Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Jeruzsálemi templom és Zsidó vallás
Jeruzsálemi templom és Zsidó vallás 16 közös dolog (a Uniópédia): Babiloni fogság, Bar Kohba-felkelés, Dávid zsidó király, Izrael, Jézus, Jeruzsálem, Jom kippur, Messiás, Római–zsidó háború, Salamon temploma, Salamon zsidó király, Szamaritánusok, Szent sátor, Talmud, Zsidók, 4. század.
Babiloni fogság
A megmaradt zsidók fogságba hurcolása (illusztráció) A babiloni fogság vagy babiloni száműzetés a zsidó történelemnek az a szakasza, volt amikor a Júdai Királyságból Nabukodonozor (II. Nabú-kudurri-uszur) a zsidókat Babilonba hurcoltatta.
Babiloni fogság és Jeruzsálemi templom · Babiloni fogság és Zsidó vallás ·
Bar Kohba-felkelés
A Bar Kohba felkelés (132–135) a zsidók második felkelése volt a Római Birodalom ellen, Hadrianus római császár uralkodása idején.
Bar Kohba-felkelés és Jeruzsálemi templom · Bar Kohba-felkelés és Zsidó vallás ·
Dávid zsidó király
Dávid (Dāwîḏ, Kr. e. 1040 k. – Kr. e. 970) Izrael második királya volt kb. Kr. e. 1010-től Kr. e. 970-ig. Történetét az Ószövetségben találhatjuk meg, Sámuel próféta könyveiben. A Bibliában több zsoltárt tulajdonítanak neki. Dávid király volt az, aki az időszámításunk előtti első millennium fordulóján elhódította Jeruzsálemet a terület őslakosaitól, a jebuzitáktól. A fellegvár alatt, a Moáb-hegyen, közel ahhoz a helyhez, amelyet Isten Izsák feláldozásához Ábrahám számára kiválasztott, volt egy szérűskert, amelyet a jebuzita Arauna birtokolt. Az Úr parancsára Dávid király megvette ezt a földet, hogy ott templomot építsen a frigyláda számára. Dávid csupán az előkészületeket tette meg a templom felépítéséhez, amelyet Kr.e. 950 körül végül fia, Salamon valósított meg. 1993 júliusában Tell el-Kádiban (az ókori Dán) egy Kr. e. 9. századból származó sztélé-töredéket találtak, amely arról lett híres, hogy megemlíti „Dávid házát” (dinasztiáját). A Biblián kívül ez az egyetlen forrás, amely megerősíti Dávid király egykori létezését.
Dávid zsidó király és Jeruzsálemi templom · Dávid zsidó király és Zsidó vallás ·
Izrael
Izrael (Jiszráél Iszráíl), hivatalos nevén Izrael Állam (Medinat Jiszráél Daulat Iszráíl) a Közel-Keleten, a Földközi-tenger keleti partján fekvő ország, a Közel-Kelet egyik legfejlettebb országa, atomhatalom.
Izrael és Jeruzsálemi templom · Izrael és Zsidó vallás ·
Jézus
Názáreti Jézus vagy Jézus Krisztus, gyakran csak Jézus vagy Krisztus (Yēšūaʿ; Betlehem, i. e. 7 körül – Jeruzsálem, i. sz. 33 körül) a kereszténység központi alakja, a világtörténelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású személye.
Jézus és Jeruzsálemi templom · Jézus és Zsidó vallás ·
Jeruzsálem
Jeruzsálem (bibliai héber: ירושלם; Hieruszalém/Hieroszolüma) város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között.
Jeruzsálem és Jeruzsálemi templom · Jeruzsálem és Zsidó vallás ·
Jom kippur
A zsidó naptár szerint.
Jeruzsálemi templom és Jom kippur · Jom kippur és Zsidó vallás ·
Messiás
utolsó ítéletet. A messiás (héberül: מָשִׁיחַ, Mossíaḥ, Māšsîªḥ) héber szó, amely „felkentet” jelent.
Jeruzsálemi templom és Messiás · Messiás és Zsidó vallás ·
Római–zsidó háború
#ÁTIRÁNYÍTÁS Zsidó-római háború.
Jeruzsálemi templom és Római–zsidó háború · Római–zsidó háború és Zsidó vallás ·
Salamon temploma
Christiaan van Adrichem ábrázolása a templomról 1584-ből Salamon temploma más nevein az Első Templom vagy Első Szentély (héber: בֵּית-הַמִּקְדָּשׁ הָרִאשׁוֹן) Jeruzsálem temploma volt, amelyről úgy tartják, hogy az i. e. 10.
Jeruzsálemi templom és Salamon temploma · Salamon temploma és Zsidó vallás ·
Salamon zsidó király
Salamon találkozik Sába királynőjével, Piero della Francesca festménye Salamon király (Jeruzsálem, i. e. 1000 körül – Jeruzsálem, i. e. 931 körül) a Héber Biblia szerint az ókori Izrael uralkodója és Dávid király fia.
Jeruzsálemi templom és Salamon zsidó király · Salamon zsidó király és Zsidó vallás ·
Szamaritánusok
Heródes korában A szamaritánusok (szamaritán héber: ࠔࠠࠌࠝࠓࠩࠉࠌ, (שַמֶרִים)) Palesztina régiójában élő népcsoport.
Jeruzsálemi templom és Szamaritánusok · Szamaritánusok és Zsidó vallás ·
Szent sátor
A szent sátor vagy tabernákulum (héber: מִשְׁכַּן, átírva: mīškān) a Bibliában említett sátorszentély, amely az udvarával (pitvar) istentiszteleti és áldozati helyül szolgált a zsidóknak az exodus, azaz az egyiptomi kivonulás után, a Sínai-hegyi szövetségkötéstől Salamon király templomának elkészültéig.
Jeruzsálemi templom és Szent sátor · Szent sátor és Zsidó vallás ·
Talmud
A Talmud (תַּלמוּד héberül: „tan, tanulmány, ami tanulva lett”) a posztbiblikus zsidó irodalom legnagyobb és egyértelműen legfontosabb, tematikus rendszerbe foglalt gyűjteménye, a zsidóság enciklopédiája, jogi és vallási alapvetése, szokásjogi gyűjteménye, bibliaértelmezéseinek tárháza, a rabbinikus judaizmus kiindulópontja.
Jeruzsálemi templom és Talmud · Talmud és Zsidó vallás ·
Zsidók
A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.
Jeruzsálemi templom és Zsidók · Zsidó vallás és Zsidók ·
4. század
A világ keleti fele a 4. század végén (angol nyelvű) A 4.
4. század és Jeruzsálemi templom · 4. század és Zsidó vallás ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Jeruzsálemi templom és Zsidó vallás
- Mi van a közös Jeruzsálemi templom és Zsidó vallás
- Közötti hasonlóságok Jeruzsálemi templom és Zsidó vallás
Összehasonlítását Jeruzsálemi templom és Zsidó vallás
Jeruzsálemi templom 67 kapcsolatokat, ugyanakkor Zsidó vallás 167. Ami közös bennük 16, a Jaccard index 6.84% = 16 / (67 + 167).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Jeruzsálemi templom és Zsidó vallás. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
