Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Iszlám és Jeruzsálem óvárosa

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Iszlám és Jeruzsálem óvárosa

Iszlám vs. Jeruzsálem óvárosa

Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják. Jeruzsálem óvárosa (héber: הָעִיר הָעַתִּיקָה, Ha'Ir Ha'Atika; arab: البلدة القديمة, al-Baldé al-Kadimah) egy 0,9 négyzetkilométernyi, fallal körülvett terület Jeruzsálem keleti részén.

Közötti hasonlóságok Iszlám és Jeruzsálem óvárosa

Iszlám és Jeruzsálem óvárosa 22 közös dolog (a Uniópédia): Arab nyelv, Ábrahám (Terah fia), Biblia, Damaszkusz, Evangélium, I. Szulejmán oszmán szultán, Izsák (Ábrahám fia), Jézus, Jeruzsálem, Kereszténység, Kolostor, Mamlúk Birodalom, Mecset, Minaret, Mohamed próféta, Salamon zsidó király, Sziklamecset, Templom, Zsidó vallás, 16. század, 7. század, 8. század.

Arab nyelv

Az arab nyelv (العربية al-ʿarabijja; kevésbé formálisan: عربي ʿarabi) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó, ma az északnyugati sémi nyelvekkel (héber, arámi) együtt a nyelvcsoport közép sémi ágába sorolt nyelv.

Arab nyelv és Iszlám · Arab nyelv és Jeruzsálem óvárosa · Többet látni »

Ábrahám (Terah fia)

Ábrahám (héberül: Avraham, tibériai kiejtésselʾAḇrāhām, askenázi kiejtéssel Avrom, Avrohom vagy Avruhom; jelentése: sokak apja/vezére; arabul: ابراهيم, Ibrāhīm) próféta volt, akit a judaizmus mellett a kereszténység, az iszlám és számos kisebb egyház is ősatyaként tisztel.

Ábrahám (Terah fia) és Iszlám · Ábrahám (Terah fia) és Jeruzsálem óvárosa · Többet látni »

Biblia

Az 1330 körül kézzel írt és festett Nekcsei-biblia, Hertul mester miniatúráival, amelyen a Világ teremtésének bibliai szövegét illusztrálta. A Genesis leírásához helyezett, mindkét hasáb felett megismételt címer, melyet angyalok tartanak, a biblia tulajdono­sának jelzésére szolgált. A Nekcsei címer kétszer feke­tével vágott ezüstszínű pajzsot ábrázol a felső azúrkék mezőben Gutenberg, 15. század) A Biblia (amely a koiné görög βιβλίον, azaz tekercs szóból származik) azoknak az írásoknak a gyűjteménye, amelyeket a zsidóság és a keresztények nagy része Istentől sugalmazottnak, szentnek fogad el, a hit és az erkölcs területén általános mércének tekint.

Biblia és Iszlám · Biblia és Jeruzsálem óvárosa · Többet látni »

Damaszkusz

Damaszkusz (arabul Dimask, teljes nevén Dimask as-Sám, röviden Dimask vagy Sám, törökül Şam, régi, ma már nem használatos magyaros elnevezése Dömöck) Szíria fővárosa és legnépesebb városa.

Damaszkusz és Iszlám · Damaszkusz és Jeruzsálem óvárosa · Többet látni »

Evangélium

Az evangélium görög eredetű szó (ευαγγέλιον, euangelion), jelentése jó hír, örömhír, amellyel általában az Újszövetség első négy könyvét jelölik (illetve az úgynevezett apokrif evangéliumokat).

Evangélium és Iszlám · Evangélium és Jeruzsálem óvárosa · Többet látni »

I. Szulejmán oszmán szultán

A Törvényhozó (Kanunî) és a Nagy jelzőkkel illetett I. Szulejmán (oszmán-törökül سليمان, modern törökül Süleymān) (Trabzon, 1494. november 6. – Szigetvár, 1566. szeptember 6.) apja, I. Szelim halálát (1520) követően, 26 évesen, szeptember 30-án lett az Oszmán Birodalom szultánja, egyben az iszlám kalifája, ezzel az akkori világ egyik első számú vezetője.

I. Szulejmán oszmán szultán és Iszlám · I. Szulejmán oszmán szultán és Jeruzsálem óvárosa · Többet látni »

Izsák (Ábrahám fia)

Izsák (héberül: Yitzchak; jiddisül: Jickhok, Standard héber modern kiejtés, tibériai kiejtéssel; arabul: إسحٰق vagy إسحاق; "nevetni fog") A héber Biblia leírása szerint Ábrahám és Sára egyetlen gyermeke, Ézsau és Jákob apja.

Iszlám és Izsák (Ábrahám fia) · Izsák (Ábrahám fia) és Jeruzsálem óvárosa · Többet látni »

Jézus

Názáreti Jézus vagy Jézus Krisztus, gyakran csak Jézus vagy Krisztus (Yēšūaʿ; Betlehem, i. e. 7 körül – Jeruzsálem, i. sz. 33 körül) a kereszténység központi alakja, a világtörténelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású személye.

Iszlám és Jézus · Jézus és Jeruzsálem óvárosa · Többet látni »

Jeruzsálem

Jeruzsálem (bibliai héber: ירושלם; Hieruszalém/Hieroszolüma) város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között.

Iszlám és Jeruzsálem · Jeruzsálem és Jeruzsálem óvárosa · Többet látni »

Kereszténység

A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.

Iszlám és Kereszténység · Jeruzsálem óvárosa és Kereszténység · Többet látni »

Kolostor

Pécsvárad, bencés apátság A kolostor, monostor vagy rendház olyan összetartozó épületcsoport, amelyben valamely szerzetesrend tagjai állandóan együtt élnek.

Iszlám és Kolostor · Jeruzsálem óvárosa és Kolostor · Többet látni »

Mamlúk Birodalom

A Mamlúk Birodalom (elavult átírásban: Mameluk Birodalom) egy középkori szunnita iszlám államalakulat volt, mely Egyiptomban jött létre a 13. század közepén az Ajjúbidák megbuktatásával, és 1517-ben szűnt meg, amikor az Oszmán Birodalom bekebelezte.

Iszlám és Mamlúk Birodalom · Jeruzsálem óvárosa és Mamlúk Birodalom · Többet látni »

Mecset

Konya, Törökország A mecset az iszlám vallás temploma.

Iszlám és Mecset · Jeruzsálem óvárosa és Mecset · Többet látni »

Minaret

Minaret (Sabah, Kota Kinabalu, Malajzia, Borneó) A minaret a muszlim mecsethez vagy dzsámihoz épített, vagy illesztett, esetleg különálló, nyúlánk, felfelé elkeskenyedő torony.

Iszlám és Minaret · Jeruzsálem óvárosa és Minaret · Többet látni »

Mohamed próféta

Mohamed próféta (Mekka, 570 – Medina, 632. június 8.) az iszlám vallás legfőbb prófétája.

Iszlám és Mohamed próféta · Jeruzsálem óvárosa és Mohamed próféta · Többet látni »

Salamon zsidó király

Salamon találkozik Sába királynőjével, Piero della Francesca festménye Salamon király (Jeruzsálem, i. e. 1000 körül – Jeruzsálem, i. e. 931 körül) a Héber Biblia szerint az ókori Izrael uralkodója és Dávid király fia.

Iszlám és Salamon zsidó király · Jeruzsálem óvárosa és Salamon zsidó király · Többet látni »

Sziklamecset

A Sziklamecset vagy Szikla-mecset (más nevein Szikladóm, Sziklatemplom, Sziklaszentély, arab nyelven: قبة الصخرة, átírva Kubbat asz-Szahra, héber nyelven: כיפת הסלע) a jeruzsálemi Templom-hegyen az iszlám hívőinek egyik legfontosabb szent helye.

Iszlám és Sziklamecset · Jeruzsálem óvárosa és Sziklamecset · Többet látni »

Templom

A templom olyan építmény, amely a különböző vallásokban Isten vagy istenségek tiszteletére és kultuszra szolgál.

Iszlám és Templom · Jeruzsálem óvárosa és Templom · Többet látni »

Zsidó vallás

A zsidó vallás (izraelita vallás vagy judaizmus) a világ egyik legősibb és legelterjedtebb vallása, a három fő ábrahámi vallás egyike.

Iszlám és Zsidó vallás · Jeruzsálem óvárosa és Zsidó vallás · Többet látni »

16. század

A 16.

16. század és Iszlám · 16. század és Jeruzsálem óvárosa · Többet látni »

7. század

A világ keleti része a 7. század kezdetén (angol nyelvű) A 7.

7. század és Iszlám · 7. század és Jeruzsálem óvárosa · Többet látni »

8. század

Az 8.

8. század és Iszlám · 8. század és Jeruzsálem óvárosa · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Iszlám és Jeruzsálem óvárosa

Iszlám 400 kapcsolatokat, ugyanakkor Jeruzsálem óvárosa 92. Ami közös bennük 22, a Jaccard index 4.47% = 22 / (400 + 92).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Iszlám és Jeruzsálem óvárosa. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »