Közötti hasonlóságok Iulianus római császár és Római Birodalom
Iulianus római császár és Római Birodalom 26 közös dolog (a Uniópédia): Armenia Magna, Augustus (cím), Caius Iulius Caesar, Constantinus-dinasztia, Diocletianus római császár, Duna, Gallia, Hadrianus római császár, I. Constantinus római császár, I. Theodosius római császár, Jézus, Kappadókia, Középkor, Kereszténység, Konstantinápoly, Mezopotámia, Misztériumvallás, Mithrász, Pergamon, Principatus, Raetia, Reneszánsz, Senatus, Szíria, Traianus római császár, Vallás.
Armenia Magna
Arménia i. e. 80-ban Armenia Magna (azaz Mec Hajk) ókori ország Kis-Ázsiában, a mai Törökország északkeleti, illetve Örményország és Azerbajdzsán területén.
Armenia Magna és Iulianus római császár · Armenia Magna és Római Birodalom ·
Augustus (cím)
Caius Octavianus Caesar Augustus császárt Diocletianus császár képével és feliratával, jobbra az ''Augustus'' felirattal Augustus (latin „fenséges”, „tiszteletreméltó”, többes száma augusti, nőnemben Augusta) a Római Birodalom császárainak egyik címe volt.
Augustus (cím) és Iulianus római császár · Augustus (cím) és Római Birodalom ·
Caius Iulius Caesar
Caius Iulius Caesar (vagy Gaius Julius Caesar; Kr. e. 100. július 12./13. – Kr. e. 44. március 15.) római hadvezér és politikus.
Caius Iulius Caesar és Iulianus római császár · Caius Iulius Caesar és Római Birodalom ·
Constantinus-dinasztia
I. Constantius római császár, Musei Capitolini, Róma A Constantinus-dinasztia I. Constantius római császár és Flavius Iulianus római császár közötti időszakban adta a Római Birodalom uralkodóit.
Constantinus-dinasztia és Iulianus római császár · Constantinus-dinasztia és Római Birodalom ·
Diocletianus római császár
Caius Aurelius Valerius Diocletianus, általánosan elterjedt néven Diocletianus császár (Salona (Antica Salona)/Solin, 244. december 22. – Spalatum (Split), 311. december 3.), eredeti nevén Διοκλής (Dioklész) 284.
Diocletianus római császár és Iulianus római császár · Diocletianus római császár és Római Birodalom ·
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Duna és Iulianus római császár · Duna és Római Birodalom ·
Gallia
Gallia térképe Kr.e.58 körül Gallia (latinul Gallia, görögül Galatia) az ókori világnak az a része, amelyet jórészt kelta (latin nyelven gall) törzsek népesítettek be Róma terjeszkedésének időszaka előtt és a Római Birodalomban.
Gallia és Iulianus római császár · Gallia és Római Birodalom ·
Hadrianus római császár
Hadrianus (teljes nevén Caesar Traianus Hadrianus; születési nevén Publius Aelius Hadrianus; 76. január 24. – 138. július 10.) a Római Birodalom császára 117-től 138-as haláláig.
Hadrianus római császár és Iulianus római császár · Hadrianus római császár és Római Birodalom ·
I. Constantinus római császár
I. Constantinus 313-ban vert érméje, a pogány római vallás Napistenével ''(Sol Invictus)'' ábrázolva I. Constantinus 310-ben vert érméje. Körirata: IMP CONSTANTINVS P F AVG és SOLI INVIC-TO COMITI I. Constantinus 337-ben vert pénzérméje, rajta a Krisztus monogram a Labarum vagy Konstantin-kereszt, krisztogram, chi-rho szimbólum, XP szimbólum. Marcus Aurelius Valerius Maxentius háromszoros túlerőben lévő seregét. Ezzel a győzelmével ő lett Nyugaton az úr. I. Constantinus vagy Nagy Konstantin, teljes nevén: Caius Flavius Valerius Aurelius Constantinus; a keleti katolikus egyházakban és az ortodox egyházakban: Szent Konstantin (Naissus, 280. körül– Nicomedia, 337. május 22.), a Római Birodalom császára.
I. Constantinus római császár és Iulianus római császár · I. Constantinus római császár és Római Birodalom ·
I. Theodosius római császár
I.
I. Theodosius római császár és Iulianus római császár · I. Theodosius római császár és Római Birodalom ·
Jézus
Názáreti Jézus vagy Jézus Krisztus, gyakran csak Jézus vagy Krisztus (Yēšūaʿ; Betlehem, i. e. 7 körül – Jeruzsálem, i. sz. 33 körül) a kereszténység központi alakja, a világtörténelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású személye.
Iulianus római császár és Jézus · Jézus és Római Birodalom ·
Kappadókia
Kappadókia (görögül: Καππαδοκία; törökül Kapadokya) egy Kis-Ázsiában (ma Törökország) fekvő terület ősi neve, melyet délen a Torosz-hegység, északon a Fekete-tenger, keleten az Eufrátesz határolt.
Iulianus római császár és Kappadókia · Kappadókia és Római Birodalom ·
Középkor
A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.
Iulianus római császár és Középkor · Középkor és Római Birodalom ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Iulianus római császár és Kereszténység · Kereszténység és Római Birodalom ·
Konstantinápoly
Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.
Iulianus római császár és Konstantinápoly · Konstantinápoly és Római Birodalom ·
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Iulianus római császár és Mezopotámia · Mezopotámia és Római Birodalom ·
Misztériumvallás
A misztériumvallás titkos, csak a beavatottak számára ismert és érthető szertartások gyakorlása révén működő kultuszok gyűjtőneve.
Iulianus római császár és Misztériumvallás · Misztériumvallás és Római Birodalom ·
Mithrász
Bikaölő Mithrász (British Museum, London). A szobrász Mithrászt perzsa ruhában ábrázolta. Három segítője a Skorpió, a Kutya és a Kígyó. A bika legyőzése a Világ teremtésének aktusa Mithrász-templomok a Római Birodalom területén és környezetében Mithra vagy Mithrász (मित्र, proto-indoiráni alanyesetben *mitras) több vallásban és kultúrában is tisztelt istenség.
Iulianus római császár és Mithrász · Mithrász és Római Birodalom ·
Pergamon
A pergamoni akropolisz (fellegvár) német nyelvű térképe Pergamon (vagy Pergamosz, latinul: Pergamus vagy Pergamum; ma Bergama, Törökország) egy ókori görög város volt Kis-Ázsia északnyugati partvidékén.
Iulianus római császár és Pergamon · Pergamon és Római Birodalom ·
Principatus
A principatus a Római Császárság első uralmi berendezkedése volt.
Iulianus római császár és Principatus · Principatus és Római Birodalom ·
Raetia
Raetia (egyes forrásokban Rhaetia) provincia volt a Római Birodalomban, amelyet a területet lakó rét népről neveztek el.
Iulianus római császár és Raetia · Római Birodalom és Raetia ·
Reneszánsz
Leonardo da Vinci: Vitruvius-tanulmány, példa művészet és tudomány ötvözésére a reneszánszból Benozzo Gozzoli: A Háromkirályok vonulása, freskó, Palazzo Medici-Riccardi-kápolna, Firenze A reneszánsz (a francia renaissance a. m. újjászületés szóból) tudományos forradalmat, művészeti átalakulást, megújulást hozó, meghatározó kulturális mozgalom volt Európa újkori történelmének hajnalán.
Iulianus római császár és Reneszánsz · Római Birodalom és Reneszánsz ·
Senatus
A senatus, magyarosan szenátus az egész római történelmet végigkísérő, az idők előrehaladtával más-más jogokkal felruházott, és sokszor változó létszámú testület volt.
Iulianus római császár és Senatus · Római Birodalom és Senatus ·
Szíria
Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام– aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.
Iulianus római császár és Szíria · Római Birodalom és Szíria ·
Traianus római császár
Traianus (teljes nevén Caesar Nerva Traianus; 53. szeptember 18. - 117. augusztus 11.) a Római Birodalom császára volt 98-tól 117-es halálig.
Iulianus római császár és Traianus római császár · Római Birodalom és Traianus római császár ·
Vallás
A vallás olyan egyetemes és átfogó fogalom, amelyre nehezen adható meghatározás.
Iulianus római császár és Vallás · Római Birodalom és Vallás ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Iulianus római császár és Római Birodalom
- Mi van a közös Iulianus római császár és Római Birodalom
- Közötti hasonlóságok Iulianus római császár és Római Birodalom
Összehasonlítását Iulianus római császár és Római Birodalom
Iulianus római császár 234 kapcsolatokat, ugyanakkor Római Birodalom 353. Ami közös bennük 26, a Jaccard index 4.43% = 26 / (234 + 353).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Iulianus római császár és Római Birodalom. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: