Közötti hasonlóságok Jeruzsálem és Jeruzsálem óvárosa
Jeruzsálem és Jeruzsálem óvárosa 26 közös dolog (a Uniópédia): Al-Aksza-mecset, Ábrahám (Terah fia), Dávid városa, Dávid zsidó király, Golgota, Héber nyelv, I. e. 8. század, I. Szulejmán oszmán szultán, Iszlám, Izsák (Ábrahám fia), Jézus, Jeruzsálemi latin patriarkátus, Jeruzsálemi templom, Kereszténység, Keresztes háborúk, Mohamed próféta, Olajfák hegye, Salamon temploma, Salamon zsidó király, Siratófal, Szent Sír-templom, Sziklamecset, Templom-hegy, Via Dolorosa, Zsidó vallás, Zsinagóga.
Al-Aksza-mecset
Az al-Aksza-mecset (arabul: المسجد الاقصى, el-maszdzsid el-akszá, „a legtávolabbi mecset”), az iszlám harmadik legszentebb helye, Jeruzsálem történelmi óvárosának délkeleti részén, a Templom-hegy déli oldalán, nem messze a hegy képét uraló aranykupolás Sziklamecsettől.
Al-Aksza-mecset és Jeruzsálem · Al-Aksza-mecset és Jeruzsálem óvárosa ·
Ábrahám (Terah fia)
Ábrahám (héberül: Avraham, tibériai kiejtésselʾAḇrāhām, askenázi kiejtéssel Avrom, Avrohom vagy Avruhom; jelentése: sokak apja/vezére; arabul: ابراهيم, Ibrāhīm) próféta volt, akit a judaizmus mellett a kereszténység, az iszlám és számos kisebb egyház is ősatyaként tisztel.
Ábrahám (Terah fia) és Jeruzsálem · Ábrahám (Terah fia) és Jeruzsálem óvárosa ·
Dávid városa
Dávid városa (héber: עיר דוד, Ir David; arab: مدينة داوود, Madina Dawud) Jeruzsálem legrégibb lakott része és a város legfontosabb régészeti lelőhelye.
Dávid városa és Jeruzsálem · Dávid városa és Jeruzsálem óvárosa ·
Dávid zsidó király
Dávid (Dāwîḏ, Kr. e. 1040 k. – Kr. e. 970) Izrael második királya volt kb. Kr. e. 1010-től Kr. e. 970-ig. Történetét az Ószövetségben találhatjuk meg, Sámuel próféta könyveiben. A Bibliában több zsoltárt tulajdonítanak neki. Dávid király volt az, aki az időszámításunk előtti első millennium fordulóján elhódította Jeruzsálemet a terület őslakosaitól, a jebuzitáktól. A fellegvár alatt, a Moáb-hegyen, közel ahhoz a helyhez, amelyet Isten Izsák feláldozásához Ábrahám számára kiválasztott, volt egy szérűskert, amelyet a jebuzita Arauna birtokolt. Az Úr parancsára Dávid király megvette ezt a földet, hogy ott templomot építsen a frigyláda számára. Dávid csupán az előkészületeket tette meg a templom felépítéséhez, amelyet Kr.e. 950 körül végül fia, Salamon valósított meg. 1993 júliusában Tell el-Kádiban (az ókori Dán) egy Kr. e. 9. századból származó sztélé-töredéket találtak, amely arról lett híres, hogy megemlíti „Dávid házát” (dinasztiáját). A Biblián kívül ez az egyetlen forrás, amely megerősíti Dávid király egykori létezését.
Dávid zsidó király és Jeruzsálem · Dávid zsidó király és Jeruzsálem óvárosa ·
Golgota
Szent Sír Bazilika kupoláján Jeruzsálemben, a feltételezett Golgota helyén Munkácsy Mihály: ''Golgota'' (1884) A golgota héber eredetű szó.
Golgota és Jeruzsálem · Golgota és Jeruzsálem óvárosa ·
Héber nyelv
A héber nyelv (héberül: ivrit) (melyet köznapi és hagyományos kifejezéssel zsidó nyelvnek is neveznek) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó nyelv, Izrael Állam hivatalos nyelve, amelyet a 19/20. századi nyelvújítás tett alkalmassá a modern használatra.
Héber nyelv és Jeruzsálem · Héber nyelv és Jeruzsálem óvárosa ·
I. e. 8. század
A Capitoliumi farkas bronzszobra ábrázolja a Romulust és Remust szoptató nőstényfarkast.
I. e. 8. század és Jeruzsálem · I. e. 8. század és Jeruzsálem óvárosa ·
I. Szulejmán oszmán szultán
A Törvényhozó (Kanunî) és a Nagy jelzőkkel illetett I. Szulejmán (oszmán-törökül سليمان, modern törökül Süleymān) (Trabzon, 1494. november 6. – Szigetvár, 1566. szeptember 6.) apja, I. Szelim halálát (1520) követően, 26 évesen, szeptember 30-án lett az Oszmán Birodalom szultánja, egyben az iszlám kalifája, ezzel az akkori világ egyik első számú vezetője.
I. Szulejmán oszmán szultán és Jeruzsálem · I. Szulejmán oszmán szultán és Jeruzsálem óvárosa ·
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
Iszlám és Jeruzsálem · Iszlám és Jeruzsálem óvárosa ·
Izsák (Ábrahám fia)
Izsák (héberül: Yitzchak; jiddisül: Jickhok, Standard héber modern kiejtés, tibériai kiejtéssel; arabul: إسحٰق vagy إسحاق; "nevetni fog") A héber Biblia leírása szerint Ábrahám és Sára egyetlen gyermeke, Ézsau és Jákob apja.
Izsák (Ábrahám fia) és Jeruzsálem · Izsák (Ábrahám fia) és Jeruzsálem óvárosa ·
Jézus
Názáreti Jézus vagy Jézus Krisztus, gyakran csak Jézus vagy Krisztus (Yēšūaʿ; Betlehem, i. e. 7 körül – Jeruzsálem, i. sz. 33 körül) a kereszténység központi alakja, a világtörténelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású személye.
Jézus és Jeruzsálem · Jézus és Jeruzsálem óvárosa ·
Jeruzsálemi latin patriarkátus
A Jeruzsálemi latin patriarchátus a latin rítusú katolikus egyház jeruzsálemi székhelyű főegyházmegyéje.
Jeruzsálem és Jeruzsálemi latin patriarkátus · Jeruzsálem óvárosa és Jeruzsálemi latin patriarkátus ·
Jeruzsálemi templom
A jeruzsálemi templom az az épületegyüttes, mely az ókori Izrael vallási központját jelentette Jeruzsálemben.
Jeruzsálem és Jeruzsálemi templom · Jeruzsálem óvárosa és Jeruzsálemi templom ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Jeruzsálem és Kereszténység · Jeruzsálem óvárosa és Kereszténység ·
Keresztes háborúk
A keresztes háborúk a római katolikus egyház és a pápa által szentesített, középkori, nagyarányú hadjáratok voltak a 11. századtól kezdődően.
Jeruzsálem és Keresztes háborúk · Jeruzsálem óvárosa és Keresztes háborúk ·
Mohamed próféta
Mohamed próféta (Mekka, 570 – Medina, 632. június 8.) az iszlám vallás legfőbb prófétája.
Jeruzsálem és Mohamed próféta · Jeruzsálem óvárosa és Mohamed próféta ·
Olajfák hegye
Az Olajfák hegye (héber הר הזיתים Har haSetim; arab جبل الزيتون Jabal az-Zaitun) Jeruzsálem óvárosától keletre húzódó, észak-déli irányú dombvonulat, amelyet a Kidron- (Kedron-) völgy választ el a jeruzsálemi Templom-hegytől.
Jeruzsálem és Olajfák hegye · Jeruzsálem óvárosa és Olajfák hegye ·
Salamon temploma
Christiaan van Adrichem ábrázolása a templomról 1584-ből Salamon temploma más nevein az Első Templom vagy Első Szentély (héber: בֵּית-הַמִּקְדָּשׁ הָרִאשׁוֹן) Jeruzsálem temploma volt, amelyről úgy tartják, hogy az i. e. 10.
Jeruzsálem és Salamon temploma · Jeruzsálem óvárosa és Salamon temploma ·
Salamon zsidó király
Salamon találkozik Sába királynőjével, Piero della Francesca festménye Salamon király (Jeruzsálem, i. e. 1000 körül – Jeruzsálem, i. e. 931 körül) a Héber Biblia szerint az ókori Izrael uralkodója és Dávid király fia.
Jeruzsálem és Salamon zsidó király · Jeruzsálem óvárosa és Salamon zsidó király ·
Siratófal
A Siratófal vagy más néven Nyugati Fal (héber: הַכּוֹתֶל הַמַּעֲרָבִי, romanizált: HaKotel HaMa'aravi, gyakran röviden: Kotel vagy Kosel) az ókori templom idejéből való támfal Jeruzsálem óvárosában, egy jóval hosszabb ókori támfal viszonylag kis része.
Jeruzsálem és Siratófal · Jeruzsálem óvárosa és Siratófal ·
Szent Sír-templom
A Szent Sír-templom (latin: Ecclesia Sancti Sepulchri) a kereszténység egy temploma Jeruzsálem óvárosában.
Jeruzsálem és Szent Sír-templom · Jeruzsálem óvárosa és Szent Sír-templom ·
Sziklamecset
A Sziklamecset vagy Szikla-mecset (más nevein Szikladóm, Sziklatemplom, Sziklaszentély, arab nyelven: قبة الصخرة, átírva Kubbat asz-Szahra, héber nyelven: כיפת הסלע) a jeruzsálemi Templom-hegyen az iszlám hívőinek egyik legfontosabb szent helye.
Jeruzsálem és Sziklamecset · Jeruzsálem óvárosa és Sziklamecset ·
Templom-hegy
A Templom-hegy (héber: הַר הַבַּיִת, Har HaBáyit, arab: الحرمالشريف, al-Ḥaram aš-Šarīf) egy beépített hegy Jeruzsálem óvárosában, amelyet a judaizmus és az iszlám is szent helyként tisztel.
Jeruzsálem és Templom-hegy · Jeruzsálem óvárosa és Templom-hegy ·
Via Dolorosa
A Via Dolorosa (héber: ויה דולורוזה, arab: طريق الآلام) Jeruzsálem óvárosában az az út, amelyről úgy gondolják, hogy Jézus ott vitte a keresztet a Golgota felé.
Jeruzsálem és Via Dolorosa · Jeruzsálem óvárosa és Via Dolorosa ·
Zsidó vallás
A zsidó vallás (izraelita vallás vagy judaizmus) a világ egyik legősibb és legelterjedtebb vallása, a három fő ábrahámi vallás egyike.
Jeruzsálem és Zsidó vallás · Jeruzsálem óvárosa és Zsidó vallás ·
Zsinagóga
Az 1270-ben épült prágai Régi-új zsinagóga, Európa legrégebbi ma is működő zsinagógája A hajdani szolnoki zsinagóga. Ma képtárként működik. harkivi zsinagóga. Ma is üzemel, bár a város zsidóságának nagy részét elűzték vagy kiirtották. A kőszegi zsinagóga romos épülete a Várkörön A zsinagóga (héberül: בֵּית כְּנֶסֶת bét kneszet, „a gyülekezés háza”; jiddisül: שול shul) a zsidó istentisztelet helye.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Jeruzsálem és Jeruzsálem óvárosa
- Mi van a közös Jeruzsálem és Jeruzsálem óvárosa
- Közötti hasonlóságok Jeruzsálem és Jeruzsálem óvárosa
Összehasonlítását Jeruzsálem és Jeruzsálem óvárosa
Jeruzsálem 134 kapcsolatokat, ugyanakkor Jeruzsálem óvárosa 92. Ami közös bennük 26, a Jaccard index 11.50% = 26 / (134 + 92).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Jeruzsálem és Jeruzsálem óvárosa. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: