Jelenkori magyarországi országgyűlési választások és Magyarország

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Jelenkori magyarországi országgyűlési választások és Magyarország

Jelenkori magyarországi országgyűlési választások vs. Magyarország

Országgyűlési választások eredményei (1990–2006) Választási eredmények kivetítése 2006-ban Magyarország államformája 1989. Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Alkotmány

archivedate.

Alkotmány és Jelenkori magyarországi országgyűlési választások · Alkotmány és Magyarország · Többet látni »

Bizalmatlansági indítvány

A modern parlamentáris demokráciák működése a hatalommegosztás elvén alapul.

Bizalmatlansági indítvány és Jelenkori magyarországi országgyűlési választások · Bizalmatlansági indítvány és Magyarország · Többet látni »

Demokratikus Koalíció (Magyarország)

A Demokratikus Koalíció (röviden DK) 2011-ben alakult szociálliberális, Európa-párti magyarországi párt.

Demokratikus Koalíció (Magyarország) és Jelenkori magyarországi országgyűlési választások · Demokratikus Koalíció (Magyarország) és Magyarország · Többet látni »

Demokrácia (politikai rendszer)

A demokrácia egy szabad társadalom jelentős számú, szavazati joggal rendelkező tagjainak hatalmából eredő politikai rendszer, egy közös területen, ahol hatalmi fékekkel és ellensúlyokkal biztosítják a társadalom jól szabályozott működését, mint például a közhatalom gyakorlóinak kizárólagos hatalomra törésének a megakadályozását, a társadalmi igazságosságot és a jóléti társadalom megvalósulását.

Demokrácia (politikai rendszer) és Jelenkori magyarországi országgyűlési választások · Demokrácia (politikai rendszer) és Magyarország · Többet látni »

Fidesz – Magyar Polgári Szövetség

A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (rövidített nevén Fidesz vagy Fidesz–MPSZ) jobboldali populista,Vokskabinː euroszkeptikus, párt.

Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és Jelenkori magyarországi országgyűlési választások · Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és Magyarország · Többet látni »

Jobbik – Konzervatívok

A Jobbik – Konzervatívok (rövidített nevén Jobbik) jobbközép néppárt, régebben nemzeti radikális párt Magyarországon.

Jelenkori magyarországi országgyűlési választások és Jobbik – Konzervatívok · Jobbik – Konzervatívok és Magyarország · Többet látni »

Köztársasági elnök

Köztársasági elnöknek nevezik általában a köztársasági államformájú országok államfőjét.

Jelenkori magyarországi országgyűlési választások és Köztársasági elnök · Köztársasági elnök és Magyarország · Többet látni »

Kereszténydemokrata Néppárt

A Kereszténydemokrata Néppárt (rövidített nevén KDNP) egy jobboldali magyar párt, amely 2010 óta a Fidesszel pártszövetségben Magyarország kisebbik kormánypártja.

Jelenkori magyarországi országgyűlési választások és Kereszténydemokrata Néppárt · Kereszténydemokrata Néppárt és Magyarország · Többet látni »

Kormány (állami szerv)

A kormány (vagy kabinet, helyenként, korábban Magyarországon is: minisztertanács) a végrehajtó hatalom gyakorlásának központi szerve, az egyes kormányzati ágak vezetőinek, a minisztereknek az összessége.

Jelenkori magyarországi országgyűlési választások és Kormány (állami szerv) · Kormány (állami szerv) és Magyarország · Többet látni »

LMP – Magyarország Zöld Pártja

Az LMP – Magyarország Zöld Pártja (röviden Zöldek) 2009-ben alakult magyarországi politikai párt.

Jelenkori magyarországi országgyűlési választások és LMP – Magyarország Zöld Pártja · LMP – Magyarország Zöld Pártja és Magyarország · Többet látni »

Magyar Szocialista Párt

A Magyar Szocialista Párt (röviden: MSZP) magyarországi balközép szociáldemokrata párt, amely 1989 óta van jelen az Országgyűlésben.

Jelenkori magyarországi országgyűlési választások és Magyar Szocialista Párt · Magyar Szocialista Párt és Magyarország · Többet látni »

Magyar választási rendszer

A magyar választási rendszer a Magyarországon használt szavazási módszerek és szabályok összessége, beleértve legfőképpen az országgyűlési képviselők megválasztásának rendszerét (parlamenti választások) és a helyi önkormányzati választásokat.

Jelenkori magyarországi országgyűlési választások és Magyar választási rendszer · Magyar választási rendszer és Magyarország · Többet látni »

Magyarországi Németek Országos Önkormányzata

A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata (röviden: MNOÖ, németül: Landesselbstverwaltung der Ungarndeutschen, LdU) a Magyarországon élő német kisebbség országos érdekképviseleti szervezete.

Jelenkori magyarországi országgyűlési választások és Magyarországi Németek Országos Önkormányzata · Magyarország és Magyarországi Németek Országos Önkormányzata · Többet látni »

Magyarországi országgyűlési választások

Választási eredmények kivetítése 2006-ban Ez a szócikk a magyarországi országgyűlési képviselők választásáról szól.

Jelenkori magyarországi országgyűlési választások és Magyarországi országgyűlési választások · Magyarország és Magyarországi országgyűlési választások · Többet látni »

Mi Hazánk Mozgalom

A Mi Hazánk Mozgalom (rövidített nevén Mi Hazánk) nemzeti radikális, populista, euroszkeptikus párt Magyarországon.

Jelenkori magyarországi országgyűlési választások és Mi Hazánk Mozgalom · Magyarország és Mi Hazánk Mozgalom · Többet látni »

Miniszter

A miniszter az államigazgatás valamely ágazatát irányító, általában minisztériumnak nevezett hivatalt vezető személy, egyben az államigazgatás legfőbb testületi szervének, a kormánynak a tagja, az egyik legmagasabb rangú politikai vezető a modern államokban.

Jelenkori magyarországi országgyűlési választások és Miniszter · Magyarország és Miniszter · Többet látni »

Miniszterelnök

A magyar miniszterelnök pecsétje 1848-ban A miniszterelnök egy kormányfői tisztség, melynek betöltője az adott országban a végrehajtó hatalmat irányító állami szerv, a kormány (kabinet, minisztertanács) vezetője.

Jelenkori magyarországi országgyűlési választások és Miniszterelnök · Magyarország és Miniszterelnök · Többet látni »

Momentum Mozgalom

A Momentum Mozgalom (rövidített nevén Momentum) centrista magyar politikai párt.

Jelenkori magyarországi országgyűlési választások és Momentum Mozgalom · Magyarország és Momentum Mozgalom · Többet látni »

Október 23.

Névnapok: Gyöngyi + Gyöngyike, Gyöngyvér, Ignác, János, Kapisztrán, Katapán, Koppány, Odett, Odetta, Odil, Odília, Stefánia, Stefi, Szeverin, Szeverina, Szörénd, Szörény, Zaránd, Záred, Zerénd, Zerind.

Jelenkori magyarországi országgyűlési választások és Október 23. · Magyarország és Október 23. · Többet látni »

Országgyűlés

Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.

Jelenkori magyarországi országgyűlési választások és Országgyűlés · Magyarország és Országgyűlés · Többet látni »

Párbeszéd – A Zöldek Pártja

A Párbeszéd – A Zöldek Pártja (röviden Párbeszéd vagy Párbeszéd – Zöldek, korábban PM) 2013-ban alakult magyarországi politikai párt, amely magát baloldali, zöld pártként határozza meg.

Jelenkori magyarországi országgyűlési választások és Párbeszéd – A Zöldek Pártja · Magyarország és Párbeszéd – A Zöldek Pártja · Többet látni »

Rendszerváltás Magyarországon

Hősök terén több ezer fő részvételével. A rendszerváltás Magyarországon (avagy rendszerváltozás, vagy rendszerváltoztatás) szűkebb értelemben Magyarország történelmének azon korszakát jelöli, mely során a magyar állam az egypártrendszerrel és annak kulturális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá vált, s felszámolva az államszocialista rendszert, békés úton átalakult egy demokratikus, pluralista, köztársasági berendezkedésű állammá.

Jelenkori magyarországi országgyűlési választások és Rendszerváltás Magyarországon · Magyarország és Rendszerváltás Magyarországon · Többet látni »