Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Determináns (nyelvészet) és Jelző
Determináns (nyelvészet) és Jelző 23 közös dolog (a Uniópédia): Adamikné Jászó Anna, Élőség, Birtokos eset, Birtokos személyjel, Elöljáró, Eset (nyelvtan), Főnév, Grammatika, Közép-délszláv diarendszer, Melléknév, Mondat (nyelvészet), Mondattan, Névelő, Névmás, Névszó, Nyelv, Rag, Számnév, Szó, Szóösszetétel, Szófaj, Szókincs, Toldalék.
Adamikné Jászó Anna
Adamikné Jászó Anna (Budapest, 1942. július 14. –) magyar nyelvész, professor emerita.
Adamikné Jászó Anna és Determináns (nyelvészet) · Adamikné Jászó Anna és Jelző ·
Élőség
A nyelvészetben az élőség és ellentéte, az élettelenség elsősorban azon a természetes különbségen alapszik, amely élőlények és nem élőlények között van.
Élőség és Determináns (nyelvészet) · Élőség és Jelző ·
Birtokos eset
A grammatikában a birtokos eset, latin szóval genitivus az az eset, amely a legtágabb értelemben azt fejezi ki, hogy egy, ugyancsak tág értelemben vett tárgy viszonyban van egy másik tárggyal.
Birtokos eset és Determináns (nyelvészet) · Birtokos eset és Jelző ·
Birtokos személyjel
A birtokos személyjel (korábbi nevén: birtokos személyrag) toldalék, a birtokviszony elsődleges kifejezőeszköze a magyar nyelvben.
Birtokos személyjel és Determináns (nyelvészet) · Birtokos személyjel és Jelző ·
Elöljáró
A nyelvtanban az elöljáró vagy elöljárószó, idegen szóval prepozíció (latinul praepositio Crystal 2008, 383. o.Dubois 2002, 377. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 379. o.Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk. Egyes nyelvekben, mint a magyar vagy a japán, az elöljáróknak ugyanolyan funkcióval névutók felelnek meg. E két viszonyszó-kategória szerepének a súlya a nyelvtani esetek kifejezésében hozzájárul a nyelvek elhelyezéséhez az analitizmus–szintetizmus skáláján. A viszonylag fejlett névszóragozású nyelvekben az elöljárók, illetve a névutók szerepe kevésbé fontos, mint a viszonylag csekély vagy éppenséggel hiányzó névszóragozású nyelvekben. Az előbbiek szintetikusabbak, például a latin nyelv, azaz kevésbé analitikusak, mint az utóbbiak, például az újlatin nyelvek. A nyelveket az is jellemezheti, hogy csak elöljárókhoz vagy csak névutókhoz folyamodnak, vagy az, hogy milyen súlya van az elöljáróknak a névutókkal szemben azon nyelvekben, amelyek mindkét viszonyszó-típussal rendelkeznek. Nyelvészek észrevették, hogy az elöljárót egy bizonyos mondattani típushoz tartozó nyelvek preferálják, mégpedig az SVO-nyelvek, amelyekben az alany–állítmány–tárgy szórend dominál, a névutók használata pedig az SOV-nyelvekre jellemző.Eifring – Theil 2005, 4. fej., 2. o. Az indoeurópai nyelvek többsége elöljárós, miközben névutós nyelvek például a finnugor nyelvcsaládhoz tartozók, köztük a magyar, vagy a török nyelvek. Például a magyarban gyakorlatilag csak névutók vannak. Az egyetlen elöljárószerű szó az ún. „határozóvá tevő mint”, pl. a Mint ápoló dolgozik mondatban. Bár az indoeurópai nyelvek többsége elöljárókat használ, mégis vannak köztük olyan nyelvek, amelyekben van néhány névutó is. Ilyenek például a klasszikus latin (pl. mortis causa „halál miatt”) vagy az angol (pl. ten years ago „tíz évvel ezelőtt”).
Determináns (nyelvészet) és Elöljáró · Elöljáró és Jelző ·
Eset (nyelvtan)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Eset.
Determináns (nyelvészet) és Eset (nyelvtan) · Eset (nyelvtan) és Jelző ·
Főnév
A hagyományos nyelvtanok szemléletében a főnév olyan szófaj, amely elégséges fogalmi és szemantikai tartalommal rendelkezik, és tág értelemben vett tárgyat nevez meg: élőlényt, szűk értelemben vett tárgyat, anyagot, jelenséget, cselekvést, állapotot, tulajdonságot, viszonyt fejez ki.
Determináns (nyelvészet) és Főnév · Főnév és Jelző ·
Grammatika
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nyelvtan.
Determináns (nyelvészet) és Grammatika · Grammatika és Jelző ·
Közép-délszláv diarendszer
A közép-délszláv diarendszer (horvátul srednjojužnoslavenski dijasistem/dijasustav, centralnojužnoslavenski dijasistem/dijasustav vagy centralni južnoslavenski dijasistem/dijasustav) Dalibor Brozović horvát nyelvész által javasolt elnevezés.
Determináns (nyelvészet) és Közép-délszláv diarendszer · Jelző és Közép-délszláv diarendszer ·
Melléknév
A melléknév tulajdonságot, minőséget, hovatartozást jelölő szófaj.
Determináns (nyelvészet) és Melléknév · Jelző és Melléknév ·
Mondat (nyelvészet)
A mondat olyan grammatikai fogalom, amelynek nincs kielégítő meghatározása, hanem csak különböző szempontokból megfogalmazott definíciókísérletek vannak.
Determináns (nyelvészet) és Mondat (nyelvészet) · Jelző és Mondat (nyelvészet) ·
Mondattan
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szintaxis (nyelvészet).
Determináns (nyelvészet) és Mondattan · Jelző és Mondattan ·
Névelő
nincs névelő Az alaktanban a névelő olyan, a viszonyszavak osztályába sorolt szófaj, amely a főnévi csoport tagjaként azt jelzi, hogy mennyire ismert a közlés résztvevői számára az, amit a főnév megnevez.
Determináns (nyelvészet) és Névelő · Jelző és Névelő ·
Névmás
A hagyományos grammatikában a névmás olyan szófaj, amely zárt, de heterogén osztályt alkot.
Determináns (nyelvészet) és Névmás · Jelző és Névmás ·
Névszó
A grammatikában a névszó több szófajt magába foglaló osztály, amely meghatározása azon alapul, hogy az e szófajokhoz tartozó szavak általában azonos inflexiós toldalékokat (ragokat és jeleket) vehetnek fel, és ezáltal ugyanolyan mondattani szerepük lehet.
Determináns (nyelvészet) és Névszó · Jelző és Névszó ·
Nyelv
A nyelv az emberi kommunikáció legáltalánosabb eszköze, tagolt, egymástól elkülöníthető jelekből alkotott jelrendszer.
Determináns (nyelvészet) és Nyelv · Jelző és Nyelv ·
Rag
Az alaktanban használt rag terminus olyan szuffixumtípust, azaz szótő vagy más szuffixum mögé helyezett toldalékot nevez meg, amely mögött már nem állhat más toldalék.
Determináns (nyelvészet) és Rag · Jelző és Rag ·
Számnév
A hagyományos grammatikában a számnév alaktanilag és mondattanilag heterogén szóosztály, mivel a számnevek kontextusuktól függően egyéb szóosztályokhoz tartozó szavakként viselkednek, azaz mint melléknevek, főnevek, névmások vagy határozószók.
Determináns (nyelvészet) és Számnév · Jelző és Számnév ·
Szó
A szó a nyelv egy jelentéssel bíró egysége, amely egy vagy több szorosan kapcsolódó morfémából áll.
Determináns (nyelvészet) és Szó · Jelző és Szó ·
Szóösszetétel
A nyelvészetben a „szóösszetétel” (latinul compositio) terminus a szókészlet egyik nyelven belüli gyarapításának az eszközét, a szóalkotás egyik módját nevezi meg.
Determináns (nyelvészet) és Szóösszetétel · Jelző és Szóösszetétel ·
Szófaj
A hagyományos nyelvtan értelmezésében a szófaj szavak osztálya, amelybe ezeket morfológiai szempontból előfordulásaik szokásos vagy lehetséges alakjuk alapján, szintaktikai szempontból az előbbihez kötött szokásos vagy lehetséges mondatbeli szerepük vagy ennek hiánya alapján, szemantikai szempontból pedig lexikai jelentésük típusa alapján sorolják be.
Determináns (nyelvészet) és Szófaj · Jelző és Szófaj ·
Szókincs
Legáltalánosabb meghatározása szerint a szókészlet egy adott nyelv szavainak az összessége.
Determináns (nyelvészet) és Szókincs · Jelző és Szókincs ·
Toldalék
A nyelvészetben a toldalék (latinul affixum) olyan nyelvi elem, amely csak egy alaphoz hozzáadva működik, ezért kötött morfémának nevezik.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Determináns (nyelvészet) és Jelző
- Mi van a közös Determináns (nyelvészet) és Jelző
- Közötti hasonlóságok Determináns (nyelvészet) és Jelző
Összehasonlítását Determináns (nyelvészet) és Jelző
Determináns (nyelvészet) 81 kapcsolatokat, ugyanakkor Jelző 47. Ami közös bennük 23, a Jaccard index 17.97% = 23 / (81 + 47).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Determináns (nyelvészet) és Jelző. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
