Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
47 kapcsolatok: Adamikné Jászó Anna, Alany (nyelvészet), Élőség, Émile Zola, Értelmező (nyelvészet), Birtokos eset, Birtokos személyjel, Determináns (nyelvészet), Elöljáró, Eset (nyelvtan), Főnév, Grammatika, Határozó, Határozói igenév, Határozószó, Honoré de Balzac, Ige (nyelvészet), Igenév, Igenévi ige, Indulatszó, Jean Racine, Közép-délszláv diarendszer, Marcel Aymé, Melléknév, Melléknévi igenév, Mondat (nyelvészet), Mondatrész, Mondattan, Névelő, Névmás, Névszó, Névutó, Nyelv, Nyelvtani nem, Rag, Számnév, Szó, Szóösszetétel, Szófaj, Szófajváltás, Szókincs, Személy (nyelvtan), Személyes névmás, Sztenderd nyelvváltozat, Tárgy, Toldalék, Vasile Alecsandri.
Adamikné Jászó Anna
Adamikné Jászó Anna (Budapest, 1942. július 14. –) magyar nyelvész, professor emerita.
Új!!: Jelző és Adamikné Jászó Anna · Többet látni »
Alany (nyelvészet)
A hagyományos mondattanban az alany a tagolt mondat egyik fő része, az, amelyről az állítmánnyal a beszélő megállapít valamit, azaz az állítmányban kifejezett cselekvésnek, történésnek, állapotnak vagy létezésnek, illetve minőségi vagy mennyiségi jegynek a hordozója.
Új!!: Jelző és Alany (nyelvészet) · Többet látni »
Élőség
A nyelvészetben az élőség és ellentéte, az élettelenség elsősorban azon a természetes különbségen alapszik, amely élőlények és nem élőlények között van.
Új!!: Jelző és Élőség · Többet látni »
Émile Zola
Émile Zola (Párizs, 1840. április 2. – Párizs, 1902. szeptember 29.) francia regényíró és művészeti kritikus.
Új!!: Jelző és Émile Zola · Többet látni »
Értelmező (nyelvészet)
A grammatikában az értelmező fogalmáról nem egységesek a nézetek.
Új!!: Jelző és Értelmező (nyelvészet) · Többet látni »
Birtokos eset
A grammatikában a birtokos eset, latin szóval genitivus az az eset, amely a legtágabb értelemben azt fejezi ki, hogy egy, ugyancsak tág értelemben vett tárgy viszonyban van egy másik tárggyal.
Új!!: Jelző és Birtokos eset · Többet látni »
Birtokos személyjel
A birtokos személyjel (korábbi nevén: birtokos személyrag) toldalék, a birtokviszony elsődleges kifejezőeszköze a magyar nyelvben.
Új!!: Jelző és Birtokos személyjel · Többet látni »
Determináns (nyelvészet)
A grammatikában a determináns (magyar megfelelője „meghatározó” lenne) általános meghatározása szerint olyan szó, amely mondattani viszony keretében alárendeltje egy másik szónak, ennek jelentését pontosítva, megvilágosítva, leszűkítve,Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk.
Új!!: Jelző és Determináns (nyelvészet) · Többet látni »
Elöljáró
A nyelvtanban az elöljáró vagy elöljárószó, idegen szóval prepozíció (latinul praepositio Crystal 2008, 383. o.Dubois 2002, 377. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 379. o.Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk. Egyes nyelvekben, mint a magyar vagy a japán, az elöljáróknak ugyanolyan funkcióval névutók felelnek meg. E két viszonyszó-kategória szerepének a súlya a nyelvtani esetek kifejezésében hozzájárul a nyelvek elhelyezéséhez az analitizmus–szintetizmus skáláján. A viszonylag fejlett névszóragozású nyelvekben az elöljárók, illetve a névutók szerepe kevésbé fontos, mint a viszonylag csekély vagy éppenséggel hiányzó névszóragozású nyelvekben. Az előbbiek szintetikusabbak, például a latin nyelv, azaz kevésbé analitikusak, mint az utóbbiak, például az újlatin nyelvek. A nyelveket az is jellemezheti, hogy csak elöljárókhoz vagy csak névutókhoz folyamodnak, vagy az, hogy milyen súlya van az elöljáróknak a névutókkal szemben azon nyelvekben, amelyek mindkét viszonyszó-típussal rendelkeznek. Nyelvészek észrevették, hogy az elöljárót egy bizonyos mondattani típushoz tartozó nyelvek preferálják, mégpedig az SVO-nyelvek, amelyekben az alany–állítmány–tárgy szórend dominál, a névutók használata pedig az SOV-nyelvekre jellemző.Eifring – Theil 2005, 4. fej., 2. o. Az indoeurópai nyelvek többsége elöljárós, miközben névutós nyelvek például a finnugor nyelvcsaládhoz tartozók, köztük a magyar, vagy a török nyelvek. Például a magyarban gyakorlatilag csak névutók vannak. Az egyetlen elöljárószerű szó az ún. „határozóvá tevő mint”, pl. a Mint ápoló dolgozik mondatban. Bár az indoeurópai nyelvek többsége elöljárókat használ, mégis vannak köztük olyan nyelvek, amelyekben van néhány névutó is. Ilyenek például a klasszikus latin (pl. mortis causa „halál miatt”) vagy az angol (pl. ten years ago „tíz évvel ezelőtt”).
Új!!: Jelző és Elöljáró · Többet látni »
Eset (nyelvtan)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Eset.
Új!!: Jelző és Eset (nyelvtan) · Többet látni »
Főnév
A hagyományos nyelvtanok szemléletében a főnév olyan szófaj, amely elégséges fogalmi és szemantikai tartalommal rendelkezik, és tág értelemben vett tárgyat nevez meg: élőlényt, szűk értelemben vett tárgyat, anyagot, jelenséget, cselekvést, állapotot, tulajdonságot, viszonyt fejez ki.
Új!!: Jelző és Főnév · Többet látni »
Grammatika
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nyelvtan.
Új!!: Jelző és Grammatika · Többet látni »
Határozó
A hagyományos nyelvtanban a határozó olyan mondatrész, mely szerkezeti alaptagjával alárendelő szószerkezetet alkot, és lehet.
Új!!: Jelző és Határozó · Többet látni »
Határozói igenév
A határozói igenév (amit az újlatin nyelvekben a főnévi igenév egyik formáját jelölő latin szó alapján gerundium névvel is jelölnek) az ige egyik személytelen alakja a főnévi és a melléknévi igenév mellett, amely a mondatban általában valamilyen határozói szerepet tölt be.
Új!!: Jelző és Határozói igenév · Többet látni »
Határozószó
A grammatikában a határozószó olyan szófaj, amelynek hagyományos meghatározása szerint mondattani funkciója az, hogy határozóként főleg ige, és ritkábban melléknév vagy más határozószó bővítményeként ezek jelentését megváltoztatja vagy pontosítja.
Új!!: Jelző és Határozószó · Többet látni »
Honoré de Balzac
Honoré de Balzac (Tours, 1799. május 20. – Párizs, 1850. augusztus 18.) francia regényíró, a francia realista regény megteremtőinek egyike, neve a világirodalom legjelentősebb alakjai között szerepel.
Új!!: Jelző és Honoré de Balzac · Többet látni »
Ige (nyelvészet)
Az ige (latinul verbum) olyan, cselekvést, történést vagy létezést kifejező, ragozható szó, amely alakját személy, szám, idő, (aspektus) szerint változtathatja.
Új!!: Jelző és Ige (nyelvészet) · Többet látni »
Igenév
Az igenév igéből képezhető átmeneti szófaj, amely az ige sajátosságait más szófajok tulajdonságaival ötvözi.
Új!!: Jelző és Igenév · Többet látni »
Igenévi ige
#ÁTIRÁNYÍTÁS Igei igenév.
Új!!: Jelző és Igenévi ige · Többet látni »
Indulatszó
A hagyományos nyelvtanban az indulatszó általában változatlan alakú szófaj, amely felkiáltó módon fejez ki érzést, lelki állapotot, ritkábban akaratot.
Új!!: Jelző és Indulatszó · Többet látni »
Jean Racine
Jean Racine (La Ferté-Milon, 1639. december 22. – Párizs, 1699. április 21.) francia író, drámaíró.
Új!!: Jelző és Jean Racine · Többet látni »
Közép-délszláv diarendszer
A közép-délszláv diarendszer (horvátul srednjojužnoslavenski dijasistem/dijasustav, centralnojužnoslavenski dijasistem/dijasustav vagy centralni južnoslavenski dijasistem/dijasustav) Dalibor Brozović horvát nyelvész által javasolt elnevezés.
Új!!: Jelző és Közép-délszláv diarendszer · Többet látni »
Marcel Aymé
Marcel Aymé (kiejtése kb. „márszel émé”; Joigny, 1902. március 29. – Párizs, 1967. október 14.) francia író; népszerű, sok nyelvre lefordított meseregények és -novellák, valójában fantasztikus, szürreális, filozofikus művek szerzője.
Új!!: Jelző és Marcel Aymé · Többet látni »
Melléknév
A melléknév tulajdonságot, minőséget, hovatartozást jelölő szófaj.
Új!!: Jelző és Melléknév · Többet látni »
Melléknévi igenév
A melléknévi igenév vagy – latin szóval – participium (bár ez valamivel tágabb fogalmat jelöl) – az ige egyik személytelen alakja (a főnévi és a határozói igenév mellett), amely a mondatban általában melléknévi szerepet tölt be.
Új!!: Jelző és Melléknévi igenév · Többet látni »
Mondat (nyelvészet)
A mondat olyan grammatikai fogalom, amelynek nincs kielégítő meghatározása, hanem csak különböző szempontokból megfogalmazott definíciókísérletek vannak.
Új!!: Jelző és Mondat (nyelvészet) · Többet látni »
Mondatrész
A hagyományos grammatikában mondatrészeknek nevezik azokat a szavakat vagy szócsoportokat, amelyek a mondategységen belül, legyen az egyszerű mondat vagy összetett mondat tagmondata, mondattani (idegen szóval szintaktikai) funkciókat töltenek be, és mondattani viszonyok fűzik őket össze.
Új!!: Jelző és Mondatrész · Többet látni »
Mondattan
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szintaxis (nyelvészet).
Új!!: Jelző és Mondattan · Többet látni »
Névelő
nincs névelő Az alaktanban a névelő olyan, a viszonyszavak osztályába sorolt szófaj, amely a főnévi csoport tagjaként azt jelzi, hogy mennyire ismert a közlés résztvevői számára az, amit a főnév megnevez.
Új!!: Jelző és Névelő · Többet látni »
Névmás
A hagyományos grammatikában a névmás olyan szófaj, amely zárt, de heterogén osztályt alkot.
Új!!: Jelző és Névmás · Többet látni »
Névszó
A grammatikában a névszó több szófajt magába foglaló osztály, amely meghatározása azon alapul, hogy az e szófajokhoz tartozó szavak általában azonos inflexiós toldalékokat (ragokat és jeleket) vehetnek fel, és ezáltal ugyanolyan mondattani szerepük lehet.
Új!!: Jelző és Névszó · Többet látni »
Névutó
A grammatikában használt névutó terminus olyan viszonyszót nevez meg, amely egyes nyelvekben az előtte álló névszót határozóvá teszi.
Új!!: Jelző és Névutó · Többet látni »
Nyelv
A nyelv az emberi kommunikáció legáltalánosabb eszköze, tagolt, egymástól elkülöníthető jelekből alkotott jelrendszer.
Új!!: Jelző és Nyelv · Többet látni »
Nyelvtani nem
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nem (nyelvészet).
Új!!: Jelző és Nyelvtani nem · Többet látni »
Rag
Az alaktanban használt rag terminus olyan szuffixumtípust, azaz szótő vagy más szuffixum mögé helyezett toldalékot nevez meg, amely mögött már nem állhat más toldalék.
Új!!: Jelző és Rag · Többet látni »
Számnév
A hagyományos grammatikában a számnév alaktanilag és mondattanilag heterogén szóosztály, mivel a számnevek kontextusuktól függően egyéb szóosztályokhoz tartozó szavakként viselkednek, azaz mint melléknevek, főnevek, névmások vagy határozószók.
Új!!: Jelző és Számnév · Többet látni »
Szó
A szó a nyelv egy jelentéssel bíró egysége, amely egy vagy több szorosan kapcsolódó morfémából áll.
Új!!: Jelző és Szó · Többet látni »
Szóösszetétel
A nyelvészetben a „szóösszetétel” (latinul compositio) terminus a szókészlet egyik nyelven belüli gyarapításának az eszközét, a szóalkotás egyik módját nevezi meg.
Új!!: Jelző és Szóösszetétel · Többet látni »
Szófaj
A hagyományos nyelvtan értelmezésében a szófaj szavak osztálya, amelybe ezeket morfológiai szempontból előfordulásaik szokásos vagy lehetséges alakjuk alapján, szintaktikai szempontból az előbbihez kötött szokásos vagy lehetséges mondatbeli szerepük vagy ennek hiánya alapján, szemantikai szempontból pedig lexikai jelentésük típusa alapján sorolják be.
Új!!: Jelző és Szófaj · Többet látni »
Szófajváltás
A szófajváltás a szókészlet gyarapításának egyik nyelven belüli módszere, amely nyomán szavak egy bizonyos lexikai osztályból átkerülnek egy másikba.
Új!!: Jelző és Szófajváltás · Többet látni »
Szókincs
Legáltalánosabb meghatározása szerint a szókészlet egy adott nyelv szavainak az összessége.
Új!!: Jelző és Szókincs · Többet látni »
Személy (nyelvtan)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Személy (nyelvészet).
Új!!: Jelző és Személy (nyelvtan) · Többet látni »
Személyes névmás
A személyes névmás olyan névmás, amely a három nyelvtani személy valamelyikén keresztül embereket, állatokat vagy dolgokat jelöl.
Új!!: Jelző és Személyes névmás · Többet látni »
Sztenderd nyelvváltozat
Egy nyelv sztenderd nyelvváltozata olyan dialektus, amelyben sztenderdizáció játszódott le, és amely autonómmá vált.
Új!!: Jelző és Sztenderd nyelvváltozat · Többet látni »
Tárgy
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tárgy (nyelvészet).
Új!!: Jelző és Tárgy · Többet látni »
Toldalék
A nyelvészetben a toldalék (latinul affixum) olyan nyelvi elem, amely csak egy alaphoz hozzáadva működik, ezért kötött morfémának nevezik.
Új!!: Jelző és Toldalék · Többet látni »
Vasile Alecsandri
Vasile Alecsandri (Bákó, 1821. július 21. – Mircești, Iași megye, 1890. augusztus 22.) román költő, néprajzkutató, dramaturg, politikus, miniszter, a román színjátszás és dráma megalkotója, Moldva és egyúttal Románia híres személyisége a 19. században.
Új!!: Jelző és Vasile Alecsandri · Többet látni »
