Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Jeruzsálem történelme és Jeruzsálemi templom

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Jeruzsálem történelme és Jeruzsálemi templom

Jeruzsálem történelme vs. Jeruzsálemi templom

Jeruzsálem történelme változatos és összetett események bonyolult sorozatából tevődik össze. A jeruzsálemi templom az az épületegyüttes, mely az ókori Izrael vallási központját jelentette Jeruzsálemben.

Közötti hasonlóságok Jeruzsálem történelme és Jeruzsálemi templom

Jeruzsálem történelme és Jeruzsálemi templom 19 közös dolog (a Uniópédia): Al-Aksza-mecset, Babiloni fogság, Bar Kohba-felkelés, Dávid zsidó király, II. Kurus perzsa király, IV. Antiokhosz szeleukida uralkodó, Jézus, Jeruzsálem, Kereszténység, Makkabeusok, Római Birodalom, Római–zsidó háború, Salamon temploma, Salamon zsidó király, Siratófal, Szamaritánusok, Sziklamecset, Titus római császár, Zeusz.

Al-Aksza-mecset

Az al-Aksza-mecset (arabul: المسجد الاقصى, el-maszdzsid el-akszá, „a legtávolabbi mecset”), az iszlám harmadik legszentebb helye, Jeruzsálem történelmi óvárosának délkeleti részén, a Templom-hegy déli oldalán, nem messze a hegy képét uraló aranykupolás Sziklamecsettől.

Al-Aksza-mecset és Jeruzsálem történelme · Al-Aksza-mecset és Jeruzsálemi templom · Többet látni »

Babiloni fogság

A megmaradt zsidók fogságba hurcolása (illusztráció) A babiloni fogság vagy babiloni száműzetés a zsidó történelemnek az a szakasza, volt amikor a Júdai Királyságból Nabukodonozor (II. Nabú-kudurri-uszur) a zsidókat Babilonba hurcoltatta.

Babiloni fogság és Jeruzsálem történelme · Babiloni fogság és Jeruzsálemi templom · Többet látni »

Bar Kohba-felkelés

A Bar Kohba felkelés (132–135) a zsidók második felkelése volt a Római Birodalom ellen, Hadrianus római császár uralkodása idején.

Bar Kohba-felkelés és Jeruzsálem történelme · Bar Kohba-felkelés és Jeruzsálemi templom · Többet látni »

Dávid zsidó király

Dávid (Dāwîḏ, Kr. e. 1040 k. – Kr. e. 970) Izrael második királya volt kb. Kr. e. 1010-től Kr. e. 970-ig. Történetét az Ószövetségben találhatjuk meg, Sámuel próféta könyveiben. A Bibliában több zsoltárt tulajdonítanak neki. Dávid király volt az, aki az időszámításunk előtti első millennium fordulóján elhódította Jeruzsálemet a terület őslakosaitól, a jebuzitáktól. A fellegvár alatt, a Moáb-hegyen, közel ahhoz a helyhez, amelyet Isten Izsák feláldozásához Ábrahám számára kiválasztott, volt egy szérűskert, amelyet a jebuzita Arauna birtokolt. Az Úr parancsára Dávid király megvette ezt a földet, hogy ott templomot építsen a frigyláda számára. Dávid csupán az előkészületeket tette meg a templom felépítéséhez, amelyet Kr.e. 950 körül végül fia, Salamon valósított meg. 1993 júliusában Tell el-Kádiban (az ókori Dán) egy Kr. e. 9. századból származó sztélé-töredéket találtak, amely arról lett híres, hogy megemlíti „Dávid házát” (dinasztiáját). A Biblián kívül ez az egyetlen forrás, amely megerősíti Dávid király egykori létezését.

Dávid zsidó király és Jeruzsálem történelme · Dávid zsidó király és Jeruzsálemi templom · Többet látni »

II. Kurus perzsa király

Kurus reliefje Paszargadaiban II.

II. Kurus perzsa király és Jeruzsálem történelme · II. Kurus perzsa király és Jeruzsálemi templom · Többet látni »

IV. Antiokhosz szeleukida uralkodó

IV.

IV. Antiokhosz szeleukida uralkodó és Jeruzsálem történelme · IV. Antiokhosz szeleukida uralkodó és Jeruzsálemi templom · Többet látni »

Jézus

Názáreti Jézus vagy Jézus Krisztus, gyakran csak Jézus vagy Krisztus (Yēšūaʿ; Betlehem, i. e. 7 körül – Jeruzsálem, i. sz. 33 körül) a kereszténység központi alakja, a világtörténelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású személye.

Jézus és Jeruzsálem történelme · Jézus és Jeruzsálemi templom · Többet látni »

Jeruzsálem

Jeruzsálem (bibliai héber: ירושלם; Hieruszalém/Hieroszolüma) város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között.

Jeruzsálem és Jeruzsálem történelme · Jeruzsálem és Jeruzsálemi templom · Többet látni »

Kereszténység

A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.

Jeruzsálem történelme és Kereszténység · Jeruzsálemi templom és Kereszténység · Többet látni »

Makkabeusok

Mattatiás felhívása a zsidókhoz, a ''The Doré Bible Illustrations'' illusztrációja A makkabeusok egy zsidó pap, Mattatiás leszármazottai, illetve követőik voltak, akik felvették a harcot az idegen elnyomók ellen és Kr.

Jeruzsálem történelme és Makkabeusok · Jeruzsálemi templom és Makkabeusok · Többet látni »

Római Birodalom

Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.

Jeruzsálem történelme és Római Birodalom · Jeruzsálemi templom és Római Birodalom · Többet látni »

Római–zsidó háború

#ÁTIRÁNYÍTÁS Zsidó-római háború.

Jeruzsálem történelme és Római–zsidó háború · Jeruzsálemi templom és Római–zsidó háború · Többet látni »

Salamon temploma

Christiaan van Adrichem ábrázolása a templomról 1584-ből Salamon temploma más nevein az Első Templom vagy Első Szentély (héber: בֵּית-הַמִּקְדָּשׁ הָרִאשׁוֹן) Jeruzsálem temploma volt, amelyről úgy tartják, hogy az i. e. 10.

Jeruzsálem történelme és Salamon temploma · Jeruzsálemi templom és Salamon temploma · Többet látni »

Salamon zsidó király

Salamon találkozik Sába királynőjével, Piero della Francesca festménye Salamon király (Jeruzsálem, i. e. 1000 körül – Jeruzsálem, i. e. 931 körül) a Héber Biblia szerint az ókori Izrael uralkodója és Dávid király fia.

Jeruzsálem történelme és Salamon zsidó király · Jeruzsálemi templom és Salamon zsidó király · Többet látni »

Siratófal

A Siratófal vagy más néven Nyugati Fal (héber: הַכּוֹתֶל הַמַּעֲרָבִי, romanizált: HaKotel HaMa'aravi, gyakran röviden: Kotel vagy Kosel) az ókori templom idejéből való támfal Jeruzsálem óvárosában, egy jóval hosszabb ókori támfal viszonylag kis része.

Jeruzsálem történelme és Siratófal · Jeruzsálemi templom és Siratófal · Többet látni »

Szamaritánusok

Heródes korában A szamaritánusok (szamaritán héber: ࠔࠠࠌࠝࠓࠩࠉࠌ, (שַמֶרִים)) Palesztina régiójában élő népcsoport.

Jeruzsálem történelme és Szamaritánusok · Jeruzsálemi templom és Szamaritánusok · Többet látni »

Sziklamecset

A Sziklamecset vagy Szikla-mecset (más nevein Szikladóm, Sziklatemplom, Sziklaszentély, arab nyelven: قبة الصخرة, átírva Kubbat asz-Szahra, héber nyelven: כיפת הסלע) a jeruzsálemi Templom-hegyen az iszlám hívőinek egyik legfontosabb szent helye.

Jeruzsálem történelme és Sziklamecset · Jeruzsálemi templom és Sziklamecset · Többet látni »

Titus római császár

Imperator Titus Caesar Vespasianus Augustus, általánosan elterjedt néven Titus császár, született Titus Flavius Vespasianus (Róma, 39. december 30. – Róma, 81. szeptember 13.) a Flavius-dinasztia második római császára (uralkodott 79. június 24-étől haláláig), Vespasianus fia és Domitianus bátyja volt.

Jeruzsálem történelme és Titus római császár · Jeruzsálemi templom és Titus római császár · Többet látni »

Zeusz

Zeusz olümposzi legfőbb isten, az „emberek és istenek atyja” a görög mitológiában, az ég és a villámok ura.

Jeruzsálem történelme és Zeusz · Jeruzsálemi templom és Zeusz · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Jeruzsálem történelme és Jeruzsálemi templom

Jeruzsálem történelme 160 kapcsolatokat, ugyanakkor Jeruzsálemi templom 67. Ami közös bennük 19, a Jaccard index 8.37% = 19 / (160 + 67).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Jeruzsálem történelme és Jeruzsálemi templom. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »