Közötti hasonlóságok Jagelló Anna magyar királyné és Zsigmond magyar király
Jagelló Anna magyar királyné és Zsigmond magyar király 39 közös dolog (a Uniópédia): A nyugati császárok listája, Albert magyar király, Ausztria uralkodó hercegeinek és főhercegeinek listája, Árpád-ház, Buda (történelmi település), Cillei Borbála, Cillei Hermann (bán), Cseh nyelv, Csehország, Csehország uralkodóinak listája, Habsburg Anna magyar hercegnő, Habsburg Erzsébet magyar hercegnő, Habsburg Judit cseh királyné, Habsburg-ház, I. Ferdinánd aragóniai király, I. Lajos magyar király, II. Ottokár cseh király, II. Vencel cseh király, IV. Albert osztrák herceg, IV. Béla magyar király, IV. Károly német-római császár, IV. Kázmér lengyel király, Jagelló-ház, János cseh király, Luxemburgi Erzsébet magyar királyné, Magyar Királyság, Magyarország, Magyarország uralkodóinak listája, Mária magyar királynő, Nádor, ..., Német királyok listája, Přemysl Erzsébet cseh királyné, Pomerániai Erzsébet német-római császárné, Pozsony, Prága, Rurik Kunigunda cseh királyné, Székesfehérvár, V. László magyar király, Velencei Köztársaság. Bővíteni index (9 több) »
A nyugati császárok listája
Az alábbiakban azon uralkodóknak a névsorát olvashatjuk, akik a Frank Birodalomnak vagy valamely utódállamának, a Középső Frank Királyságnak, a Nyugati Frank Királyságnak, a Keleti Frank Királyságnak, a Burgundiai Királyságnak, az Itáliai Királyságnak; továbbá a Szent Római Birodalomnak, olyan uralkodói voltak, akik elnyerték a császár címet; őket tekintjük a nyugati császároknak.
A nyugati császárok listája és Jagelló Anna magyar királyné · A nyugati császárok listája és Zsigmond magyar király ·
Albert magyar király
Albert (Bécs, 1397. augusztus 16. – Neszmély, 1439. október 27.) osztrák herceg (1404–1439), német király (1438–1439), Magyarország (1437–1439) és Csehország (1438–1439) királya.
Albert magyar király és Jagelló Anna magyar királyné · Albert magyar király és Zsigmond magyar király ·
Ausztria uralkodó hercegeinek és főhercegeinek listája
Nincs leírás.
Ausztria uralkodó hercegeinek és főhercegeinek listája és Jagelló Anna magyar királyné · Ausztria uralkodó hercegeinek és főhercegeinek listája és Zsigmond magyar király ·
Árpád-ház
Az Árpád-ház a honfoglaló magyar törzsszövetség vezéréről elnevezett dinasztia.
Árpád-ház és Jagelló Anna magyar királyné · Árpád-ház és Zsigmond magyar király ·
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Buda (történelmi település) és Jagelló Anna magyar királyné · Buda (történelmi település) és Zsigmond magyar király ·
Cillei Borbála
Cillei Borbála (1392 – Mělník, Csehország, 1451. július 11.) (németül: Barbara von Cilli; csehül: Barbora Cellská; szlovénül és horvátul: Barbara Celjska) magyar, horvát, német és cseh királyné, német-római császárné, Magyarország régense.
Cillei Borbála és Jagelló Anna magyar királyné · Cillei Borbála és Zsigmond magyar király ·
Cillei Hermann (bán)
Cillei Hermann (németül: Hermann II. Graf von Cilli, horvátul és szlovénül: Herman II. Celjski, bosnyák nyelven: Herman II Celjski) (1360 körül – Pozsony, 1435. október 13.) Cilli grófja, horvát-szlavón bán, a Boszniai Királyság trónörököse.
Cillei Hermann (bán) és Jagelló Anna magyar királyné · Cillei Hermann (bán) és Zsigmond magyar király ·
Cseh nyelv
A cseh nyelv (csehül český jazyk vagy čeština) az indoeurópai nyelvcsalád, azon belül a nyugati szláv nyelvek tagja.
Cseh nyelv és Jagelló Anna magyar királyné · Cseh nyelv és Zsigmond magyar király ·
Csehország
Csehország, hivatalos nevén Cseh Köztársaság tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnépesebb városa az 1,3 millió lakosú Prága. A mai Csehország területén 1918 előtt három terület osztozott, ezek Csehország, Morvaország és részben Szilézia. Az 1989 végén lezajlott bársonyos forradalmat követően a kommunista vezetés átadta a hatalmat, majd pár évvel később Csehszlovákia békés úton történő felbomlásával 1993. január 1-jén nyerte el függetlenségét. Csehország az Európai Unió, a NATO, az OECD, a WTO, az OSCE, az Európa Tanács, a Visegrádi Együttműködés és az ENSZ tagja, valamint része a schengeni övezetnek.
Csehország és Jagelló Anna magyar királyné · Csehország és Zsigmond magyar király ·
Csehország uralkodóinak listája
Ez a lap Csehország uralkodóinak a listája.
Csehország uralkodóinak listája és Jagelló Anna magyar királyné · Csehország uralkodóinak listája és Zsigmond magyar király ·
Habsburg Anna magyar hercegnő
Ausztriai Anna (francia nyelvterületen ismert még, mint Luxemburgi Anna; Bécs, Ausztria, 1432. április 12. – Eckartsberga, Türingia, Német-római Birodalom, 1462. november 14.), saját jogán Luxemburg hercegnéje, valamint türingiai tartománygrófné Bátor Vilmos hitveseként.
Habsburg Anna magyar hercegnő és Jagelló Anna magyar királyné · Habsburg Anna magyar hercegnő és Zsigmond magyar király ·
Habsburg Erzsébet magyar hercegnő
Ausztriai Erzsébet (Bécs, Ausztria, 1436 vége vagy 1437 eleje – Krakkó, Lengyelország, 1505. augusztus 30.), Lengyelország királynéja és Litvánia nagyfejedelemnéja 1454 és 1492 között IV. Kázmér feleségeként.
Habsburg Erzsébet magyar hercegnő és Jagelló Anna magyar királyné · Habsburg Erzsébet magyar hercegnő és Zsigmond magyar király ·
Habsburg Judit cseh királyné
#ÁTIRÁNYÍTÁS Habsburg Juta cseh királyné.
Habsburg Judit cseh királyné és Jagelló Anna magyar királyné · Habsburg Judit cseh királyné és Zsigmond magyar király ·
Habsburg-ház
A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.
Habsburg-ház és Jagelló Anna magyar királyné · Habsburg-ház és Zsigmond magyar király ·
I. Ferdinánd aragóniai király
I.
I. Ferdinánd aragóniai király és Jagelló Anna magyar királyné · I. Ferdinánd aragóniai király és Zsigmond magyar király ·
I. Lajos magyar király
I.
I. Lajos magyar király és Jagelló Anna magyar királyné · I. Lajos magyar király és Zsigmond magyar király ·
II. Ottokár cseh király
Az 1278-as morvamezei csata emlékoszlopa Dürnkrutnál II.
II. Ottokár cseh király és Jagelló Anna magyar királyné · II. Ottokár cseh király és Zsigmond magyar király ·
II. Vencel cseh király
II. Vencel cseh és lengyel király II.
II. Vencel cseh király és Jagelló Anna magyar királyné · II. Vencel cseh király és Zsigmond magyar király ·
IV. Albert osztrák herceg
IV.
IV. Albert osztrák herceg és Jagelló Anna magyar királyné · IV. Albert osztrák herceg és Zsigmond magyar király ·
IV. Béla magyar király
Thuróczi-krónikában IV. Béla menekülése a tatárok elől IV. Béla ezüstdénárjának hátlapja az uralkodó trónon ülő képmásával IV.
IV. Béla magyar király és Jagelló Anna magyar királyné · IV. Béla magyar király és Zsigmond magyar király ·
IV. Károly német-római császár
IV.
IV. Károly német-római császár és Jagelló Anna magyar királyné · IV. Károly német-római császár és Zsigmond magyar király ·
IV. Kázmér lengyel király
Jagellók családi címere IV.
IV. Kázmér lengyel király és Jagelló Anna magyar királyné · IV. Kázmér lengyel király és Zsigmond magyar király ·
Jagelló-ház
A Jagelló-ház nagy jelentőségű, litván származású uralkodódinasztia, mely a középkor legvégén élte fénykorát, amikor tagjai a litván mellett a lengyel, a magyar-horvát és a cseh koronát is birtokolták.
Jagelló Anna magyar királyné és Jagelló-ház · Jagelló-ház és Zsigmond magyar király ·
János cseh király
Luxemburgi János (ismert még mint Csehországi János, ragadványnevén Vak János,,; Luxembourg, Luxemburgi Hercegség, 1296. augusztus 10. – Crécy, Francia Királyság, 1346. augusztus 26.), a Luxemburg-házból származó királyi herceg, VII. Henrik német-római császár és Brabanti Margit királyné elsőszülött fia, aki Csehország királya 1310-től, majd Luxemburg hercege 1313-tól 1346-os haláláig.
János cseh király és Jagelló Anna magyar királyné · János cseh király és Zsigmond magyar király ·
Luxemburgi Erzsébet magyar királyné
Luxemburgi Erzsébet (Visegrád, Magyarország, 1409. október 7. – Győr, Magyarország, 1442. december 19.), Magyarország trónörököse, továbbá magyar királyné 1437 decemberétől, német királyné 1438 márciusától, valamint cseh királyné 1438 májusától férjének, Albert királynak 1439 októberében bekövetkezett haláláig.
Jagelló Anna magyar királyné és Luxemburgi Erzsébet magyar királyné · Luxemburgi Erzsébet magyar királyné és Zsigmond magyar király ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Jagelló Anna magyar királyné és Magyar Királyság · Magyar Királyság és Zsigmond magyar király ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Jagelló Anna magyar királyné és Magyarország · Magyarország és Zsigmond magyar király ·
Magyarország uralkodóinak listája
Ezen a lapon Magyarország uralkodóinak listája látható, mely a törzsfőket, a Magyar Fejedelemség fejedelmeit és a Magyar Királyság királyait tartalmazza uralkodóházanként beosztva.
Jagelló Anna magyar királyné és Magyarország uralkodóinak listája · Magyarország uralkodóinak listája és Zsigmond magyar király ·
Mária magyar királynő
Mária (Anjou Mária,,; Buda, 1371. április 14. – Buda, 1395. május 17.), Anjou-házi magyar és lengyel királyi hercegnő, Magyarország és Horvátország királynője 1382 és 1385 között, valamint 1386-tól haláláig, 1387-től férje, Luxemburgi Zsigmond társuralkodójaként.
Jagelló Anna magyar királyné és Mária magyar királynő · Mária magyar királynő és Zsigmond magyar király ·
Nádor
Aba Amadé nádor pecsétje Garai László nádor pecsétje Drugeth János nádorhttps://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/d-750BB/drugeth-janos-homonnai-752D8/ Drugeth János, homonnai (1288 k. – 1333. jún. 15. után): nádor, arcanum.hu pecsétje A nádor vagy nádorispán (latinul palatinus, comes palatinus, comes palatii) a Magyar Királyságban az uralkodó után a legnagyobb országos méltóság volt a Szent Istvántól 1848-ig terjedő időszakban.
Jagelló Anna magyar királyné és Nádor · Nádor és Zsigmond magyar király ·
Német királyok listája
Ez a lista a Frank Birodalom 843-as a Verduni szerződésben történő felosztása következtében létrejött Keleti Frank Királyság – amelyet a 10.
Jagelló Anna magyar királyné és Német királyok listája · Német királyok listája és Zsigmond magyar király ·
Přemysl Erzsébet cseh királyné
Přemysl Erzsébet (ismert még mint Csehországi Erzsébet,; Prága, 1292. január 20. – Prága, 1330. szeptember 28.), a Přemysl-házból származó cseh királyi hercegnő, II. Vencel cseh és lengyel király és Habsburg Juta osztrák hercegnő ötödik gyermeke, aki Vak János cseh királlyal kötött házassága révén Csehország királynéja 1310 és 1330 között.
Jagelló Anna magyar királyné és Přemysl Erzsébet cseh királyné · Přemysl Erzsébet cseh királyné és Zsigmond magyar király ·
Pomerániai Erzsébet német-római császárné
Pomerániai Erzsébet (1347 körül – Prága, Cseh Királyság, 1393. február 14.), V. Boguszláv pomerániai herceg és Lengyelországi Erzsébet egyetlen leánya, aki IV. Károly császár negyedik feleségeként német-római császárné, német és cseh királyné 1363-tól hitvese 1378-as haláláig.
Jagelló Anna magyar királyné és Pomerániai Erzsébet német-római császárné · Pomerániai Erzsébet német-római császárné és Zsigmond magyar király ·
Pozsony
Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Jagelló Anna magyar királyné és Pozsony · Pozsony és Zsigmond magyar király ·
Prága
Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.
Jagelló Anna magyar királyné és Prága · Prága és Zsigmond magyar király ·
Rurik Kunigunda cseh királyné
Kunigunda Rosztyiszlavna (ismert még mint Halicsi, Macsói vagy Magyarországi Kunigunda,; 1245 körül – Prága, Cseh Királyság, 1285. szeptember 9.), a Rurik-házból származó szlavón, halicsi és macsói hercegnő, Rosztyiszlav Mihajlovics fejedelem és Magyarországi Anna leánya, aki II. Ottokár második hitveseként Csehország királynéja 1261 és 1278 között.
Jagelló Anna magyar királyné és Rurik Kunigunda cseh királyné · Rurik Kunigunda cseh királyné és Zsigmond magyar király ·
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
Jagelló Anna magyar királyné és Székesfehérvár · Székesfehérvár és Zsigmond magyar király ·
V. László magyar király
V.
Jagelló Anna magyar királyné és V. László magyar király · V. László magyar király és Zsigmond magyar király ·
Velencei Köztársaság
A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.
Jagelló Anna magyar királyné és Velencei Köztársaság · Velencei Köztársaság és Zsigmond magyar király ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Jagelló Anna magyar királyné és Zsigmond magyar király
- Mi van a közös Jagelló Anna magyar királyné és Zsigmond magyar király
- Közötti hasonlóságok Jagelló Anna magyar királyné és Zsigmond magyar király
Összehasonlítását Jagelló Anna magyar királyné és Zsigmond magyar király
Jagelló Anna magyar királyné 587 kapcsolatokat, ugyanakkor Zsigmond magyar király 263. Ami közös bennük 39, a Jaccard index 4.59% = 39 / (587 + 263).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Jagelló Anna magyar királyné és Zsigmond magyar király. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: