Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Jagelló Anna magyar királyné és Szent Vitus-székesegyház

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Jagelló Anna magyar királyné és Szent Vitus-székesegyház

Jagelló Anna magyar királyné vs. Szent Vitus-székesegyház

Jagelló Anna (Buda, 1503. július 23. – Prága, 1547. január 27.) magyar és cseh királyi hercegnő, osztrák főhercegné, magyar, cseh, valamint német királyné. A székesegyház délnyugat felől A prágai Szent Vitus-székesegyház (teljes cseh nevén: Katedrála svatého Víta, Václava a Vojtĕcha, tehát Szent Vitus, Vencel- és Adalbert-székesegyház) a Prágai főegyházmegye főtemploma, a prágai érsek székhelye a prágai vár közepén.

Közötti hasonlóságok Jagelló Anna magyar királyné és Szent Vitus-székesegyház

Jagelló Anna magyar királyné és Szent Vitus-székesegyház 14 közös dolog (a Uniópédia): Csehország, I. Ferdinánd magyar király, II. Ferdinánd magyar király, II. Lajos magyar király, II. Ottokár cseh király, II. Ulászló magyar király, IV. Károly német-római császár, János cseh király, Miksa magyar király, Mohácsi csata, Oltár, Prága, Szent Vitus-székesegyház, V. László magyar király.

Csehország

Csehország, hivatalos nevén Cseh Köztársaság tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnépesebb városa az 1,3 millió lakosú Prága. A mai Csehország területén 1918 előtt három terület osztozott, ezek Csehország, Morvaország és részben Szilézia. Az 1989 végén lezajlott bársonyos forradalmat követően a kommunista vezetés átadta a hatalmat, majd pár évvel később Csehszlovákia békés úton történő felbomlásával 1993. január 1-jén nyerte el függetlenségét. Csehország az Európai Unió, a NATO, az OECD, a WTO, az OSCE, az Európa Tanács, a Visegrádi Együttműködés és az ENSZ tagja, valamint része a schengeni övezetnek.

Csehország és Jagelló Anna magyar királyné · Csehország és Szent Vitus-székesegyház · Többet látni »

I. Ferdinánd magyar király

I.

I. Ferdinánd magyar király és Jagelló Anna magyar királyné · I. Ferdinánd magyar király és Szent Vitus-székesegyház · Többet látni »

II. Ferdinánd magyar király

II.

II. Ferdinánd magyar király és Jagelló Anna magyar királyné · II. Ferdinánd magyar király és Szent Vitus-székesegyház · Többet látni »

II. Lajos magyar király

II.

II. Lajos magyar király és Jagelló Anna magyar királyné · II. Lajos magyar király és Szent Vitus-székesegyház · Többet látni »

II. Ottokár cseh király

Az 1278-as morvamezei csata emlékoszlopa Dürnkrutnál II.

II. Ottokár cseh király és Jagelló Anna magyar királyné · II. Ottokár cseh király és Szent Vitus-székesegyház · Többet látni »

II. Ulászló magyar király

II.

II. Ulászló magyar király és Jagelló Anna magyar királyné · II. Ulászló magyar király és Szent Vitus-székesegyház · Többet látni »

IV. Károly német-római császár

IV.

IV. Károly német-római császár és Jagelló Anna magyar királyné · IV. Károly német-római császár és Szent Vitus-székesegyház · Többet látni »

János cseh király

Luxemburgi János (ismert még mint Csehországi János, ragadványnevén Vak János,,; Luxembourg, Luxemburgi Hercegség, 1296. augusztus 10. – Crécy, Francia Királyság, 1346. augusztus 26.), a Luxemburg-házból származó királyi herceg, VII. Henrik német-római császár és Brabanti Margit királyné elsőszülött fia, aki Csehország királya 1310-től, majd Luxemburg hercege 1313-tól 1346-os haláláig.

János cseh király és Jagelló Anna magyar királyné · János cseh király és Szent Vitus-székesegyház · Többet látni »

Miksa magyar király

Ausztriai Miksa (Bécs, Ausztria, Német-római Birodalom, 1527. július 31. – Regensburg, Bajorország, Német-római Birodalom, 1576. október 12.), osztrák uralkodó főherceg, német-római császár és német király II.

Jagelló Anna magyar királyné és Miksa magyar király · Miksa magyar király és Szent Vitus-székesegyház · Többet látni »

Mohácsi csata

A mohácsi csata 1526.

Jagelló Anna magyar királyné és Mohácsi csata · Mohácsi csata és Szent Vitus-székesegyház · Többet látni »

Oltár

Az oltár az ókor és középkor népeinél általában az áldozati kultusz helye, bizonyos keresztény egyházakban, így a katolikus egyházban a mise szertartásaira, kőből épült, asztalszerű emelvény.

Jagelló Anna magyar királyné és Oltár · Oltár és Szent Vitus-székesegyház · Többet látni »

Prága

Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.

Jagelló Anna magyar királyné és Prága · Prága és Szent Vitus-székesegyház · Többet látni »

Szent Vitus-székesegyház

A székesegyház délnyugat felől A prágai Szent Vitus-székesegyház (teljes cseh nevén: Katedrála svatého Víta, Václava a Vojtĕcha, tehát Szent Vitus, Vencel- és Adalbert-székesegyház) a Prágai főegyházmegye főtemploma, a prágai érsek székhelye a prágai vár közepén.

Jagelló Anna magyar királyné és Szent Vitus-székesegyház · Szent Vitus-székesegyház és Szent Vitus-székesegyház · Többet látni »

V. László magyar király

V.

Jagelló Anna magyar királyné és V. László magyar király · Szent Vitus-székesegyház és V. László magyar király · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Jagelló Anna magyar királyné és Szent Vitus-székesegyház

Jagelló Anna magyar királyné 587 kapcsolatokat, ugyanakkor Szent Vitus-székesegyház 127. Ami közös bennük 14, a Jaccard index 1.96% = 14 / (587 + 127).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Jagelló Anna magyar királyné és Szent Vitus-székesegyház. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »