Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Iszlám és Keresztes háborúk
Iszlám és Keresztes háborúk 54 közös dolog (a Uniópédia): Abbászida Kalifátus, Abbászidák, Afrika, Ajjúbidák, Allah, Anatólia, Antikrisztus, Arabok, Arisztotelész, Aszaszin, Averroës, Avicenna, Az iszlám története, Ábrahám (Terah fia), Bizánci Birodalom, Damaszkusz, Dzsihád, Egyiptom, Fátimidák, Földközi-tenger, Franciaország, I. Omár kalifa, Ibériai-félsziget, Ibn Khaldún, II. András magyar király, Isten, Izsák (Ábrahám fia), Jézus, Jeruzsálem, Katolicizmus, ..., Középkor, Közel-Kelet, Kereszténység, Korán, Libanon, Luther Márton, Majordomus, Mamlúk Birodalom, Martell Károly, Mózes, Mennyország, Mohamed próféta, Oszmán Birodalom, Poitiers-i csata (732), Rodostó, Sátán, Síita iszlám, Szíria, Szentháromság, Szicília, Sziklamecset, Szunnita iszlám, 11. század, 13. század. Bővíteni index (24 több) »
Abbászida Kalifátus
Az Abbászida Kalifátus közel-keleti és észak-afrikai területeket uraló, középkori muszlim birodalom volt.
Abbászida Kalifátus és Iszlám · Abbászida Kalifátus és Keresztes háborúk ·
Abbászidák
Az Abbászidák (Abbász-törzs) a mekkai Kurajs-törzs egyik klánját alkották, amely közeli rokonságban állt Mohamed prófétával – alapítója, a névadó al-Abbász éppúgy Abd al-Muttalib fia volt, mint Mohamed apja, Abdalláh.
Abbászidák és Iszlám · Abbászidák és Keresztes háborúk ·
Afrika
Afrika a maga 29,76 millió km²-nyi területével (Ázsia és Amerika után) a Föld harmadik legnagyobb kontinense, a szárazföldi területek 20%-át fedi le.
Afrika és Iszlám · Afrika és Keresztes háborúk ·
Ajjúbidák
Az Ajjúbida Birodalom a 12. században (sárgával) Az Ajjúbidák (Kurd nyelven: دەوڵەتی ئەییووبی Dewleta Eyûbiyan; Arab nyelven:: الأيوبيون al-ʾAyyūbiyyūn), vagy Ajjúbida-dinasztia (államuk neve: Ajjúbida Birodalom, Ajjúbida Szultanátus) kurd származású dinasztia, akik először mint a Zangidák katonai vezető rétege szereztek ismertséget Szíriában a 12.
Ajjúbidák és Iszlám · Ajjúbidák és Keresztes háborúk ·
Allah
Az Allah arab kifejezés Isten megnevezésére.
Allah és Iszlám · Allah és Keresztes háborúk ·
Anatólia
Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.
Anatólia és Iszlám · Anatólia és Keresztes háborúk ·
Antikrisztus
Az Antikrisztus és az ördög - részlet Luca Signorelli https://en.wikipedia.org/wiki/File:Luca_signorelli,_cappella_di_san_brizio,_predica_e_punizione_dell%27anticristo_01.jpg Az Antikrisztus prédikációja című festményéből (1501) Az antikrisztus a görög ἀντίχριστος antikhrisztosz fordítatlan átvétele, keresztény fogalom.
Antikrisztus és Iszlám · Antikrisztus és Keresztes háborúk ·
Arabok
Abdul Kadir al-Rasszam: Mohamed Daruics al-Alluszi portréja Az arabok (az Egyiptomban és az attól keletre élők szaracénok, magyarosan szerecsenek, az Egyiptomtól nyugatra élők mórok) nagy és heterogén europid népcsoport, leginkább a Közel-Keleten és Észak-Afrikában élnek nagy számban.
Arabok és Iszlám · Arabok és Keresztes háborúk ·
Arisztotelész
Arisztotelész (ógörögül); (Sztageira, Kr. e. 384 – Khalkisz, Kr. e. 322. március 7.) görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára.
Arisztotelész és Iszlám · Arisztotelész és Keresztes háborúk ·
Aszaszin
#ÁTIRÁNYÍTÁS Aszaszinok.
Aszaszin és Iszlám · Aszaszin és Keresztes háborúk ·
Averroës
Averroës szobra Córdobában Raffaello: Az athéni iskola freskójából Averroës, eredetileg ibn Rusd (arab betűkkel ابن رشد – Ibn Rušd), teljes nevén Abu l-Valíd Muhammad ibn Ahmad al-Barbari (arabul أبو الوليد محمد بن أحمد البربري – Abū l-Walīd Muḥammad ibn Aḥmad al-Barbarī; Córdoba, 1126. április 14. – Marrákes, 1198. december 10.) középkori arab filozófus és polihisztor, aki az Ibériai-félszigeten élt az Almorávidák, majd az Almohádok birodalmában.
Averroës és Iszlám · Averroës és Keresztes háborúk ·
Avicenna
Ibn Szína, teljes nevén: Abu Ali al-Huszajn bin Abdallah ibn Szína,, (Abu Ali Szína), latinosan: Avicenna (Afsóna, 980. augusztus 22. – Hamadán, 1037. június 21.) világhírű perzsa származású polihisztor.
Avicenna és Iszlám · Avicenna és Keresztes háborúk ·
Az iszlám története
Mohamed születése. Középkori miniatúra (Dzsámi at-taváríh, Irán, Tabriz, 1314–15) Az iszlám története a 7. században az Arab-félszigeten kifejlődött, és onnan robbanásszerűen terjeszkedő monoteista vallás története, amely úgy történelemformáló erejénél fogva, mint hatásaiban ma is százmilliók mindennapi életét és kultúráját határozza meg.
Az iszlám története és Iszlám · Az iszlám története és Keresztes háborúk ·
Ábrahám (Terah fia)
Ábrahám (héberül: Avraham, tibériai kiejtésselʾAḇrāhām, askenázi kiejtéssel Avrom, Avrohom vagy Avruhom; jelentése: sokak apja/vezére; arabul: ابراهيم, Ibrāhīm) próféta volt, akit a judaizmus mellett a kereszténység, az iszlám és számos kisebb egyház is ősatyaként tisztel.
Ábrahám (Terah fia) és Iszlám · Ábrahám (Terah fia) és Keresztes háborúk ·
Bizánci Birodalom
A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (– ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.
Bizánci Birodalom és Iszlám · Bizánci Birodalom és Keresztes háborúk ·
Damaszkusz
Damaszkusz (arabul Dimask, teljes nevén Dimask as-Sám, röviden Dimask vagy Sám, törökül Şam, régi, ma már nem használatos magyaros elnevezése Dömöck) Szíria fővárosa és legnépesebb városa.
Damaszkusz és Iszlám · Damaszkusz és Keresztes háborúk ·
Dzsihád
A dzsihád iszlám vallási kifejezés, amely az Isten útján való küzdelmet, törekvést jelenti.
Dzsihád és Iszlám · Dzsihád és Keresztes háborúk ·
Egyiptom
Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.
Egyiptom és Iszlám · Egyiptom és Keresztes háborúk ·
Fátimidák
A Fátimida-dinasztia, (arabul الفاطميون, al-Fátimijjún, szó szerint fátimidák) síita, iszmáilita uralkodóház volt, amely Mohamed próféta lányától, Fátimától eredeztette magát.
Fátimidák és Iszlám · Fátimidák és Keresztes háborúk ·
Földközi-tenger
A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.
Földközi-tenger és Iszlám · Földközi-tenger és Keresztes háborúk ·
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Franciaország és Iszlám · Franciaország és Keresztes háborúk ·
I. Omár kalifa
I.
I. Omár kalifa és Iszlám · I. Omár kalifa és Keresztes háborúk ·
Ibériai-félsziget
Az Ibériai- vagy Pireneusi-félsziget (néha egyszerűen csak Ibéria) Európa délnyugati részén fekszik, itt található Európa legdélibb és legnyugatibb pontja is.
Ibériai-félsziget és Iszlám · Ibériai-félsziget és Keresztes háborúk ·
Ibn Khaldún
Ibn Khaldún szobra Tuniszban Ibn Khaldún (Walī al-Dīn ʿAbd al-Raḥmān ibn Muḥammad ibn Muḥammad ibn Abī Bakr Muḥammad ibn al-Ḥasan Ibn Khaldūn) 1332.
Ibn Khaldún és Iszlám · Ibn Khaldún és Keresztes háborúk ·
II. András magyar király
Thuróczi-krónikában Az Aranybulla Hősök terén, a Millenniumi emlékmű bal oldali pantheonján Budapesten Gertrúd és II. András II.
II. András magyar király és Iszlám · II. András magyar király és Keresztes háborúk ·
Isten
Isten fogalma a monoteista hívők szerint azon természetfeletti lényt jelenti, aki a világegyetemet teremtette, és/vagy annak működését, történéseit irányítja vagy ellenőrzi.
Isten és Iszlám · Isten és Keresztes háborúk ·
Izsák (Ábrahám fia)
Izsák (héberül: Yitzchak; jiddisül: Jickhok, Standard héber modern kiejtés, tibériai kiejtéssel; arabul: إسحٰق vagy إسحاق; "nevetni fog") A héber Biblia leírása szerint Ábrahám és Sára egyetlen gyermeke, Ézsau és Jákob apja.
Iszlám és Izsák (Ábrahám fia) · Izsák (Ábrahám fia) és Keresztes háborúk ·
Jézus
Názáreti Jézus vagy Jézus Krisztus, gyakran csak Jézus vagy Krisztus (Yēšūaʿ; Betlehem, i. e. 7 körül – Jeruzsálem, i. sz. 33 körül) a kereszténység központi alakja, a világtörténelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású személye.
Iszlám és Jézus · Jézus és Keresztes háborúk ·
Jeruzsálem
Jeruzsálem (bibliai héber: ירושלם; Hieruszalém/Hieroszolüma) város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között.
Iszlám és Jeruzsálem · Jeruzsálem és Keresztes háborúk ·
Katolicizmus
A katolicizmus a kereszténység fő irányzata, a judaizmusból sarjadt vallások közül a legnagyobb múlttal és hagyománnyal bíró világvallás. A legtöbb hívőt a római katolikus egyház számlálja a keresztény és a katolikus egyházak között. A katolikus szó egyetemest, általánost jelent. Azért egyetemes, mert a katolikus egyházhoz bárki, bármilyen származású ember csatlakozhat. Ez a felfogás a Krisztus utáni első században forradalmi volt, mert majdnem minden népnek, államnak sajátos hitvilága volt. Így például a zsidó valláshoz csak izraeliták – a választott nép tagjai – tartozhattak. Katolikus az, akit megkereszteltek – szentelt vízzel a katolikus egyház keretein belül. Elfogadja, hogy tagjai különféle nemzetekhez tartoznak, de helyteleníti azt, hogy a nemzet érdekét az egyház érdeke elé helyezzék.
Iszlám és Katolicizmus · Katolicizmus és Keresztes háborúk ·
Középkor
A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.
Iszlám és Középkor · Középkor és Keresztes háborúk ·
Közel-Kelet
A Közel-Kelet (néhol helytelenül az angol kifejezést fordítva Közép-Kelet) elsősorban politikai-történelmi, nem pedig földrajzi fogalom, mely a 20. század folyamán jött létre az itt felfedezett olajkincsnek és a kialakult bonyolult etnikai-vallási-politikai ellentéteknek köszönhetően, melyek az Oszmán Birodalom felbomlásával, illetve a brit és francia mandátumok kiürítésével és Izrael Állam megalapításával párhuzamosan harapóztak el.
Iszlám és Közel-Kelet · Közel-Kelet és Keresztes háborúk ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Iszlám és Kereszténység · Kereszténység és Keresztes háborúk ·
Korán
Egy nyitott Korán A Korán az iszlám elsődleges forrása és szent irata, az iszlám tantételei szerint Isten Mohamed prófétán keresztül kinyilatkoztatott szava, mely öröktől való.
Iszlám és Korán · Keresztes háborúk és Korán ·
Libanon
Libanon, hivatalos nevén Libanoni Köztársaság (arab: الجمهورية اللبنانية) ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.
Iszlám és Libanon · Keresztes háborúk és Libanon ·
Luther Márton
A Luther-rózsa, az evangélikus egyház jelképe Martin Luther (magyarosan: Luther Márton, németül eredetileg Martin Luder) (Eisleben (ma Lutherstadt Eisleben), 1483. november 10. – Eisleben, 1546. február 18.) a protestáns reformáció szellemi atyja, lelkész, reformátor.
Iszlám és Luther Márton · Keresztes háborúk és Luther Márton ·
Majordomus
A majordomus (a latin maior domusból) kora középkori cím és tisztség volt.
Iszlám és Majordomus · Keresztes háborúk és Majordomus ·
Mamlúk Birodalom
A Mamlúk Birodalom (elavult átírásban: Mameluk Birodalom) egy középkori szunnita iszlám államalakulat volt, mely Egyiptomban jött létre a 13. század közepén az Ajjúbidák megbuktatásával, és 1517-ben szűnt meg, amikor az Oszmán Birodalom bekebelezte.
Iszlám és Mamlúk Birodalom · Keresztes háborúk és Mamlúk Birodalom ·
Martell Károly
Martell Károly (686. augusztus 23. – Quierzy (Aisne), 741. október 21./22.) a Frank Királyság teljhatalmú majordomusa, a Karoling-ház névadója volt.
Iszlám és Martell Károly · Keresztes háborúk és Martell Károly ·
Mózes
Mózes (egyiptomiul, latin betűkkel: Mosze, jelentése: „fia valakinek”, „gyermek”; héberül:, latinosan: Moyses) az egyik legismertebb bibliai alak.
Iszlám és Mózes · Keresztes háborúk és Mózes ·
Mennyország
A mennyország a vallási-teológiai nyelvben az Istentől remélt és beteljesült üdvösség, az üdvözült embernek juttatott örök boldogság helye, ahol Isten, az angyalok, a szentek stb.
Iszlám és Mennyország · Keresztes háborúk és Mennyország ·
Mohamed próféta
Mohamed próféta (Mekka, 570 – Medina, 632. június 8.) az iszlám vallás legfőbb prófétája.
Iszlám és Mohamed próféta · Keresztes háborúk és Mohamed próféta ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Iszlám és Oszmán Birodalom · Keresztes háborúk és Oszmán Birodalom ·
Poitiers-i csata (732)
A poitiers-i csata (nevezik néha tours-i csatának is) 732.
Iszlám és Poitiers-i csata (732) · Keresztes háborúk és Poitiers-i csata (732) ·
Rodostó
Rodostó város Törökországban a Márvány-tenger partján, Isztambultól 120 km-re nyugatra.
Iszlám és Rodostó · Keresztes háborúk és Rodostó ·
Sátán
Elveszett paradicsom'' című művéhezSátán (héber eredetű szó) a zsidó, keresztény és az iszlám vallásban szereplő alak.
Iszlám és Sátán · Keresztes háborúk és Sátán ·
Síita iszlám
A síita iszlám, arabul as-sía (الشيعة) az iszlám egyik nagyobb vallási kisebbsége, mely ma a muszlimok 10-13%-át egyesíti.
Iszlám és Síita iszlám · Keresztes háborúk és Síita iszlám ·
Szíria
Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام– aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.
Iszlám és Szíria · Keresztes háborúk és Szíria ·
Szentháromság
A Szentháromság (latinul Sancta Trinitas) a keresztény teológiában a három isteni személy (Atya, Fiú, Szentlélek).
Iszlám és Szentháromság · Keresztes háborúk és Szentháromság ·
Szicília
Szicília (olaszul és szicíliaiul egyaránt Sicilia, IPA) a Földközi-tenger legnagyobb, illetve Európa hetedik legnagyobb szigete, egyben Olaszország legnagyobb területű régiója.
Iszlám és Szicília · Keresztes háborúk és Szicília ·
Sziklamecset
A Sziklamecset vagy Szikla-mecset (más nevein Szikladóm, Sziklatemplom, Sziklaszentély, arab nyelven: قبة الصخرة, átírva Kubbat asz-Szahra, héber nyelven: כיפת הסלע) a jeruzsálemi Templom-hegyen az iszlám hívőinek egyik legfontosabb szent helye.
Iszlám és Sziklamecset · Keresztes háborúk és Sziklamecset ·
Szunnita iszlám
háridzsita felekezeti többség van jelölve A szunnita iszlám az iszlám legnagyobb ága: a muszlimok mintegy 90%-a a követői közé tartozik.
Iszlám és Szunnita iszlám · Keresztes háborúk és Szunnita iszlám ·
11. század
Évtizedek: 1000-es évek – 1010-es évek – 1020-as évek – 1030-as évek – 1040-es évek – 1050-es évek – 1060-as évek – 1070-es évek – 1080-as évek – 1090-es évek ---- A 11.
11. század és Iszlám · 11. század és Keresztes háborúk ·
13. század
A 13.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Iszlám és Keresztes háborúk
- Mi van a közös Iszlám és Keresztes háborúk
- Közötti hasonlóságok Iszlám és Keresztes háborúk
Összehasonlítását Iszlám és Keresztes háborúk
Iszlám 400 kapcsolatokat, ugyanakkor Keresztes háborúk 444. Ami közös bennük 54, a Jaccard index 6.40% = 54 / (400 + 444).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Iszlám és Keresztes háborúk. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
