Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Itáliai–nyugati újlatin nyelvek és Ligur nyelv

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Itáliai–nyugati újlatin nyelvek és Ligur nyelv

Itáliai–nyugati újlatin nyelvek vs. Ligur nyelv

Az itáliai–nyugati vagy italo–nyugati újlatin nyelvek az újlatin nyelvek egyik ága, amely a szűkebb nyelvészeti értelemben vett nyugati újlatin nyelveket, valamint a keleti és a nyugati latinság közötti átmeneteket alkotó itáliai nyelveket és dialektusokat foglalja magába. Monacóban Ligur A ligur nyelv (saját elnevezése lìguru vagy lengua/léngoa ligure; nem tévesztendő össze az ókori itáliai liguri nyelvvel) nyelvjárások formájában élő újlatin nyelvváltozat, amelyet az olaszországi Liguriában, Franciaországban, Monacóban, valamint Szardínia délnyugati csücskében mintegy 1,9 millióan beszélnek, kétnyelvűségben a sztenderd olasszal, illetve a franciával.

Közötti hasonlóságok Itáliai–nyugati újlatin nyelvek és Ligur nyelv

Itáliai–nyugati újlatin nyelvek és Ligur nyelv 12 közös dolog (a Uniópédia): Dialektus, Emilián–romanyol nyelv, Francia nyelv, Galloitáliai nyelvek, Galloromán nyelvek, Lombard nyelv, Nyugati újlatin nyelvek, Okcitán nyelv, Olasz nyelv, Portugál nyelv, Rétoromán dialektusok, Spanyol nyelv.

Dialektus

A nyelvészetben a dialektus vagy nyelvjárás terminus egy adott nyelv azon változatát nevezi meg, amely csak a nyelvterület egy részén használatos.

Dialektus és Itáliai–nyugati újlatin nyelvek · Dialektus és Ligur nyelv · Többet látni »

Emilián–romanyol nyelv

Az emilián–romanyol (saját elnevezése: emiliàn–rumagnòl) az újlatin nyelvek nyugati ágába, azon belül a galloromán nyelvekhez tartozó északolasz nyelvjáráscsoport, amelyet az olaszországi Emilia-Romagna tartományban beszélnek mintegy 2 millióan, illetve ez az eredeti nyelve San Marinónak is.

Emilián–romanyol nyelv és Itáliai–nyugati újlatin nyelvek · Emilián–romanyol nyelv és Ligur nyelv · Többet látni »

Francia nyelv

A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.

Francia nyelv és Itáliai–nyugati újlatin nyelvek · Francia nyelv és Ligur nyelv · Többet látni »

Galloitáliai nyelvek

Korzikai nyelvváltozat A galloitáliai nyelvek – hagyományosan északolasz nyelv(járások) – a történelmi Gallia mai Olaszország északi részére eső területein (latinul Gallia Cisalpina) kialakult újlatin nyelvjáráscsoport, amelyek hangtani, nyelvtani tulajdonságaik alapján közelebbről a nyugati újlatin nyelvek galloromán csoportjába tartoznak.

Galloitáliai nyelvek és Itáliai–nyugati újlatin nyelvek · Galloitáliai nyelvek és Ligur nyelv · Többet látni »

Galloromán nyelvek

A galloromán nyelvek az újlatin nyelvek nyugati ágának egyik csoportja, amelyek az ókori Gallia, vagyis a mai Franciaország, Svájc bizonyos tartományai, illetve Olaszország északi részén alakultak ki.

Galloromán nyelvek és Itáliai–nyugati újlatin nyelvek · Galloromán nyelvek és Ligur nyelv · Többet látni »

Lombard nyelv

A lombard nyelv (saját neve: la lengua lumbarda, el lumbard / lumbaart) Olaszország északi részén (többnyire Lombardiában, illetve a környező régiókban) és Svájc déli részében – Ticinóban és Graubünden három völgyében (Val Mesolcina, Val Bregaglia, Val Poschiavo), illetve elszórtan Szicíliában – beszélt, egymással közeli rokon galloitáliai dialektusok területi alapú összefoglaló megjelölése, amelyek az újlatin nyelvek nyugati csoportján belül a galloromán nyelvekhez tartoznak.

Itáliai–nyugati újlatin nyelvek és Lombard nyelv · Ligur nyelv és Lombard nyelv · Többet látni »

Nyugati újlatin nyelvek

Újlatin nyelvek Európában A nyugati újlatin nyelvek az újlatin nyelvek legnépesebb ágát alkotják.

Itáliai–nyugati újlatin nyelvek és Nyugati újlatin nyelvek · Ligur nyelv és Nyugati újlatin nyelvek · Többet látni »

Okcitán nyelv

Az okcitán, okszitán vagy – hagyományos nevén – provanszál nyelv (okcitán nyelven occitan vagy lenga d’òc, vagy langue d’oc) Dél-Franciaországban beszélt, több dialektus formájában élő újlatin nyelv, amely közelebbről a nyugati újlatin nyelvek galloromán csoportjába tartozik.

Itáliai–nyugati újlatin nyelvek és Okcitán nyelv · Ligur nyelv és Okcitán nyelv · Többet látni »

Olasz nyelv

Az olasz nyelv (olaszul lingua italiana) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül az újlatin nyelvek csoportjába tartozik.

Itáliai–nyugati újlatin nyelvek és Olasz nyelv · Ligur nyelv és Olasz nyelv · Többet látni »

Portugál nyelv

A portugál nyelv (portugálul português, língua portuguesa) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán az újlatin nyelvek nyugati, azon belül ibériai csoportjába tartozik.

Itáliai–nyugati újlatin nyelvek és Portugál nyelv · Ligur nyelv és Portugál nyelv · Többet látni »

Rétoromán dialektusok

A rétoromán összefoglaló elnevezése a Svájc keleti felében (a rómaiak által Rhaetiának nevezett vidék, ezért a réto tag is nevében), Észak-Olaszországban (Dél-Tirolban, főként a Dolomitok völgyeiben), valamint az Északkelet-Olaszország Friuli régiójában beszélt nyelveknek.

Itáliai–nyugati újlatin nyelvek és Rétoromán dialektusok · Ligur nyelv és Rétoromán dialektusok · Többet látni »

Spanyol nyelv

A spanyol vagy kasztíliai nyelv (spanyolul, illetve) a nyugati újlatin nyelvek egyike, közelebbről az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán az újlatin nyelvek iberoromán csoportjába tartozik.

Itáliai–nyugati újlatin nyelvek és Spanyol nyelv · Ligur nyelv és Spanyol nyelv · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Itáliai–nyugati újlatin nyelvek és Ligur nyelv

Itáliai–nyugati újlatin nyelvek 32 kapcsolatokat, ugyanakkor Ligur nyelv 40. Ami közös bennük 12, a Jaccard index 16.67% = 12 / (32 + 40).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Itáliai–nyugati újlatin nyelvek és Ligur nyelv. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »