Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Jeruzsálem és Jeruzsálemi templom
Jeruzsálem és Jeruzsálemi templom 15 közös dolog (a Uniópédia): Al-Aksza-mecset, Babiloni fogság, Dávid zsidó király, Izrael, Izrael Múzeum, Jézus, Jeruzsálem történelme, Kereszténység, Menóra, Messiás, Salamon temploma, Salamon zsidó király, Siratófal, Sziklamecset, Zsidók.
Al-Aksza-mecset
Az al-Aksza-mecset (arabul: المسجد الاقصى, el-maszdzsid el-akszá, „a legtávolabbi mecset”), az iszlám harmadik legszentebb helye, Jeruzsálem történelmi óvárosának délkeleti részén, a Templom-hegy déli oldalán, nem messze a hegy képét uraló aranykupolás Sziklamecsettől.
Al-Aksza-mecset és Jeruzsálem · Al-Aksza-mecset és Jeruzsálemi templom ·
Babiloni fogság
A megmaradt zsidók fogságba hurcolása (illusztráció) A babiloni fogság vagy babiloni száműzetés a zsidó történelemnek az a szakasza, volt amikor a Júdai Királyságból Nabukodonozor (II. Nabú-kudurri-uszur) a zsidókat Babilonba hurcoltatta.
Babiloni fogság és Jeruzsálem · Babiloni fogság és Jeruzsálemi templom ·
Dávid zsidó király
Dávid (Dāwîḏ, Kr. e. 1040 k. – Kr. e. 970) Izrael második királya volt kb. Kr. e. 1010-től Kr. e. 970-ig. Történetét az Ószövetségben találhatjuk meg, Sámuel próféta könyveiben. A Bibliában több zsoltárt tulajdonítanak neki. Dávid király volt az, aki az időszámításunk előtti első millennium fordulóján elhódította Jeruzsálemet a terület őslakosaitól, a jebuzitáktól. A fellegvár alatt, a Moáb-hegyen, közel ahhoz a helyhez, amelyet Isten Izsák feláldozásához Ábrahám számára kiválasztott, volt egy szérűskert, amelyet a jebuzita Arauna birtokolt. Az Úr parancsára Dávid király megvette ezt a földet, hogy ott templomot építsen a frigyláda számára. Dávid csupán az előkészületeket tette meg a templom felépítéséhez, amelyet Kr.e. 950 körül végül fia, Salamon valósított meg. 1993 júliusában Tell el-Kádiban (az ókori Dán) egy Kr. e. 9. századból származó sztélé-töredéket találtak, amely arról lett híres, hogy megemlíti „Dávid házát” (dinasztiáját). A Biblián kívül ez az egyetlen forrás, amely megerősíti Dávid király egykori létezését.
Dávid zsidó király és Jeruzsálem · Dávid zsidó király és Jeruzsálemi templom ·
Izrael
Izrael (Jiszráél Iszráíl), hivatalos nevén Izrael Állam (Medinat Jiszráél Daulat Iszráíl) a Közel-Keleten, a Földközi-tenger keleti partján fekvő ország, a Közel-Kelet egyik legfejlettebb országa, atomhatalom.
Izrael és Jeruzsálem · Izrael és Jeruzsálemi templom ·
Izrael Múzeum
A jeruzsálemi Izrael Múzeumot (héberül: מוזיאון ישראל, ירושלים, Muze'on Jiszrael, Yerushalayim), Izrael nemzeti múzeumát 1965-ben alapították.
Izrael Múzeum és Jeruzsálem · Izrael Múzeum és Jeruzsálemi templom ·
Jézus
Názáreti Jézus vagy Jézus Krisztus, gyakran csak Jézus vagy Krisztus (Yēšūaʿ; Betlehem, i. e. 7 körül – Jeruzsálem, i. sz. 33 körül) a kereszténység központi alakja, a világtörténelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású személye.
Jézus és Jeruzsálem · Jézus és Jeruzsálemi templom ·
Jeruzsálem történelme
Jeruzsálem történelme változatos és összetett események bonyolult sorozatából tevődik össze.
Jeruzsálem és Jeruzsálem történelme · Jeruzsálem történelme és Jeruzsálemi templom ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Jeruzsálem és Kereszténység · Jeruzsálemi templom és Kereszténység ·
Menóra
Jarmulke és menóra a Harry S. Truman-gyűjteményből (A jarmulke vagy kipa az ortodox zsidó férfiak által hordott kis fejtakaró, sapka) A zsidóság egyik legrégebbi jelképe, a menóra egy hétágú gyertyatartó, amely a Mózes által látott égő csipkebokrot szimbolizálja.
Jeruzsálem és Menóra · Jeruzsálemi templom és Menóra ·
Messiás
utolsó ítéletet. A messiás (héberül: מָשִׁיחַ, Mossíaḥ, Māšsîªḥ) héber szó, amely „felkentet” jelent.
Jeruzsálem és Messiás · Jeruzsálemi templom és Messiás ·
Salamon temploma
Christiaan van Adrichem ábrázolása a templomról 1584-ből Salamon temploma más nevein az Első Templom vagy Első Szentély (héber: בֵּית-הַמִּקְדָּשׁ הָרִאשׁוֹן) Jeruzsálem temploma volt, amelyről úgy tartják, hogy az i. e. 10.
Jeruzsálem és Salamon temploma · Jeruzsálemi templom és Salamon temploma ·
Salamon zsidó király
Salamon találkozik Sába királynőjével, Piero della Francesca festménye Salamon király (Jeruzsálem, i. e. 1000 körül – Jeruzsálem, i. e. 931 körül) a Héber Biblia szerint az ókori Izrael uralkodója és Dávid király fia.
Jeruzsálem és Salamon zsidó király · Jeruzsálemi templom és Salamon zsidó király ·
Siratófal
A Siratófal vagy más néven Nyugati Fal (héber: הַכּוֹתֶל הַמַּעֲרָבִי, romanizált: HaKotel HaMa'aravi, gyakran röviden: Kotel vagy Kosel) az ókori templom idejéből való támfal Jeruzsálem óvárosában, egy jóval hosszabb ókori támfal viszonylag kis része.
Jeruzsálem és Siratófal · Jeruzsálemi templom és Siratófal ·
Sziklamecset
A Sziklamecset vagy Szikla-mecset (más nevein Szikladóm, Sziklatemplom, Sziklaszentély, arab nyelven: قبة الصخرة, átírva Kubbat asz-Szahra, héber nyelven: כיפת הסלע) a jeruzsálemi Templom-hegyen az iszlám hívőinek egyik legfontosabb szent helye.
Jeruzsálem és Sziklamecset · Jeruzsálemi templom és Sziklamecset ·
Zsidók
A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Jeruzsálem és Jeruzsálemi templom
- Mi van a közös Jeruzsálem és Jeruzsálemi templom
- Közötti hasonlóságok Jeruzsálem és Jeruzsálemi templom
Összehasonlítását Jeruzsálem és Jeruzsálemi templom
Jeruzsálem 134 kapcsolatokat, ugyanakkor Jeruzsálemi templom 67. Ami közös bennük 15, a Jaccard index 7.46% = 15 / (134 + 67).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Jeruzsálem és Jeruzsálemi templom. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
