Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Jelző és Szókincs

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Jelző és Szókincs

Jelző vs. Szókincs

A mondattanban a jelző főnév, egyéb névszó (névmás, számnév stb.) vagy ilyen értelemben használt szó bővítménye, mely alaptagja fogalmi jelentését azzal pontosítja, hogy minőségét, mennyiségét, birtokosát stb. Legáltalánosabb meghatározása szerint a szókészlet egy adott nyelv szavainak az összessége.

Közötti hasonlóságok Jelző és Szókincs

Jelző és Szókincs 18 közös dolog (a Uniópédia): Adamikné Jászó Anna, Elöljáró, Főnév, Grammatika, Határozószó, Ige (nyelvészet), Igenév, Indulatszó, Melléknév, Névelő, Névmás, Névutó, Nyelv, Számnév, Szó, Szóösszetétel, Szófaj, Sztenderd nyelvváltozat.

Adamikné Jászó Anna

Adamikné Jászó Anna (Budapest, 1942. július 14. –) magyar nyelvész, professor emerita.

Adamikné Jászó Anna és Jelző · Adamikné Jászó Anna és Szókincs · Többet látni »

Elöljáró

A nyelvtanban az elöljáró vagy elöljárószó, idegen szóval prepozíció (latinul praepositio Crystal 2008, 383. o.Dubois 2002, 377. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 379. o.Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk. Egyes nyelvekben, mint a magyar vagy a japán, az elöljáróknak ugyanolyan funkcióval névutók felelnek meg. E két viszonyszó-kategória szerepének a súlya a nyelvtani esetek kifejezésében hozzájárul a nyelvek elhelyezéséhez az analitizmus–szintetizmus skáláján. A viszonylag fejlett névszóragozású nyelvekben az elöljárók, illetve a névutók szerepe kevésbé fontos, mint a viszonylag csekély vagy éppenséggel hiányzó névszóragozású nyelvekben. Az előbbiek szintetikusabbak, például a latin nyelv, azaz kevésbé analitikusak, mint az utóbbiak, például az újlatin nyelvek. A nyelveket az is jellemezheti, hogy csak elöljárókhoz vagy csak névutókhoz folyamodnak, vagy az, hogy milyen súlya van az elöljáróknak a névutókkal szemben azon nyelvekben, amelyek mindkét viszonyszó-típussal rendelkeznek. Nyelvészek észrevették, hogy az elöljárót egy bizonyos mondattani típushoz tartozó nyelvek preferálják, mégpedig az SVO-nyelvek, amelyekben az alany–állítmány–tárgy szórend dominál, a névutók használata pedig az SOV-nyelvekre jellemző.Eifring – Theil 2005, 4. fej., 2. o. Az indoeurópai nyelvek többsége elöljárós, miközben névutós nyelvek például a finnugor nyelvcsaládhoz tartozók, köztük a magyar, vagy a török nyelvek. Például a magyarban gyakorlatilag csak névutók vannak. Az egyetlen elöljárószerű szó az ún. „határozóvá tevő mint”, pl. a Mint ápoló dolgozik mondatban. Bár az indoeurópai nyelvek többsége elöljárókat használ, mégis vannak köztük olyan nyelvek, amelyekben van néhány névutó is. Ilyenek például a klasszikus latin (pl. mortis causa „halál miatt”) vagy az angol (pl. ten years ago „tíz évvel ezelőtt”).

Elöljáró és Jelző · Elöljáró és Szókincs · Többet látni »

Főnév

A hagyományos nyelvtanok szemléletében a főnév olyan szófaj, amely elégséges fogalmi és szemantikai tartalommal rendelkezik, és tág értelemben vett tárgyat nevez meg: élőlényt, szűk értelemben vett tárgyat, anyagot, jelenséget, cselekvést, állapotot, tulajdonságot, viszonyt fejez ki.

Főnév és Jelző · Főnév és Szókincs · Többet látni »

Grammatika

#ÁTIRÁNYÍTÁS Nyelvtan.

Grammatika és Jelző · Grammatika és Szókincs · Többet látni »

Határozószó

A grammatikában a határozószó olyan szófaj, amelynek hagyományos meghatározása szerint mondattani funkciója az, hogy határozóként főleg ige, és ritkábban melléknév vagy más határozószó bővítményeként ezek jelentését megváltoztatja vagy pontosítja.

Határozószó és Jelző · Határozószó és Szókincs · Többet látni »

Ige (nyelvészet)

Az ige (latinul verbum) olyan, cselekvést, történést vagy létezést kifejező, ragozható szó, amely alakját személy, szám, idő, (aspektus) szerint változtathatja.

Ige (nyelvészet) és Jelző · Ige (nyelvészet) és Szókincs · Többet látni »

Igenév

Az igenév igéből képezhető átmeneti szófaj, amely az ige sajátosságait más szófajok tulajdonságaival ötvözi.

Igenév és Jelző · Igenév és Szókincs · Többet látni »

Indulatszó

A hagyományos nyelvtanban az indulatszó általában változatlan alakú szófaj, amely felkiáltó módon fejez ki érzést, lelki állapotot, ritkábban akaratot.

Indulatszó és Jelző · Indulatszó és Szókincs · Többet látni »

Melléknév

A melléknév tulajdonságot, minőséget, hovatartozást jelölő szófaj.

Jelző és Melléknév · Melléknév és Szókincs · Többet látni »

Névelő

nincs névelő Az alaktanban a névelő olyan, a viszonyszavak osztályába sorolt szófaj, amely a főnévi csoport tagjaként azt jelzi, hogy mennyire ismert a közlés résztvevői számára az, amit a főnév megnevez.

Jelző és Névelő · Névelő és Szókincs · Többet látni »

Névmás

A hagyományos grammatikában a névmás olyan szófaj, amely zárt, de heterogén osztályt alkot.

Jelző és Névmás · Névmás és Szókincs · Többet látni »

Névutó

A grammatikában használt névutó terminus olyan viszonyszót nevez meg, amely egyes nyelvekben az előtte álló névszót határozóvá teszi.

Jelző és Névutó · Névutó és Szókincs · Többet látni »

Nyelv

A nyelv az emberi kommunikáció legáltalánosabb eszköze, tagolt, egymástól elkülöníthető jelekből alkotott jelrendszer.

Jelző és Nyelv · Nyelv és Szókincs · Többet látni »

Számnév

A hagyományos grammatikában a számnév alaktanilag és mondattanilag heterogén szóosztály, mivel a számnevek kontextusuktól függően egyéb szóosztályokhoz tartozó szavakként viselkednek, azaz mint melléknevek, főnevek, névmások vagy határozószók.

Jelző és Számnév · Számnév és Szókincs · Többet látni »

Szó

A szó a nyelv egy jelentéssel bíró egysége, amely egy vagy több szorosan kapcsolódó morfémából áll.

Jelző és Szó · Szó és Szókincs · Többet látni »

Szóösszetétel

A nyelvészetben a „szóösszetétel” (latinul compositio) terminus a szókészlet egyik nyelven belüli gyarapításának az eszközét, a szóalkotás egyik módját nevezi meg.

Jelző és Szóösszetétel · Szóösszetétel és Szókincs · Többet látni »

Szófaj

A hagyományos nyelvtan értelmezésében a szófaj szavak osztálya, amelybe ezeket morfológiai szempontból előfordulásaik szokásos vagy lehetséges alakjuk alapján, szintaktikai szempontból az előbbihez kötött szokásos vagy lehetséges mondatbeli szerepük vagy ennek hiánya alapján, szemantikai szempontból pedig lexikai jelentésük típusa alapján sorolják be.

Jelző és Szófaj · Szófaj és Szókincs · Többet látni »

Sztenderd nyelvváltozat

Egy nyelv sztenderd nyelvváltozata olyan dialektus, amelyben sztenderdizáció játszódott le, és amely autonómmá vált.

Jelző és Sztenderd nyelvváltozat · Szókincs és Sztenderd nyelvváltozat · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Jelző és Szókincs

Jelző 47 kapcsolatokat, ugyanakkor Szókincs 110. Ami közös bennük 18, a Jaccard index 11.46% = 18 / (47 + 110).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Jelző és Szókincs. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: