Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Jeruzsálem óvárosa és Olajfák hegye
Jeruzsálem óvárosa és Olajfák hegye 10 közös dolog (a Uniópédia): Dávid zsidó király, Jeruzsálem, Kereszténység, Kolostor, Salamon zsidó király, Templom-hegy, Zsidó vallás, 19. század, 4. század, 6. század.
Dávid zsidó király
Dávid (Dāwîḏ, Kr. e. 1040 k. – Kr. e. 970) Izrael második királya volt kb. Kr. e. 1010-től Kr. e. 970-ig. Történetét az Ószövetségben találhatjuk meg, Sámuel próféta könyveiben. A Bibliában több zsoltárt tulajdonítanak neki. Dávid király volt az, aki az időszámításunk előtti első millennium fordulóján elhódította Jeruzsálemet a terület őslakosaitól, a jebuzitáktól. A fellegvár alatt, a Moáb-hegyen, közel ahhoz a helyhez, amelyet Isten Izsák feláldozásához Ábrahám számára kiválasztott, volt egy szérűskert, amelyet a jebuzita Arauna birtokolt. Az Úr parancsára Dávid király megvette ezt a földet, hogy ott templomot építsen a frigyláda számára. Dávid csupán az előkészületeket tette meg a templom felépítéséhez, amelyet Kr.e. 950 körül végül fia, Salamon valósított meg. 1993 júliusában Tell el-Kádiban (az ókori Dán) egy Kr. e. 9. századból származó sztélé-töredéket találtak, amely arról lett híres, hogy megemlíti „Dávid házát” (dinasztiáját). A Biblián kívül ez az egyetlen forrás, amely megerősíti Dávid király egykori létezését.
Dávid zsidó király és Jeruzsálem óvárosa · Dávid zsidó király és Olajfák hegye ·
Jeruzsálem
Jeruzsálem (bibliai héber: ירושלם; Hieruszalém/Hieroszolüma) város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között.
Jeruzsálem és Jeruzsálem óvárosa · Jeruzsálem és Olajfák hegye ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Jeruzsálem óvárosa és Kereszténység · Kereszténység és Olajfák hegye ·
Kolostor
Pécsvárad, bencés apátság A kolostor, monostor vagy rendház olyan összetartozó épületcsoport, amelyben valamely szerzetesrend tagjai állandóan együtt élnek.
Jeruzsálem óvárosa és Kolostor · Kolostor és Olajfák hegye ·
Salamon zsidó király
Salamon találkozik Sába királynőjével, Piero della Francesca festménye Salamon király (Jeruzsálem, i. e. 1000 körül – Jeruzsálem, i. e. 931 körül) a Héber Biblia szerint az ókori Izrael uralkodója és Dávid király fia.
Jeruzsálem óvárosa és Salamon zsidó király · Olajfák hegye és Salamon zsidó király ·
Templom-hegy
A Templom-hegy (héber: הַר הַבַּיִת, Har HaBáyit, arab: الحرمالشريف, al-Ḥaram aš-Šarīf) egy beépített hegy Jeruzsálem óvárosában, amelyet a judaizmus és az iszlám is szent helyként tisztel.
Jeruzsálem óvárosa és Templom-hegy · Olajfák hegye és Templom-hegy ·
Zsidó vallás
A zsidó vallás (izraelita vallás vagy judaizmus) a világ egyik legősibb és legelterjedtebb vallása, a három fő ábrahámi vallás egyike.
Jeruzsálem óvárosa és Zsidó vallás · Olajfák hegye és Zsidó vallás ·
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
19. század és Jeruzsálem óvárosa · 19. század és Olajfák hegye ·
4. század
A világ keleti fele a 4. század végén (angol nyelvű) A 4.
4. század és Jeruzsálem óvárosa · 4. század és Olajfák hegye ·
6. század
Főbb birodalmak, államok, népek a 6. század elején (angol nyelvű) A 6.
6. század és Jeruzsálem óvárosa · 6. század és Olajfák hegye ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Jeruzsálem óvárosa és Olajfák hegye
- Mi van a közös Jeruzsálem óvárosa és Olajfák hegye
- Közötti hasonlóságok Jeruzsálem óvárosa és Olajfák hegye
Összehasonlítását Jeruzsálem óvárosa és Olajfák hegye
Jeruzsálem óvárosa 92 kapcsolatokat, ugyanakkor Olajfák hegye 45. Ami közös bennük 10, a Jaccard index 7.30% = 10 / (92 + 45).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Jeruzsálem óvárosa és Olajfák hegye. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
