Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Irán és Pártusok
Irán és Pártusok 14 közös dolog (a Uniópédia): Babilónia, Hamadán, Indus, Kaszpi-tenger, Középperzsa nyelv, Kopet-dag, Ktésziphón, Méd Birodalom, Mezopotámia, Pártus Birodalom, Perzsa Birodalom, Selyemút, Szeleukida Birodalom, Szkíták.
Babilónia
Babilónia volt a neve az ókor végén Dél-Mezopotámiának – a mai Irak középső és déli részének –, aminek az Óbabiloni Birodalom korától a hellénizmus idejéig Babilon volt a legjelentősebb városa, szellemi központja.
Babilónia és Irán · Babilónia és Pártusok ·
Hamadán
Hamadán Hamadān, (perzsául همدان) város Hamadán tartományban, Iránban.
Hamadán és Irán · Hamadán és Pártusok ·
Indus
Az Indus (urduul سندھ, szindhiül سنڌو, pandzsábiul (Shahmukhi: سندھ, Gurmukhi: ਸਿੰਧੂ) Sindhu, hindiül és szanszkritül सिन्धु, perzsául حندو, pastuul ّآباسن, am. „Folyók Atyja”, tibetiül, am. „Oroszlán folyó”, kínaiul 印度, görögül Ινδός) az Indiai szubkontinens, India és Pakisztán leghosszabb és legfontosabb folyója, az európai nyelvekben India névadója.
Indus és Irán · Indus és Pártusok ·
Kaszpi-tenger
Razin Sztenyka (Vaszilij Ivanovics Szurikov) A Kaszpi-tenger vagy Kaszpi-tó a Föld legnagyobb tava kb.
Irán és Kaszpi-tenger · Kaszpi-tenger és Pártusok ·
Középperzsa nyelv
A középperzsa az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágán az óiráni nyelvek csoportjába tartozó holt nyelv.A középperzsát megkülönböztetésül használják az Óperzsa Birodalom óperzsa és a modern kor újperzsa nyelvétől.
Irán és Középperzsa nyelv · Középperzsa nyelv és Pártusok ·
Kopet-dag
A Kopet-dag (perzsául کپهداغ, türkménül Köpetdag) avagy Türkmén-khoraszáni hegylánc mintegy 650 kilométer hosszan elnyúló hegyvonulat Ázsiában, Türkmenisztán és Irán határán.
Irán és Kopet-dag · Kopet-dag és Pártusok ·
Ktésziphón
Ktésziphón, más írásmódokkal Kteszifón, Ktezifon ókori város volt a mai Irak területén, Bagdadtól kb.
Irán és Ktésziphón · Ktésziphón és Pártusok ·
Méd Birodalom
Méd Birodalom (Média, akkádul: Mādāya) ókori államalakulat volt Ázsiában, az Óperzsa Birodalom elődje.
Irán és Méd Birodalom · Méd Birodalom és Pártusok ·
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Irán és Mezopotámia · Mezopotámia és Pártusok ·
Pártus Birodalom
A Pártus Birodalom, vagy Arszakida Birodalom az iráni népek közé tartozó pártusok birodalma volt a Kr. e. 3. századtól a Kr. u. 3. századig, részben a mai Irán és Irak területein.
Irán és Pártus Birodalom · Pártus Birodalom és Pártusok ·
Perzsa Birodalom
Az Óperzsa Birodalom legnagyobb kiterjedése Perzsa nemes perzsa katonákkal A Perzsa Birodalom több birodalom neve, melyek az idők során az Iráni-fennsík (Irān – "az árják földje") vidékét uralták.
Irán és Perzsa Birodalom · Pártusok és Perzsa Birodalom ·
Selyemút
A kínai selyemárukat az Ázsián átvezető karavánutakon szállították a kereskedők Európába, ahol igen nagy becsben tartották a titokzatos kelmét.
Irán és Selyemút · Pártusok és Selyemút ·
Szeleukida Birodalom
A Szeleukida Birodalom ókori ázsiai birodalom, amely magába foglalta Nagy Sándor ázsiai hódításainak jó részét (Szíria, Mezopotámia, Perzsa Birodalom, Kis-Ázsia).
Irán és Szeleukida Birodalom · Pártusok és Szeleukida Birodalom ·
Szkíták
Szkíta aranyszarvas (i. e. 400–300 körül) Az európai szkíta népek elterjedése a vaskor elején (i. e. 8–7. század) halomsírban talált elektrum edény (i. e. 4. század) Szkíta harcosok rajza a Kul Oba halomsírban talált edény alakjai nyomán Szoloha halomsírból (i. e. 4. század) A szkíták – régi magyar nevén: szittyák – nevet Magyarországon tágabb és szűkebb értelemben is használják.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Irán és Pártusok
- Mi van a közös Irán és Pártusok
- Közötti hasonlóságok Irán és Pártusok
Összehasonlítását Irán és Pártusok
Irán 360 kapcsolatokat, ugyanakkor Pártusok 42. Ami közös bennük 14, a Jaccard index 3.48% = 14 / (360 + 42).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Irán és Pártusok. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
