Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Isten és Krisna-tudat
Isten és Krisna-tudat 19 közös dolog (a Uniópédia): Amerikai Egyesült Államok, Avatára, Brahman, Egyistenhit, Ember, Filozófia, Hit (vallás), Krisna, Lélek, Lélekvándorlás, Rigvéda, Siva, Szabad akarat, Szent, Teizmus, Trimúrti, Vaisnavizmus, Vallás, Visnu.
Amerikai Egyesült Államok
Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.
Amerikai Egyesült Államok és Isten · Amerikai Egyesült Államok és Krisna-tudat ·
Avatára
Krisna, Visnu avatárája Az avatár vagy avatára (szanszkrit: अवतार, IAST: avatāra.
Avatára és Isten · Avatára és Krisna-tudat ·
Brahman
Brahman, néha tévesen átírva Brahma (szanszkrit: ब्रह्मन्; tagolva: ब्र bra (ब ba + र ra) ह्म hma (ह ha + म ma) न् n (न na + ्; jelentése: növekedés, kiterjedés) a hinduizmusban a világegyetem létezésének ősoka, múltja, jelene és jövője. Személytelen és téren és időn kívüli Legfelsőbb Létező. A Brahman örök, nem született (önteremtő), minőségtelen, kezdet és vég nélküli sajátosságokkal rendelkezik. Önteremtettsége folytán nem születik és nem is pusztul el soha. Minden élő lényben működő és működtető életenergiaként van jelen, tehát nem válik személyessé, azaz hiperabszolút Istent jelent - noha a Brahman minden felett áll, így a körülírására alkalmazott szavak, mint "Isten", "Létező" és hasonlók nem elégségesek a meghatározására. Magában foglalja mindennek az okát és okozatát, maga a lét, mindennek oka és forrása, és egyben az a cél, amely felé minden halad. Az indiai gondolkodás a Brahmant negatívan körülírt attribútumokkal látja el, hiszen szavakkal nem kifejezhető belső tartalmát jelen fejlettségi állapotunkban nem vagyunk képesek megfogalmazni, ezért csak azt foglalhatjuk össze, mi nem a Brahman. Így használjuk a felfoghatatlan, elérhetetlen, oszthatatlan, haláltalan, örök jelzőket. Ez érvényes az Átman-ra is, a Brahman egyéniesült részére, amely bennünk munkálkodik ugyan, mozgat minket, de lényegét még nem ismertük fel. A szó legkorábban a Védákban, mindenekelőtt az Atharva-védában fordul elő, ahol a mágikus formulák mögött rejlő titokzatos erőt jelenti. Azt a szent igét is jelöli, amely által a dévák naggyá lesznek, s így a rituális erőt is és vele együtt azokat, akik a birtokában vannak (bráhmanák). Brahman a Védák egyik kulcsfogalma. A korai Upanisadok középpontjában a Brahman és az átman állt, a természetben és az emberben immanensen benne rejlő örök szellem.Bede Griffiths: Kelet és Nyugat házassága Mivel a Brahmanban minden benne foglaltatik, így emberi értelemmel, meghatározásokkal nem írható le, meg nem közelíthető (avánmanasz agócsaram). Az átman (az én, a lélek) a Brahmannal azonos, abból származik, minősége csak a Brahmanban érthető meg, de már személyesült, "én"-né válik. Az Upanisadok kinyilatkoztatják, hogy Brahman látható és láthatatlan formában egyaránt létezik, s az élet és a világ végső igazsága egyedül Brahman. Ő mindennek a lelke. Az egész világ az Ő életadó erejéből táplálkozik. Nem különálló lény, hanem egy oszthatatlan legfőbb Egyetlen, nem egy elkülönült egyéniség, hanem a végtelen teljesség. A Svétésvatara Upanisadban (Kr. e. 300) találjuk meg a személyes Isten koncepcióját. Ebben azt olvashatjuk, hogy a legfelsőbb Brahmanban egy hármasság található. E hármasság egyrészt a romlandó világból áll (prádhana), majd a lelkekből (dzsívátman), és végül ott van "Hara", az Úr. Amikor az ember megleli ezt a hármasságot, az a Brahman. Az Upanisadok kedvelt témája, hogy aki megismeri Brahmant, az a legmagasabbat éri el. A hindu szent iratok alapján csak egy létezik itt, ott és mindenhol. Ez az Egy nem más, mint Brahman. Az Upanisadokban ezt a kifejezést használják a Valóságra vagy a tiszta tudatosságra. A Brahman valóságos - írják az Upanisadok - míg a világ átmenetileg létező tárgyai nem valóságosak. A Brahmanon kívül minden más illúzió (májá). Brahman az élet és a létezés forrása. Az élet célja, hogy ráébredjünk erre az igazságra. A nyugati nézőpontok sok tévedése ellenére a hinduizmus - a Brahman- és Ísvara-tannal - Földünk legrégebbi, ismert monoteista vallása.Kozma András: A hindu istenalakok szimbólumai, 2001. Az advaita védántában Brahman maga Ísvara. Vaisnava-magyarázók egy frappáns analógiával tették érthetővé az Isten-felismerés három szintjét. A példázatban három egyszerű falusi ember álldogál a vasútállomáson és izgatottan várja, hogy befusson a vonat. Még egyikük sem látott soha vonatot, és most meg akarják nézni, hogy milyen. Egyszer csak az egyik meglát egy hatalmas szerkezetet, amely jelzőfényét előrevetítve közeledik a távolból. - Mi ez? - kérdezi a kísérőjétől. - Ez a vonat - feleli a kísérő. Az ember megköszöni a választ és elégedetten távozik, azt gondolva, hogy akkor ő már látta is a vonatot. Amikor a szerelvény bepöfög az állomásra, a második ember így kiált fel: - Nahát, itt a vonat! - Ő már nemcsak a jelzőfényt látta, hanem a mögüle előtűnő kocsikat is. Megnyugodva, hogy már mindent látott a vonatból, maga is távozik. A harmadik ember azonban még nem megy el, hanem türelmesen várakozik. Amikor a vonat valamennyi kocsija beérkezik az állomásra, megpillantja a kalauzt és látja azt is, hogy a kocsikban utasok ülnek. A három falusi visszaballag a falujába és mindenkinek elújságolja, mit látott. Noha kétség nem fér hozzá, hogy mindhárman ugyanazt a vonatot látták, a leírás, amit adnak, eltér egymástól: mindhárman más felismerésre tettek szert. A harmadik ember nyilvánvalóan teljesebb élménnyel tért haza, mint a társai, és erről őket is meg tudta győzni, ugyanis tökéletesen leírta nekik, amit ők láttak - sőt még annál többet is. Ha tovább bontjuk az analógiát, megállapíthatjuk, hogy az erős jelzőfény az Úr személytelen ragyogását jelképezi (Brahman). A konkrétabb valóságot elfedő jelzőfény az isteni szubsztancia gondolatát szimbolizálja, amely mögött a minden létezőt átható személyiség - Paramátmá (Felsőlélek) - áll. A harmadik ember által látott kép Isten felismerésének legteljesebb szintje (Ísvara, Bhagaván, Hara), amikor a lélek találkozik az Istenség Legfelsőbb Személyiségével és személyes kapcsolatot alakít ki vele. A szádhakák (spirituális útkeresők) szerint a májá az az erő, mely által Isten ezt a világot megteremti, a színjáték (lílá, szanszkrit: लीला, IAST: līlā) kedvéért. Így a májá Istentől ered, mint ahogy a fény is a Naptól ered. Ahogy a Napot is a saját fényes sugarai burkolják be, ugyanúgy Brahmant is a májá, saját teremtő energiája rejti el. A semlegesnemű Brahman szó hímnemű alakja: Brahma (ब्रह्मा), a hinduizmus Teremtő istene és a Trimúrti (a hindu isteni szentháromság) egyike.
Brahman és Isten · Brahman és Krisna-tudat ·
Egyistenhit
Sixtus-kápolnából – Ádám teremtése (1509–1510) Az egyistenhit vagy monoteizmus az egy, élő, és személyes Istenbe vetett hit, illetve a róla szóló tanítás.
Egyistenhit és Isten · Egyistenhit és Krisna-tudat ·
Ember
Az ember társadalmi lény; közösen végzett munka, a tagolt beszéd és gondolkodás jellemzi.
Ember és Isten · Ember és Krisna-tudat ·
Filozófia
Raffaello: ''Az athéni iskola'' (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura) 20 neves ókori filozófus (J. W. Cook metszete, 1825) A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.
Filozófia és Isten · Filozófia és Krisna-tudat ·
Hit (vallás)
Vallási szimbólumok Térkép a világvallások elterjedtségéről államok szerint 300px Vallásos értelemben a hit fogalma alatt a hitnek azt a jelentését, formáját értjük, amikor valaki egy vallás tanítását igaznak fogadja el.
Hit (vallás) és Isten · Hit (vallás) és Krisna-tudat ·
Krisna
Krisna (dévanágari: कृष्ण, IAST:Kṛṣṇa, szanszkrit nyelven: „mindenkit vonzó”, egyes filológusok szerint „a fekete”) a hinduizmusban Visnu nyolcadik megtestesülése, avatárája, a Bhagavad-gíta - a hinduk egyik legszentebb szövege - szerint pedig maga az Istenség legfelsőbb személye.
Isten és Krisna · Krisna és Krisna-tudat ·
Lélek
A lélek (ógörögül: ψυχή) sokértelmű kifejezés, amely több kultúrkörben használatos, eltérő jelentéssel.
Isten és Lélek · Krisna-tudat és Lélek ·
Lélekvándorlás
Reinkarnáció a hindu művészetben A lélekvándorlás, latin szóval a reinkarnáció (.
Isten és Lélekvándorlás · Krisna-tudat és Lélekvándorlás ·
Rigvéda
A Rigvéda (Szanszkrit: ऋग्वेद, nemzetközi átírás:ṛgveda, jelentése: versekben kifejezett tudás) egyike a hinduizmus négy, a hinduk szerint öröktől fogva létező, alapvető fontosságú szent szövegének a Védáknak, amelyet az ortodox hívők az istenek a látók (risik) számára kinyilatkoztatott szövegének tulajdonítanak (sruti).
Isten és Rigvéda · Krisna-tudat és Rigvéda ·
Siva
'''''Siva''' isten lingamjának ábrázolása (Kambodzsa, Siemreap 10. század, Párizs, Musée Guimet)'' Siva jelképe a lingam, s a tiszteletére emelt templomokban hatalmas lingamszobrok előtt imádkoznak gyermekáldásért a nők, a lingamot vajjal kenegetik és felkoszorúzzák Siva (IPA:; szanszkrit: शिव, ISO: Śiva) vagy más néven Mahádéva (szanszkrit: महादेव, szó szerint: Nagy Isten Flood, Gavin (1996). An Introduction to Hinduism. Cambridge: Cambridge University Press..) az egyik legfőbb isten (Ísvara) a hinduizmusban.
Isten és Siva · Krisna-tudat és Siva ·
Szabad akarat
A szabad akarat (liberum arbitrium) a filozófia egyik régi és sok vitát kiváltó fogalma.
Isten és Szabad akarat · Krisna-tudat és Szabad akarat ·
Szent
A szent szó részint az elkülönítettség, részint a tökéletesség fogalomkörébe tartozó személyek, dolgok és fogalmak jelölésére használatos, vallási kifejezés.
Isten és Szent · Krisna-tudat és Szent ·
Teizmus
A teizmus tágabb értelemben egy Legfelsőbb Lény vagy istenségek létezésébe vetett hit.
Isten és Teizmus · Krisna-tudat és Teizmus ·
Trimúrti
A '''trimúrti''' ábrázolása az ''Elephanta'' barlangokban A trimúrti (szó szerint: három forma; szanszkrit nyelven: त्रिमूर्तिः) a hinduizmusban Ísvara (Isten) megnyilvánulásának hármassága - ahogy az indiai gondolkodás látja.
Isten és Trimúrti · Krisna-tudat és Trimúrti ·
Vaisnavizmus
A Vaisnavizmus vagy visnuizmus (dévanágari: वैष्णव धर्म; magyar átírásban: vaisnava dharma) a saivizmus, saktizmus mellett a hinduizmus három fő ágának egyike.
Isten és Vaisnavizmus · Krisna-tudat és Vaisnavizmus ·
Vallás
A vallás olyan egyetemes és átfogó fogalom, amelyre nehezen adható meghatározás.
Isten és Vallás · Krisna-tudat és Vallás ·
Visnu
Laksmival. Visnu (dévanágari: विष्णु) vagy Nárájana (नारायण) a hinduizmusban Ísvara, az isteni hármasság (trimúrti) egyik alakja.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Isten és Krisna-tudat
- Mi van a közös Isten és Krisna-tudat
- Közötti hasonlóságok Isten és Krisna-tudat
Összehasonlítását Isten és Krisna-tudat
Isten 188 kapcsolatokat, ugyanakkor Krisna-tudat 125. Ami közös bennük 19, a Jaccard index 6.07% = 19 / (188 + 125).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Isten és Krisna-tudat. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
