Közötti hasonlóságok Iszlám és Síita iszlám
Iszlám és Síita iszlám 56 közös dolog (a Uniópédia): Abbászidák, Abd al-Malik omajjád kalifa, Afganisztán, Allah, Amerikai Egyesült Államok, Arab nyelv, Arab-félsziget, Azerbajdzsán, Bagdad, Bahrein, Beduin, Damaszkusz, Egyiptom, Első fitna, Fátima bint Muhammad, Fátimidák, Háridzsiták, Hidzsáz, I. Omár kalifa, Imám, India, Irak, Irán, Isten, Iszmáiliták, Jemen, Jeruzsálem, Kalifa, Kerbela, Korán, ..., Libanon, Mahdí (iszlám), Medina (Szaúd-Arábia), Mekka, Mekkai nagymecset, Mekkai zarándoklat, Mohamed próféta, Omajjádok, Omán, Oroszország, Oszmán Birodalom, Oszmán kalifa, Pakisztán, Próféta, Szaúd-Arábia, Szafavidák, Szíria, Szunna, Szunnita iszlám, Törökország, Tizenkettes sía, Vallás, Végítélet, Zajditák, 8. század, 9. század. Bővíteni index (26 több) »
Abbászidák
Az Abbászidák (Abbász-törzs) a mekkai Kurajs-törzs egyik klánját alkották, amely közeli rokonságban állt Mohamed prófétával – alapítója, a névadó al-Abbász éppúgy Abd al-Muttalib fia volt, mint Mohamed apja, Abdalláh.
Abbászidák és Iszlám · Abbászidák és Síita iszlám ·
Abd al-Malik omajjád kalifa
Abd al-Malik ibn Marván (arab betűkkel عبد الملك بن مروان – ʿAbd al-Malik ibn Marwān; 646 – Damaszkusz, 705. október 8.) volt a szunnita iszlám kilencedik kalifája (uralkodott 685-től haláláig), egyben a 750-ig uralkodó Omajjád-dinasztia ún.
Abd al-Malik omajjád kalifa és Iszlám · Abd al-Malik omajjád kalifa és Síita iszlám ·
Afganisztán
Afganisztán, hivatalos nevén Afganisztáni Iszlám Emirátus (pastu nyelven د افغانستان اسلامي امارت, perzsául امارت اسلامی افغانستان) Ázsia szívében fekvő, szárazfölddel határolt ország.
Afganisztán és Iszlám · Afganisztán és Síita iszlám ·
Allah
Az Allah arab kifejezés Isten megnevezésére.
Allah és Iszlám · Allah és Síita iszlám ·
Amerikai Egyesült Államok
Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.
Amerikai Egyesült Államok és Iszlám · Amerikai Egyesült Államok és Síita iszlám ·
Arab nyelv
Az arab nyelv (العربية al-ʿarabijja; kevésbé formálisan: عربي ʿarabi) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó, ma az északnyugati sémi nyelvekkel (héber, arámi) együtt a nyelvcsoport közép sémi ágába sorolt nyelv.
Arab nyelv és Iszlám · Arab nyelv és Síita iszlám ·
Arab-félsziget
Az Arab-félsziget egy nagy kiterjedésű, Délnyugat-Ázsia és Afrika találkozásánál fekvő, zömmel sivatag borította földrajzi terület, a Közel-Kelet része, mely hatalmas kőolaj- és földgázkészleteinek köszönhetően nagy gazdasági és politikai jelentőségre tett szert a 20. században.
Arab-félsziget és Iszlám · Arab-félsziget és Síita iszlám ·
Azerbajdzsán
Azerbajdzsán (azeriül: Azərbaycan), hivatalos nevén az Azerbajdzsáni Köztársaság (azeriül Azərbaycan Respublikası) Eurázsia kaukázusi régiójának legnagyobb országa.
Azerbajdzsán és Iszlám · Azerbajdzsán és Síita iszlám ·
Bagdad
Bagdad (arab írással بغداد, tudományos átiratban Baġdād) Irak fővárosa és Bagdad kormányzóság székhelye, Délnyugat-Ázsia második legnagyobb városa Teherán után.
Bagdad és Iszlám · Bagdad és Síita iszlám ·
Bahrein
Bahrein (teljes nevén: Bahreini Királyság) szigetország a Perzsa-öbölben.
Bahrein és Iszlám · Bahrein és Síita iszlám ·
Beduin
#ÁTIRÁNYÍTÁS Beduinok.
Beduin és Iszlám · Beduin és Síita iszlám ·
Damaszkusz
Damaszkusz (arabul Dimask, teljes nevén Dimask as-Sám, röviden Dimask vagy Sám, törökül Şam, régi, ma már nem használatos magyaros elnevezése Dömöck) Szíria fővárosa és legnépesebb városa.
Damaszkusz és Iszlám · Damaszkusz és Síita iszlám ·
Egyiptom
Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.
Egyiptom és Iszlám · Egyiptom és Síita iszlám ·
Első fitna
Az első fitna (656–661) volt az iszlámot felvett arabok által meghódított területeken kibontakozó első polgárháború.
Első fitna és Iszlám · Első fitna és Síita iszlám ·
Fátima bint Muhammad
Fátima bint Muhammad (Mekka, 605 vagy 615 – Medina, 632) Mohamed próféta és Hadídzsa bint Huvajlid legfiatalabb lánya.
Fátima bint Muhammad és Iszlám · Fátima bint Muhammad és Síita iszlám ·
Fátimidák
A Fátimida-dinasztia, (arabul الفاطميون, al-Fátimijjún, szó szerint fátimidák) síita, iszmáilita uralkodóház volt, amely Mohamed próféta lányától, Fátimától eredeztette magát.
Fátimidák és Iszlám · Fátimidák és Síita iszlám ·
Háridzsiták
A háridzsiták vagy káradzsiták (arab: الخوارج) az iszlám három fő irányzata közül a legkisebb, a többségi szunnita és a szintén jelentős síita mellett.
Háridzsiták és Iszlám · Háridzsiták és Síita iszlám ·
Hidzsáz
Szaúd-Arábiában Hidzsáz (Arab nyelven: الحجاز, al-Ḥiǧāz) régió a mai Szaúd-Arábia nyugati részén.
Hidzsáz és Iszlám · Hidzsáz és Síita iszlám ·
I. Omár kalifa
I.
I. Omár kalifa és Iszlám · I. Omár kalifa és Síita iszlám ·
Imám
Az arab eredetű imám szó (perzsául emám, törökül, indonézül és malájul imam) szó szerinti jelentése „vezető”.
Imám és Iszlám · Imám és Síita iszlám ·
India
India (hindi nyelven भारत, ISO: Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य, ISO Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, a Föld hetedik legnagyobb és legnépesebb országa, fővárosa Újdelhi.
India és Iszlám · India és Síita iszlám ·
Irak
Irak (arabul, kurd nyelven Êraq) teljes nevén Iraki Köztársaság (Arabul: جمهورية العراق Jumhūriyyat al-‘Irāq; Kurd nyelven: كۆماری عێراق Komar-i ‘Êraq) állam Ázsia délnyugati részén, a Közel-Keleten.
Irak és Iszlám · Irak és Síita iszlám ·
Irán
Irán, hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: جمهوری اسلامی ایران), a nemzetközi diplomáciában gyakran Perzsa Államként vagy Siíta Államként hivatkozott, régebbi elnevezéssel Perzsia, közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában.
Irán és Iszlám · Irán és Síita iszlám ·
Isten
Isten fogalma a monoteista hívők szerint azon természetfeletti lényt jelenti, aki a világegyetemet teremtette, és/vagy annak működését, történéseit irányítja vagy ellenőrzi.
Isten és Iszlám · Isten és Síita iszlám ·
Iszmáiliták
Az iszmáiliták (arab: الإسماعيلية al-Iszmāʿīliyya; perzsa: اسماعیلیان; szindhi: اسماعيلي; Iszmāʿīliyān) vagy egyéb nevein iszmáílijja, hetes sía az ezoterikus tanaikról ismert muszlim csoportok összefoglaló elnevezése.
Iszlám és Iszmáiliták · Iszmáiliták és Síita iszlám ·
Jemen
Jemen állam Délnyugat-Ázsiában, az Arab-félsziget délnyugati peremén fekszik.
Iszlám és Jemen · Jemen és Síita iszlám ·
Jeruzsálem
Jeruzsálem (bibliai héber: ירושלם; Hieruszalém/Hieroszolüma) város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között.
Iszlám és Jeruzsálem · Jeruzsálem és Síita iszlám ·
Kalifa
A kalifa (jelentése: követő, utód) az iszlám legfelsőbb vallási vezetőjének kijáró cím volt, amely eleinte világi főhatalommal is párosult.
Iszlám és Kalifa · Kalifa és Síita iszlám ·
Kerbela
Kerbela (arab: كربلاء; nyugati átírásban Karbalā’ vagy Kerbalā’) város Irak központi részén, Kerbela kormányzóság székhelye, az ország kilencedik legnépesebb városa (2012).
Iszlám és Kerbela · Kerbela és Síita iszlám ·
Korán
Egy nyitott Korán A Korán az iszlám elsődleges forrása és szent irata, az iszlám tantételei szerint Isten Mohamed prófétán keresztül kinyilatkoztatott szava, mely öröktől való.
Iszlám és Korán · Korán és Síita iszlám ·
Libanon
Libanon, hivatalos nevén Libanoni Köztársaság (arab: الجمهورية اللبنانية) ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.
Iszlám és Libanon · Libanon és Síita iszlám ·
Mahdí (iszlám)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Mahdi (iszlám).
Iszlám és Mahdí (iszlám) · Mahdí (iszlám) és Síita iszlám ·
Medina (Szaúd-Arábia)
Medina (arabul: المدينة vagy المدينة المنورة) egy város Szaúd-Arábia nyugati részének Hidzsáz régiójában.
Iszlám és Medina (Szaúd-Arábia) · Medina (Szaúd-Arábia) és Síita iszlám ·
Mekka
Mekka IPA: vagy Makkah IPA: (teljes nevén: Makkah al-Mukarramah IPA: Arabul: مكة المكرمة) metropolisz Szaúd-Arábia nyugati részén, a Vörös-tengertől 80 kilométerre.
Iszlám és Mekka · Mekka és Síita iszlám ·
Mekkai nagymecset
A mekkai nagymecset (al-Maszdzsid al-Harám, vagyis szent mecset) a szaúd-arábiai Mekkában található mecset, amely az iszlám világ első számú szent helye.
Iszlám és Mekkai nagymecset · Mekkai nagymecset és Síita iszlám ·
Mekkai zarándoklat
Szent Mecset a zarándoklat alatt A mekkai zarándoklat (arab: حج, tudományos átírás: ḥaǧǧ, magyarosan: haddzs) az iszlám ötödik pillére.
Iszlám és Mekkai zarándoklat · Mekkai zarándoklat és Síita iszlám ·
Mohamed próféta
Mohamed próféta (Mekka, 570 – Medina, 632. június 8.) az iszlám vallás legfőbb prófétája.
Iszlám és Mohamed próféta · Mohamed próféta és Síita iszlám ·
Omajjádok
I. al-Valíd alatt készült el, hirdetve az iszlám és a dinasztia dicsőségét Az Omajjádok (Umajja-klán) mekkai származású arab dinasztia, amely 661–750 között viselte a nemrég létrejött iszlám uralkodói (kalifai) címét és uralta az Arab Birodalmat, 756 és 1031 között pedig előbb emíri, majd ismét kalifai címmel az Ibériai-félsziget zömét tartotta uralma alatt (ld. Córdobai Kalifátus).
Iszlám és Omajjádok · Omajjádok és Síita iszlám ·
Omán
Omán vagy hivatalos nevén az Ománi Szultanátus (arab: سلْطنةُ عُمان) Magyarországnál háromszor nagyobb területű ország az Arab-félsziget délkeleti peremén.
Iszlám és Omán · Omán és Síita iszlám ·
Oroszország
312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.
Iszlám és Oroszország · Oroszország és Síita iszlám ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Iszlám és Oszmán Birodalom · Oszmán Birodalom és Síita iszlám ·
Oszmán kalifa
Oszmán ibn Affán (Mekka, 574 k. – Medina, 656. június 17.) volt az iszlám harmadik, a Rásidún (helyesen vezetettek) kalifája (uralkodott 644. november 6-ától haláláig). Mohamed próféta egyik vejeként a társak (szahába) egyike volt. A befolyásos és gazdag Umajja-törzs sarjaként rokonait fontos pozíciókba juttatva megvetette a későbbi Omajjád-dinasztia alapjait, és megteremtette számukra a hatalom megszerzésének lehetőségét. Nevéhez fűződik a Korán máig elfogadott redakciójának elkészíttetése, az Újperzsa Birodalom végleges szétzúzása, valamint iráni területeinek meghódítása, illetve a mai Líbia nagy részének elfoglalása. Uralma alatt a szíriai emír, a később kalifává váló I. Muávija sikeres hadjáratokat vezetett a Bizánci Birodalom ellen (többek között elfoglalva Ciprust).
Iszlám és Oszmán kalifa · Oszmán kalifa és Síita iszlám ·
Pakisztán
Pakisztán, hivatalosan a Pakisztáni Iszlám Köztársaság, független ázsiai állam a Közel-Kelet és Közép-Ázsia határán.
Iszlám és Pakisztán · Pakisztán és Síita iszlám ·
Próféta
A próféta szó a görög pro (προ) és phémi (φη|μί) szavakból tevődik össze, mely jelentése: valakinek a nevében beszélni vagy valaki szószólója.
Iszlám és Próféta · Próféta és Síita iszlám ·
Szaúd-Arábia
Szaúd-Arábia (arabul: المملكة العربية السعودية, Al-Mamlakah Al-Arabijah Asz-Szaúdijah, Szaúd-arábiai Királyság) több mint 2 millió km²-es ország Ázsiában, a Közel-Keleten, az Arab-félszigeten.
Iszlám és Szaúd-Arábia · Síita iszlám és Szaúd-Arábia ·
Szafavidák
A Szafavidák a perzsa sahok kurd származású dinasztiája (1501–1722/36), de uralmuk alatt türkmén, grúz cserkesz, és pontusi görögAnthony Bryer.
Iszlám és Szafavidák · Síita iszlám és Szafavidák ·
Szíria
Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام– aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.
Iszlám és Szíria · Síita iszlám és Szíria ·
Szunna
A szunna (arab: سُنَّة, szunnah, t.sz.: سُنَن szunan) az iszlámban a szokáson alapuló gyakorlat, amely vonatkozhat jó és rossz múltbeli példákra is.
Iszlám és Szunna · Síita iszlám és Szunna ·
Szunnita iszlám
háridzsita felekezeti többség van jelölve A szunnita iszlám az iszlám legnagyobb ága: a muszlimok mintegy 90%-a a követői közé tartozik.
Iszlám és Szunnita iszlám · Síita iszlám és Szunnita iszlám ·
Törökország
Törökország (törökül, IPA: //) állam, amelynek területe kisebbik részben Európában, nagyobbik részben Ázsia nyugati részén fekszik.
Iszlám és Törökország · Síita iszlám és Törökország ·
Tizenkettes sía
A tizenkettes (اثنا عشرية – iszná asarijja.
Iszlám és Tizenkettes sía · Síita iszlám és Tizenkettes sía ·
Vallás
A vallás olyan egyetemes és átfogó fogalom, amelyre nehezen adható meghatározás.
Iszlám és Vallás · Síita iszlám és Vallás ·
Végítélet
Jan van Eyck: ''Utolsó ítélet'', Metropolitan Museum, New York A végítélet (vagy utolsó ítélet, ítélet napja, az Úr napja, a harag napja, a Végső Óra, Végső Nap) a monoteista ábrahámi vallások és a zoroasztrizmus eszkatológiai kifejezése, a világ végén bekövetkező isteni ítéletről.
Iszlám és Végítélet · Síita iszlám és Végítélet ·
Zajditák
A zajditák vagy másképp: zajdik, zajdijja (’az-zajdijja’) vagy ötös síiták az iszlám síiták három fő ágának egyike, a szunnitákhoz legközelebb álló irányzat.
Iszlám és Zajditák · Síita iszlám és Zajditák ·
8. század
Az 8.
8. század és Iszlám · 8. század és Síita iszlám ·
9. század
A világ keleti fele a 9. század végén (angol nyelvű) A 9.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Iszlám és Síita iszlám
- Mi van a közös Iszlám és Síita iszlám
- Közötti hasonlóságok Iszlám és Síita iszlám
Összehasonlítását Iszlám és Síita iszlám
Iszlám 400 kapcsolatokat, ugyanakkor Síita iszlám 156. Ami közös bennük 56, a Jaccard index 10.07% = 56 / (400 + 156).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Iszlám és Síita iszlám. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: