Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Iszlám és Szúfizmus
Iszlám és Szúfizmus 32 közös dolog (a Uniópédia): Abbászidák, Allah, Arab nyelv, Bagdad, Dervis, Dzikr, Dzsalál ad-Dín Rúmí, Egyiptom, Gül Baba türbéje, Hadísz, Imám, India, Irak, Irán, Isten, Jemen, Korán, Mohamed próféta, Oszmán Birodalom, Perzsa nyelv, Pokol, Saría, Török nyelv, Törökország, Ulema, Urdu nyelv, Vahhabizmus, Vallás, 10. század, 11. század, ..., 13. század, 14. század. Bővíteni index (2 több) »
Abbászidák
Az Abbászidák (Abbász-törzs) a mekkai Kurajs-törzs egyik klánját alkották, amely közeli rokonságban állt Mohamed prófétával – alapítója, a névadó al-Abbász éppúgy Abd al-Muttalib fia volt, mint Mohamed apja, Abdalláh.
Abbászidák és Iszlám · Abbászidák és Szúfizmus ·
Allah
Az Allah arab kifejezés Isten megnevezésére.
Allah és Iszlám · Allah és Szúfizmus ·
Arab nyelv
Az arab nyelv (العربية al-ʿarabijja; kevésbé formálisan: عربي ʿarabi) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó, ma az északnyugati sémi nyelvekkel (héber, arámi) együtt a nyelvcsoport közép sémi ágába sorolt nyelv.
Arab nyelv és Iszlám · Arab nyelv és Szúfizmus ·
Bagdad
Bagdad (arab írással بغداد, tudományos átiratban Baġdād) Irak fővárosa és Bagdad kormányzóság székhelye, Délnyugat-Ázsia második legnagyobb városa Teherán után.
Bagdad és Iszlám · Bagdad és Szúfizmus ·
Dervis
Gül Baba szobra a Rózsadombon Rumi ünnepségek, 2007 Török dervis az 1860-as években A dervis szó a köztudatban a muzulmán szúfi testvériség (taríka) képviselőire utal, akik a középkori keresztény szerzetesekhez hasonlóan szegénységben, aszkétaéletet éltek.
Dervis és Iszlám · Dervis és Szúfizmus ·
Dzikr
A dzikr vagy dhikr (arab: ذِكْر) az iszlámban Isten (Allah) tulajdonságainak vagy vele kapcsolatos kifejezések (pl. dicsőség Allahnak) ismétlése, kimondva vagy gondolatban.
Dzikr és Iszlám · Dzikr és Szúfizmus ·
Dzsalál ad-Dín Rúmí
Rumi más jelentéseit lásd: Rumi (egyértelműsítő lap) Dzsalál ad-Dín Rúmí (gyakran Dzsalaladdin Rumi vagy egyszerűen csak Rumi), teljes nevén Dzsalál ad-Dín Muhammad Rúmí, modern perzsa kiejtés alapján Dzsalál ad-Din Mohammad Rumi (perzsául: جلال الدین محمد رومی, tudományos átiratban: Ǧalāl ad-Dīn Muḥammad Rūmī; más néven محمد بلخى Muhammad Balẖī; törökül: Celâleddin Mehmed Rumi; Gúrida Birodalom, Balh, 1207. szeptember 30. – Ikóniumi (Rumi) Szultánság, Konya, 1273. december 17.), a legnagyobb perzsa szúfi misztikus filozófus és költő.
Dzsalál ad-Dín Rúmí és Iszlám · Dzsalál ad-Dín Rúmí és Szúfizmus ·
Egyiptom
Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.
Egyiptom és Iszlám · Egyiptom és Szúfizmus ·
Gül Baba türbéje
Gül Baba türbéje egy 16. században épült török sírkápolna a budapesti Rózsadombon, a Margit híd budai hídfője közelében.
Gül Baba türbéje és Iszlám · Gül Baba türbéje és Szúfizmus ·
Hadísz
A Hadísz (الحديث nemzetközi átírás: al-ḥadīth, angol nyelven: Hadith) Mohamed próféta életéről, személyéről és tanításairól, illetve más korabeli muzulmánok tetteiről és szavairól összegyűjtött szájhagyomány útján terjesztett közlések gyűjteménye.
Hadísz és Iszlám · Hadísz és Szúfizmus ·
Imám
Az arab eredetű imám szó (perzsául emám, törökül, indonézül és malájul imam) szó szerinti jelentése „vezető”.
Imám és Iszlám · Imám és Szúfizmus ·
India
India (hindi nyelven भारत, ISO: Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य, ISO Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, a Föld hetedik legnagyobb és legnépesebb országa, fővárosa Újdelhi.
India és Iszlám · India és Szúfizmus ·
Irak
Irak (arabul, kurd nyelven Êraq) teljes nevén Iraki Köztársaság (Arabul: جمهورية العراق Jumhūriyyat al-‘Irāq; Kurd nyelven: كۆماری عێراق Komar-i ‘Êraq) állam Ázsia délnyugati részén, a Közel-Keleten.
Irak és Iszlám · Irak és Szúfizmus ·
Irán
Irán, hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: جمهوری اسلامی ایران), a nemzetközi diplomáciában gyakran Perzsa Államként vagy Siíta Államként hivatkozott, régebbi elnevezéssel Perzsia, közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában.
Irán és Iszlám · Irán és Szúfizmus ·
Isten
Isten fogalma a monoteista hívők szerint azon természetfeletti lényt jelenti, aki a világegyetemet teremtette, és/vagy annak működését, történéseit irányítja vagy ellenőrzi.
Isten és Iszlám · Isten és Szúfizmus ·
Jemen
Jemen állam Délnyugat-Ázsiában, az Arab-félsziget délnyugati peremén fekszik.
Iszlám és Jemen · Jemen és Szúfizmus ·
Korán
Egy nyitott Korán A Korán az iszlám elsődleges forrása és szent irata, az iszlám tantételei szerint Isten Mohamed prófétán keresztül kinyilatkoztatott szava, mely öröktől való.
Iszlám és Korán · Korán és Szúfizmus ·
Mohamed próféta
Mohamed próféta (Mekka, 570 – Medina, 632. június 8.) az iszlám vallás legfőbb prófétája.
Iszlám és Mohamed próféta · Mohamed próféta és Szúfizmus ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Iszlám és Oszmán Birodalom · Oszmán Birodalom és Szúfizmus ·
Perzsa nyelv
#ÁTIRÁNYÍTÁS Újperzsa nyelv.
Iszlám és Perzsa nyelv · Perzsa nyelv és Szúfizmus ·
Pokol
A pokol olyan túlvilági állapot, ahol az érintettnek iszonyú szenvedésekben van része.
Iszlám és Pokol · Pokol és Szúfizmus ·
Saría
A saría az iszlám erkölcsi, morális vezérelve, az iszlám teológiai rendszerében az Isten által meghatározott helyes viselkedés, szubsztanciális jog, az iszlám hagyomány részét képező vallási törvény.
Iszlám és Saría · Saría és Szúfizmus ·
Török nyelv
A török nyelv, pontosabban törökországi török nyelv (Türkçe vagy Türk dili) az altaji nyelvcsalád török ágán belül a köztörök nyelvek oguz csoportjába tartozik.
Iszlám és Török nyelv · Szúfizmus és Török nyelv ·
Törökország
Törökország (törökül, IPA: //) állam, amelynek területe kisebbik részben Európában, nagyobbik részben Ázsia nyugati részén fekszik.
Iszlám és Törökország · Szúfizmus és Törökország ·
Ulema
Az ulema vagy uléma arab eredetű kifejezés (eredetileg علماء, tudományosan ʿulamā’, magyaros átiratban ulamá), amely az iszlám vallástudósainak (عالم– ʿālim – álim), azaz a vallástudomány (علم– ʿilm – ilm) művelőinek kollektív megnevezése, szó szerinti jelentése „vallástudósok”.
Iszlám és Ulema · Szúfizmus és Ulema ·
Urdu nyelv
Az urdu (اُردو, urdū) vagy lashkari (لشکری) nyelv Pakisztánban és Indiában hivatalos.
Iszlám és Urdu nyelv · Szúfizmus és Urdu nyelv ·
Vahhabizmus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Vahhábizmus.
Iszlám és Vahhabizmus · Szúfizmus és Vahhabizmus ·
Vallás
A vallás olyan egyetemes és átfogó fogalom, amelyre nehezen adható meghatározás.
Iszlám és Vallás · Szúfizmus és Vallás ·
10. század
A 10.
10. század és Iszlám · 10. század és Szúfizmus ·
11. század
Évtizedek: 1000-es évek – 1010-es évek – 1020-as évek – 1030-as évek – 1040-es évek – 1050-es évek – 1060-as évek – 1070-es évek – 1080-as évek – 1090-es évek ---- A 11.
11. század és Iszlám · 11. század és Szúfizmus ·
13. század
A 13.
13. század és Iszlám · 13. század és Szúfizmus ·
14. század
A 14.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Iszlám és Szúfizmus
- Mi van a közös Iszlám és Szúfizmus
- Közötti hasonlóságok Iszlám és Szúfizmus
Összehasonlítását Iszlám és Szúfizmus
Iszlám 400 kapcsolatokat, ugyanakkor Szúfizmus 77. Ami közös bennük 32, a Jaccard index 6.71% = 32 / (400 + 77).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Iszlám és Szúfizmus. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
