Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Jeruzsálem és Salamon zsidó király

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Jeruzsálem és Salamon zsidó király

Jeruzsálem vs. Salamon zsidó király

Jeruzsálem (bibliai héber: ירושלם; Hieruszalém/Hieroszolüma) város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között. Salamon találkozik Sába királynőjével, Piero della Francesca festménye Salamon király (Jeruzsálem, i. e. 1000 körül – Jeruzsálem, i. e. 931 körül) a Héber Biblia szerint az ókori Izrael uralkodója és Dávid király fia.

Közötti hasonlóságok Jeruzsálem és Salamon zsidó király

Jeruzsálem és Salamon zsidó király 6 közös dolog (a Uniópédia): Dávid zsidó király, Héber Biblia, Héber nyelv, I. e. 14. század, Izrael, Salamon temploma.

Dávid zsidó király

Dávid (Dāwîḏ, Kr. e. 1040 k. – Kr. e. 970) Izrael második királya volt kb. Kr. e. 1010-től Kr. e. 970-ig. Történetét az Ószövetségben találhatjuk meg, Sámuel próféta könyveiben. A Bibliában több zsoltárt tulajdonítanak neki. Dávid király volt az, aki az időszámításunk előtti első millennium fordulóján elhódította Jeruzsálemet a terület őslakosaitól, a jebuzitáktól. A fellegvár alatt, a Moáb-hegyen, közel ahhoz a helyhez, amelyet Isten Izsák feláldozásához Ábrahám számára kiválasztott, volt egy szérűskert, amelyet a jebuzita Arauna birtokolt. Az Úr parancsára Dávid király megvette ezt a földet, hogy ott templomot építsen a frigyláda számára. Dávid csupán az előkészületeket tette meg a templom felépítéséhez, amelyet Kr.e. 950 körül végül fia, Salamon valósított meg. 1993 júliusában Tell el-Kádiban (az ókori Dán) egy Kr. e. 9. századból származó sztélé-töredéket találtak, amely arról lett híres, hogy megemlíti „Dávid házát” (dinasztiáját). A Biblián kívül ez az egyetlen forrás, amely megerősíti Dávid király egykori létezését.

Dávid zsidó király és Jeruzsálem · Dávid zsidó király és Salamon zsidó király · Többet látni »

Héber Biblia

A héber Biblia vagy Tanakh (keresztény szóhasználatban retronim elnevezéssel gyakran: Ószövetség vagy Ótestamentum) a zsidóság szent könyve.

Héber Biblia és Jeruzsálem · Héber Biblia és Salamon zsidó király · Többet látni »

Héber nyelv

A héber nyelv (héberül: ivrit) (melyet köznapi és hagyományos kifejezéssel zsidó nyelvnek is neveznek) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó nyelv, Izrael Állam hivatalos nyelve, amelyet a 19/20. századi nyelvújítás tett alkalmassá a modern használatra.

Héber nyelv és Jeruzsálem · Héber nyelv és Salamon zsidó király · Többet látni »

I. e. 14. század

Az i. e. 14.

I. e. 14. század és Jeruzsálem · I. e. 14. század és Salamon zsidó király · Többet látni »

Izrael

Izrael (Jiszráél Iszráíl), hivatalos nevén Izrael Állam (Medinat Jiszráél Daulat Iszráíl) a Közel-Keleten, a Földközi-tenger keleti partján fekvő ország, a Közel-Kelet egyik legfejlettebb országa, atomhatalom.

Izrael és Jeruzsálem · Izrael és Salamon zsidó király · Többet látni »

Salamon temploma

Christiaan van Adrichem ábrázolása a templomról 1584-ből Salamon temploma más nevein az Első Templom vagy Első Szentély (héber: בֵּית-הַמִּקְדָּשׁ הָרִאשׁוֹן) Jeruzsálem temploma volt, amelyről úgy tartják, hogy az i. e. 10.

Jeruzsálem és Salamon temploma · Salamon temploma és Salamon zsidó király · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Jeruzsálem és Salamon zsidó király

Jeruzsálem 134 kapcsolatokat, ugyanakkor Salamon zsidó király 34. Ami közös bennük 6, a Jaccard index 3.57% = 6 / (134 + 34).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Jeruzsálem és Salamon zsidó király. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: