Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Jeruzsálem és Jeruzsálem történelme
Jeruzsálem és Jeruzsálem történelme 36 közös dolog (a Uniópédia): A zsidó honfoglalás, Abdi-Heba, Al-Aksza-mecset, Amarna-levelek, Az apostolok cselekedetei, Babiloni fogság, Benjámin (Biblia), Dávid városa, Dávid zsidó király, Egyesült Nemzetek Szervezete, Egységes Izraeli Királyság, Hatnapos háború, Héber Biblia, Héber nyelv, I. e. 14. század, I. e. 8. század, I. Szulejmán oszmán szultán, Iszlám, Jézus, Józsué könyve, Júda (Biblia), Júdai Királyság, Jeruzsálem óvárosa, Jordánia, Kereszténység, Keresztes háborúk, Keresztre feszítés, Olajfák hegye, Pünkösd, Salamon temploma, ..., Salamon zsidó király, Siratófal, Szent Sír-templom, Sziklamecset, Teremtés könyve, Via Dolorosa. Bővíteni index (6 több) »
A zsidó honfoglalás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Izraelita honfoglalás.
A zsidó honfoglalás és Jeruzsálem · A zsidó honfoglalás és Jeruzsálem történelme ·
Abdi-Heba
Abdi-Heba (Abdi-Ḫeba) Jeruzsálem városának uralkodója volt az egyiptomi Amarna-reform idején.
Abdi-Heba és Jeruzsálem · Abdi-Heba és Jeruzsálem történelme ·
Al-Aksza-mecset
Az al-Aksza-mecset (arabul: المسجد الاقصى, el-maszdzsid el-akszá, „a legtávolabbi mecset”), az iszlám harmadik legszentebb helye, Jeruzsálem történelmi óvárosának délkeleti részén, a Templom-hegy déli oldalán, nem messze a hegy képét uraló aranykupolás Sziklamecsettől.
Al-Aksza-mecset és Jeruzsálem · Al-Aksza-mecset és Jeruzsálem történelme ·
Amarna-levelek
Amurru királyától Az ún.
Amarna-levelek és Jeruzsálem · Amarna-levelek és Jeruzsálem történelme ·
Az apostolok cselekedetei
Fjodor Zubov: Az Apostolok Minisztériuma Az apostolok cselekedetei az Újszövetség ötödik irata, a négy evangélium után soron következő történeti könyv, melyben az ősegyház történetének kezdetéről és elterjedéséről kapunk beszámolót.
Az apostolok cselekedetei és Jeruzsálem · Az apostolok cselekedetei és Jeruzsálem történelme ·
Babiloni fogság
A megmaradt zsidók fogságba hurcolása (illusztráció) A babiloni fogság vagy babiloni száműzetés a zsidó történelemnek az a szakasza, volt amikor a Júdai Királyságból Nabukodonozor (II. Nabú-kudurri-uszur) a zsidókat Babilonba hurcoltatta.
Babiloni fogság és Jeruzsálem · Babiloni fogság és Jeruzsálem történelme ·
Benjámin (Biblia)
Benjámin bibliai személy, Jákob utolsó és Ráchelnek a második fia.
Benjámin (Biblia) és Jeruzsálem · Benjámin (Biblia) és Jeruzsálem történelme ·
Dávid városa
Dávid városa (héber: עיר דוד, Ir David; arab: مدينة داوود, Madina Dawud) Jeruzsálem legrégibb lakott része és a város legfontosabb régészeti lelőhelye.
Dávid városa és Jeruzsálem · Dávid városa és Jeruzsálem történelme ·
Dávid zsidó király
Dávid (Dāwîḏ, Kr. e. 1040 k. – Kr. e. 970) Izrael második királya volt kb. Kr. e. 1010-től Kr. e. 970-ig. Történetét az Ószövetségben találhatjuk meg, Sámuel próféta könyveiben. A Bibliában több zsoltárt tulajdonítanak neki. Dávid király volt az, aki az időszámításunk előtti első millennium fordulóján elhódította Jeruzsálemet a terület őslakosaitól, a jebuzitáktól. A fellegvár alatt, a Moáb-hegyen, közel ahhoz a helyhez, amelyet Isten Izsák feláldozásához Ábrahám számára kiválasztott, volt egy szérűskert, amelyet a jebuzita Arauna birtokolt. Az Úr parancsára Dávid király megvette ezt a földet, hogy ott templomot építsen a frigyláda számára. Dávid csupán az előkészületeket tette meg a templom felépítéséhez, amelyet Kr.e. 950 körül végül fia, Salamon valósított meg. 1993 júliusában Tell el-Kádiban (az ókori Dán) egy Kr. e. 9. századból származó sztélé-töredéket találtak, amely arról lett híres, hogy megemlíti „Dávid házát” (dinasztiáját). A Biblián kívül ez az egyetlen forrás, amely megerősíti Dávid király egykori létezését.
Dávid zsidó király és Jeruzsálem · Dávid zsidó király és Jeruzsálem történelme ·
Egyesült Nemzetek Szervezete
Az Egyesült Nemzetek Szervezete (röviden: ENSZ) (angolul: United Nations, röviden: UN) egy nemzetközi szervezet, amely az államok közti együttműködést hivatott elősegíteni a nemzetközi jog és biztonság, a gazdasági fejlődés, a szociális ügyek és az emberi jogok terén, valamint a világbéke elérésében.
Egyesült Nemzetek Szervezete és Jeruzsálem · Egyesült Nemzetek Szervezete és Jeruzsálem történelme ·
Egységes Izraeli Királyság
Az egységes Izraeli Királyság egy egykori királyság Izrael földjén.
Egységes Izraeli Királyság és Jeruzsálem · Egységes Izraeli Királyság és Jeruzsálem történelme ·
Hatnapos háború
Az izraeli légierő tisztjei egy megsemmisült egyiptomi MiG–21-es mellett A hatnapos háború 1967.
Hatnapos háború és Jeruzsálem · Hatnapos háború és Jeruzsálem történelme ·
Héber Biblia
A héber Biblia vagy Tanakh (keresztény szóhasználatban retronim elnevezéssel gyakran: Ószövetség vagy Ótestamentum) a zsidóság szent könyve.
Héber Biblia és Jeruzsálem · Héber Biblia és Jeruzsálem történelme ·
Héber nyelv
A héber nyelv (héberül: ivrit) (melyet köznapi és hagyományos kifejezéssel zsidó nyelvnek is neveznek) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó nyelv, Izrael Állam hivatalos nyelve, amelyet a 19/20. századi nyelvújítás tett alkalmassá a modern használatra.
Héber nyelv és Jeruzsálem · Héber nyelv és Jeruzsálem történelme ·
I. e. 14. század
Az i. e. 14.
I. e. 14. század és Jeruzsálem · I. e. 14. század és Jeruzsálem történelme ·
I. e. 8. század
A Capitoliumi farkas bronzszobra ábrázolja a Romulust és Remust szoptató nőstényfarkast.
I. e. 8. század és Jeruzsálem · I. e. 8. század és Jeruzsálem történelme ·
I. Szulejmán oszmán szultán
A Törvényhozó (Kanunî) és a Nagy jelzőkkel illetett I. Szulejmán (oszmán-törökül سليمان, modern törökül Süleymān) (Trabzon, 1494. november 6. – Szigetvár, 1566. szeptember 6.) apja, I. Szelim halálát (1520) követően, 26 évesen, szeptember 30-án lett az Oszmán Birodalom szultánja, egyben az iszlám kalifája, ezzel az akkori világ egyik első számú vezetője.
I. Szulejmán oszmán szultán és Jeruzsálem · I. Szulejmán oszmán szultán és Jeruzsálem történelme ·
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
Iszlám és Jeruzsálem · Iszlám és Jeruzsálem történelme ·
Jézus
Názáreti Jézus vagy Jézus Krisztus, gyakran csak Jézus vagy Krisztus (Yēšūaʿ; Betlehem, i. e. 7 körül – Jeruzsálem, i. sz. 33 körül) a kereszténység központi alakja, a világtörténelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású személye.
Jézus és Jeruzsálem · Jézus és Jeruzsálem történelme ·
Józsué könyve
A Józsué könyve az Ószövetség egyik protokanonikus történeti könyve.
Józsué könyve és Jeruzsálem · Józsué könyve és Jeruzsálem történelme ·
Júda (Biblia)
Júda bibliai személy, Jákob és Lea negyedik fia.
Júda (Biblia) és Jeruzsálem · Júda (Biblia) és Jeruzsálem történelme ·
Júdai Királyság
Júdai Királyság, (más néven: Júda királysága) az ókori Egységes Izraeli Királyság szétszakadása után a déli országrész megnevezése volt.
Júdai Királyság és Jeruzsálem · Júdai Királyság és Jeruzsálem történelme ·
Jeruzsálem óvárosa
Jeruzsálem óvárosa (héber: הָעִיר הָעַתִּיקָה, Ha'Ir Ha'Atika; arab: البلدة القديمة, al-Baldé al-Kadimah) egy 0,9 négyzetkilométernyi, fallal körülvett terület Jeruzsálem keleti részén.
Jeruzsálem és Jeruzsálem óvárosa · Jeruzsálem óvárosa és Jeruzsálem történelme ·
Jordánia
Jordánia (arabul الأردن al-Urdunn) hivatalosan Jordán Hásimita Királyság (arabul المملكة الأردنية الهاشمية al-Mamlaka al-Urdunnijja al-Hāšimijja) ázsiai, közel-keleti arab ország.
Jeruzsálem és Jordánia · Jeruzsálem történelme és Jordánia ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Jeruzsálem és Kereszténység · Jeruzsálem történelme és Kereszténység ·
Keresztes háborúk
A keresztes háborúk a római katolikus egyház és a pápa által szentesített, középkori, nagyarányú hadjáratok voltak a 11. századtól kezdődően.
Jeruzsálem és Keresztes háborúk · Jeruzsálem történelme és Keresztes háborúk ·
Keresztre feszítés
Fjodor Bronnyikov: Keresztre feszített rabszolgák, (1878), Állami Tretyjakov Galéria, Moszkva A keresztre feszítés az ókor óta ismert, hosszan tartó kínokkal járó kivégzési mód, amelynek lényege az volt, hogy a kivégzendő személyt a végtagjainál fogva keresztfára szegelték vagy kötözték.
Jeruzsálem és Keresztre feszítés · Jeruzsálem történelme és Keresztre feszítés ·
Olajfák hegye
Az Olajfák hegye (héber הר הזיתים Har haSetim; arab جبل الزيتون Jabal az-Zaitun) Jeruzsálem óvárosától keletre húzódó, észak-déli irányú dombvonulat, amelyet a Kidron- (Kedron-) völgy választ el a jeruzsálemi Templom-hegytől.
Jeruzsálem és Olajfák hegye · Jeruzsálem történelme és Olajfák hegye ·
Pünkösd
Szűz Máriára, valamint az apostolokra.(Limbourg fivérek: Les Très Riches Heures kódex, 15. század) A galamb képében ábrázolt Szentlélek és a Szent család A Szentlélek tüzes lángnyelvei leszállnak az apostolokra Mária és az apostolok ''„Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek”'' ApCsel 2,3 A pünkösd a húsvét utáni 7.
Jeruzsálem és Pünkösd · Jeruzsálem történelme és Pünkösd ·
Salamon temploma
Christiaan van Adrichem ábrázolása a templomról 1584-ből Salamon temploma más nevein az Első Templom vagy Első Szentély (héber: בֵּית-הַמִּקְדָּשׁ הָרִאשׁוֹן) Jeruzsálem temploma volt, amelyről úgy tartják, hogy az i. e. 10.
Jeruzsálem és Salamon temploma · Jeruzsálem történelme és Salamon temploma ·
Salamon zsidó király
Salamon találkozik Sába királynőjével, Piero della Francesca festménye Salamon király (Jeruzsálem, i. e. 1000 körül – Jeruzsálem, i. e. 931 körül) a Héber Biblia szerint az ókori Izrael uralkodója és Dávid király fia.
Jeruzsálem és Salamon zsidó király · Jeruzsálem történelme és Salamon zsidó király ·
Siratófal
A Siratófal vagy más néven Nyugati Fal (héber: הַכּוֹתֶל הַמַּעֲרָבִי, romanizált: HaKotel HaMa'aravi, gyakran röviden: Kotel vagy Kosel) az ókori templom idejéből való támfal Jeruzsálem óvárosában, egy jóval hosszabb ókori támfal viszonylag kis része.
Jeruzsálem és Siratófal · Jeruzsálem történelme és Siratófal ·
Szent Sír-templom
A Szent Sír-templom (latin: Ecclesia Sancti Sepulchri) a kereszténység egy temploma Jeruzsálem óvárosában.
Jeruzsálem és Szent Sír-templom · Jeruzsálem történelme és Szent Sír-templom ·
Sziklamecset
A Sziklamecset vagy Szikla-mecset (más nevein Szikladóm, Sziklatemplom, Sziklaszentély, arab nyelven: قبة الصخرة, átírva Kubbat asz-Szahra, héber nyelven: כיפת הסלע) a jeruzsálemi Templom-hegyen az iszlám hívőinek egyik legfontosabb szent helye.
Jeruzsálem és Sziklamecset · Jeruzsálem történelme és Sziklamecset ·
Teremtés könyve
#ÁTIRÁNYÍTÁS Mózes első könyve.
Jeruzsálem és Teremtés könyve · Jeruzsálem történelme és Teremtés könyve ·
Via Dolorosa
A Via Dolorosa (héber: ויה דולורוזה, arab: طريق الآلام) Jeruzsálem óvárosában az az út, amelyről úgy gondolják, hogy Jézus ott vitte a keresztet a Golgota felé.
Jeruzsálem és Via Dolorosa · Jeruzsálem történelme és Via Dolorosa ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Jeruzsálem és Jeruzsálem történelme
- Mi van a közös Jeruzsálem és Jeruzsálem történelme
- Közötti hasonlóságok Jeruzsálem és Jeruzsálem történelme
Összehasonlítását Jeruzsálem és Jeruzsálem történelme
Jeruzsálem 134 kapcsolatokat, ugyanakkor Jeruzsálem történelme 160. Ami közös bennük 36, a Jaccard index 12.24% = 36 / (134 + 160).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Jeruzsálem és Jeruzsálem történelme. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
