei szaknyelvben ez utóbbira az eredeti olasz cadenza kifejezést is használják, kottai jele például a sorok fölé írt cadenza ad libitum (azaz tetszés szerinti befejezés) lehet, de gyakran nem jelölik. Ez az átvezetés például versenyművekben olyan szakasz, melyben a zenekar szünetet tart, hogy a szólóhangszeres kötetlen, parafrazeáló része következhessen.

Új!!: Joachim József (hegedűművész) és Kadencia · Többet látni »

Karmester

Karmesteri állvány kottával és pálcával, kivilágítva A karmester előadóművész; a nagyobb zenei együttesek vezetője, mind a próbákon, mind az előadásokon.

Új!!: Joachim József (hegedűművész) és Karmester · Többet látni »

Köpcsény

Köpcsény (németül Kittsee, szlovákul Kopčany, horvátul Gijeca) falu Ausztriában, Burgenland tartományban, a Nezsideri járásban, bár területének egy részét a második világháborút követően Csehszlovákiához (később Pozsonyhoz) csatolták.

Új!!: Joachim József (hegedűművész) és Köpcsény · Többet látni »

Kettősverseny (Brahms)

A Kettősverseny hegedűre és gordonkára Johannes Brahms a-mollban írt, op.

Új!!: Joachim József (hegedűművész) és Kettősverseny (Brahms) · Többet látni »

Koncertmester

A koncertmester a zenekar első hegedűse, a karmesterhez legközelebb eső pultban kívül ülő hegedűs.

Új!!: Joachim József (hegedűművész) és Koncertmester · Többet látni »

Lipcse (Németország)

Lipcse városa, 1650-ben Lipcse: Új városháza Lipcse, németül Leipzig, Németország keleti részén fekvő város, a szász szövetségi tartomány legnagyobb városa, a Drezda-Meißeni egyházmegye püspöki székvárosa.

Új!!: Joachim József (hegedűművész) és Lipcse (Németország) · Többet látni »

Liszt Ferenc

Liszt Ferenc (világszerte használt német nevén Franz Liszt; Doborján, 1811. október 22. – Bayreuth, 1886. július 31.) magyar zeneszerző, zongoraművész, karmester és zenetanár, a 19. századi romantika egyik legjelentősebb zeneszerzője.

Új!!: Joachim József (hegedűművész) és Liszt Ferenc · Többet látni »

London

London az Egyesült Királyság és azon belül Anglia fővárosa, a legnagyobb városi terület az Egyesült Királyságban; Európában Isztambul és Moszkva után a legnépesebb város.

Új!!: Joachim József (hegedűművész) és London · Többet látni »

Ludwig van Beethoven

Ludwig van Beethoven (Bonn, 1770. december 16. (vélhetően) – Bécs, 1827. március 26.) német zeneszerző.

Új!!: Joachim József (hegedűművész) és Ludwig van Beethoven · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Joachim József (hegedűművész) és Magyarország · Többet látni »

Moson vármegye

Moson vármegye (németül Komitat Wieselburg, latinul: Comitatus Mosoniensis, szlovákul: Mošonská župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében.

Új!!: Joachim József (hegedűművész) és Moson vármegye · Többet látni »

Richard Wagner (zeneszerző)

Richard Wagner 1830 körül Wilhelm Richard Wagner (Lipcse, 1813. május 22. – Velence, 1883. február 13.) német zeneszerző, karmester, esztéta.

Új!!: Joachim József (hegedűművész) és Richard Wagner (zeneszerző) · Többet látni »

Robert Schumann

Robert Schumann (Zwickau, 1810. június 8. – Endenich (Bonn mellett), 1856. július 29.) német zeneszerző.

Új!!: Joachim József (hegedűművész) és Robert Schumann · Többet látni »

Vecsey Ferenc

Vecsei, böröllői és izsákfai báró Vecsey Ferenc (Németországban Franz von Vecsey, Olaszországban Ferenc de Vecsey) (Budapest, 1893. március 23. – Róma, 1935. április 5.) magyar hegedűművész és zeneszerző.

Új!!: Joachim József (hegedűművész) és Vecsey Ferenc · Többet látni »

Vonósnégyes

A vonósnégyes általános elhelyezkedése (''violin''–hegedű, ''viola''–brácsa, ''violin-cello''–cselló) A vonósnégyes egy komolyzenei együttes, amely négy vonós hangszerből áll.

Új!!: Joachim József (hegedűművész) és Vonósnégyes · Többet látni »

Weimar

Weimar város Németország keleti részén, Türingia tartományban.

Új!!: Joachim József (hegedűművész) és Weimar · Többet látni »

William Shakespeare

William Shakespeare ˈwɪljəm ˈʃeɪkspɪə (Stratford-upon-Avon, 1564. április 26. (keresztelő) – Stratford-upon-Avon, 1616. április 23.) angol drámaíró, költő, színész.

Új!!: Joachim József (hegedűművész) és William Shakespeare · Többet látni »

Zeneszerző

Hacsaturján) A zeneszerző alkotóművész, aki zenét alkot, komponál, vagyis zenei kompozíciót hoz létre.

Új!!: Joachim József (hegedűművész) és Zeneszerző · Többet látni »

Zongora

A zongora billentyűs, polifón húros hangszer.

Új!!: Joachim József (hegedűművész) és Zongora · Többet látni »

1. szimfónia (Brahms)

Johannes Brahms 1., c-moll szimfóniája (op. 68.) hosszas előkészületi munkálatokat követően 1876-ra készült el.

Új!!: Joachim József (hegedűművész) és 1. szimfónia (Brahms) · Többet látni »

1831

Nincs leírás.

Új!!: Joachim József (hegedűművész) és 1831 · Többet látni »

1833

Leonidák Észak Amerika felett 1833-ban.

Új!!: Joachim József (hegedűművész) és 1833 · Többet látni »

1866

Nincs leírás.

Új!!: Joachim József (hegedűművész) és 1866 · Többet látni »

1869

Nincs leírás.

Új!!: Joachim József (hegedűművész) és 1869 · Többet látni »

1884

Nincs leírás.

Új!!: Joachim József (hegedűművész) és 1884 · Többet látni »

1907

Nincs leírás.

Új!!: Joachim József (hegedűművész) és 1907 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »