Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Irán és Irak

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Irán és Irak

Irán vs. Irak

Irán, hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: جمهوری اسلامی ایران), a nemzetközi diplomáciában gyakran Perzsa Államként vagy Siíta Államként hivatkozott, régebbi elnevezéssel Perzsia, közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában. Irak (arabul, kurd nyelven Êraq) teljes nevén Iraki Köztársaság (Arabul: جمهورية العراق Jumhūriyyat al-‘Irāq; Kurd nyelven: كۆماری عێراق Komar-i ‘Êraq) állam Ázsia délnyugati részén, a Közel-Keleten.

Közötti hasonlóságok Irán és Irak

Irán és Irak 67 közös dolog (a Uniópédia): Abbászidák, Amerikai Egyesült Államok, Arab ábécé, Arab nyelv, Arabok, Asszírok, Ásúrá, Örmény nyelv, Óperzsa Birodalom, Bagdad, Brit Birodalom, Damaszkusz, Egyesült Királyság, Egyesült Nemzetek Szervezete, Európai Unió, Hastífusz, Hülegü ilhán, II. Kurus perzsa király, III. Alexandrosz makedón király, Irak–iráni háború, Irán elleni brit–szovjet invázió, Iráni forradalom, Iszlám, Izrael, Középperzsa nyelv, Közel-Kelet, Köztársaság, Kőolaj, Kebab, Kereszténység, ..., Kurd nyelv, Kurdisztán tartomány, Kurdok, Kuvait, Malária, Mandeizmus, Mezopotámia, Mohamed próféta, Omajjádok, Pártusok, Perzsa újév, Perzsa Birodalom, Perzsa-öböl, Perzsák, Ramadán, Ruholláh Homeini, Satt el-Arab, Sárgaláz, Síita iszlám, Sivatag, Szaúd-Arábia, Szafavidák, Szászánida Birodalom, Szíria, Szovjetunió, Szunnita iszlám, Török nyelvek, Törökország, Teokrácia, Timur Lenk, Titkosszolgálat, UNESCO, Urán, Veszettség, Világörökség, Zagrosz, Zsidó vallás. Bővíteni index (37 több) »

Abbászidák

Az Abbászidák (Abbász-törzs) a mekkai Kurajs-törzs egyik klánját alkották, amely közeli rokonságban állt Mohamed prófétával – alapítója, a névadó al-Abbász éppúgy Abd al-Muttalib fia volt, mint Mohamed apja, Abdalláh.

Abbászidák és Irán · Abbászidák és Irak · Többet látni »

Amerikai Egyesült Államok

Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.

Amerikai Egyesült Államok és Irán · Amerikai Egyesült Államok és Irak · Többet látni »

Arab ábécé

Az arab ábécé arámi eredetű, 28 betűből álló mássalhangzóírás jelrendszere, amelyben a rövid magánhangzókat és a mássalhangzó-kettőzést mellékjelekkel lehet jelölni, ám ezekkel csak nyelvkönyvekben, szótárakban és régi, nehezen érthető szövegekben találkozhatunk.

Arab ábécé és Irán · Arab ábécé és Irak · Többet látni »

Arab nyelv

Az arab nyelv (العربية al-ʿarabijja; kevésbé formálisan: عربي ʿarabi) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó, ma az északnyugati sémi nyelvekkel (héber, arámi) együtt a nyelvcsoport közép sémi ágába sorolt nyelv.

Arab nyelv és Irán · Arab nyelv és Irak · Többet látni »

Arabok

Abdul Kadir al-Rasszam: Mohamed Daruics al-Alluszi portréja Az arabok (az Egyiptomban és az attól keletre élők szaracénok, magyarosan szerecsenek, az Egyiptomtól nyugatra élők mórok) nagy és heterogén europid népcsoport, leginkább a Közel-Keleten és Észak-Afrikában élnek nagy számban.

Arabok és Irán · Arabok és Irak · Többet látni »

Asszírok

Asszírok alatt egy ókori mezopotámiai, az akkád nyelv egyik dialektusát beszélő, majd nyelvcsere folytán arámi nyelvet beszélő népet, illetve egy mai, keresztény kultúrájú, szír nyelvű, a Közel-Kelet északi régiójában élő népet értünk.

Asszírok és Irán · Asszírok és Irak · Többet látni »

Ásúrá

Ásúrá (arab: عاشوراء) napja a Muharram tizedik napja az iszlám naptárban.

Ásúrá és Irán · Ásúrá és Irak · Többet látni »

Örmény nyelv

Az örmény nyelv (örményül: հայերեն լեզու, IPA – hayeren lezu) az indoeurópai nyelvcsalád keleti ágába tartozó nyelv, amelyet elsősorban Örményországban, Grúziában és az örmény diaszpórában beszélnek.

Örmény nyelv és Irán · Örmény nyelv és Irak · Többet látni »

Óperzsa Birodalom

Az Óperzsa Birodalom vagy Akhaimenida Birodalom (óperzsául: Hakhámanesijan) volt az első perzsa birodalom, amely i. e. 550-től i. e. 330-ig állt fenn a Méd Birodalom utódaként.

Óperzsa Birodalom és Irán · Óperzsa Birodalom és Irak · Többet látni »

Bagdad

Bagdad (arab írással بغداد, tudományos átiratban Baġdād) Irak fővárosa és Bagdad kormányzóság székhelye, Délnyugat-Ázsia második legnagyobb városa Teherán után.

Bagdad és Irán · Bagdad és Irak · Többet látni »

Brit Birodalom

A Brit Birodalom terjeszkedése és területeinek módosulásai (animációs térkép) A Brit Birodalomhoz tartozó területek A Brit Birodalom Anglia, majd az Egyesült Királyság fennhatósága alá tartozó területek összessége volt.

Brit Birodalom és Irán · Brit Birodalom és Irak · Többet látni »

Damaszkusz

Damaszkusz (arabul Dimask, teljes nevén Dimask as-Sám, röviden Dimask vagy Sám, törökül Şam, régi, ma már nem használatos magyaros elnevezése Dömöck) Szíria fővárosa és legnépesebb városa.

Damaszkusz és Irán · Damaszkusz és Irak · Többet látni »

Egyesült Királyság

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország, mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal, ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal. 2020. január 31. óta hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak. Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője a több mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak. Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A 19. század folyamán a világ első iparosodott államává vált, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt. A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős. Atomhatalom, honvédelmi költségvetése a harmadik legnagyobb az országok között. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagja, továbbá tagja a G8-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és a Nemzetközösségnek.

Egyesült Királyság és Irán · Egyesült Királyság és Irak · Többet látni »

Egyesült Nemzetek Szervezete

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (röviden: ENSZ) (angolul: United Nations, röviden: UN) egy nemzetközi szervezet, amely az államok közti együttműködést hivatott elősegíteni a nemzetközi jog és biztonság, a gazdasági fejlődés, a szociális ügyek és az emberi jogok terén, valamint a világbéke elérésében.

Egyesült Nemzetek Szervezete és Irán · Egyesült Nemzetek Szervezete és Irak · Többet látni »

Európai Unió

Az Európai Unió (röviden EU) gazdasági és politikai egyesülés, melyet 27 európai ország alkot.

Európai Unió és Irán · Európai Unió és Irak · Többet látni »

Hastífusz

Illusztráció 1939-ből, mely bemutatja, hogyan kerülhet a baktérium az ivóvízbe A hastífusz (hasi hagymáz) fertőző betegség, amelyet a Salmonella typhi nevű baktérium okoz.

Hastífusz és Irán · Hastífusz és Irak · Többet látni »

Hülegü ilhán

Hülegü kán (1217 körül – Dzsaghatu, Afganisztán, 1265. február 19.), mongolul: Хүлэгү, perzsa és arab szövegekben Húlákú hán (هولاكو خان – Hūlākū ẖān), modern perzsa ejtéssel Huláku hán, perzsa ilhán (mongolul: Персийн Ил Хан), mongol kán, Délnyugat-Ázsia jelentős részének meghódítója, illetve az Irán központú Ilhánida Birodalom (mongolul: Ил Хан улс) alapítója volt.

Hülegü ilhán és Irán · Hülegü ilhán és Irak · Többet látni »

II. Kurus perzsa király

Kurus reliefje Paszargadaiban II.

II. Kurus perzsa király és Irán · II. Kurus perzsa király és Irak · Többet látni »

III. Alexandrosz makedón király

ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.

III. Alexandrosz makedón király és Irán · III. Alexandrosz makedón király és Irak · Többet látni »

Irak–iráni háború

Irak–iráni háború - 1980. szeptember 22. - Teherán Az irak–iráni háború, elnevezése Iránban Kikényszerített háború (جنگ تحمیلی, Jang-e-tahmīlī) és Szent Védekezés (دفاع مقدس, Difāʿ muqaddas), illetve Irakban Szaddám kádiszíjai csatája (قادسيّة صدّام, Qādisiyyat Ṣaddām), Irak és Irán között 1980 szeptembere és 1988 augusztusa között vívott háború volt.

Irán és Irak–iráni háború · Irak és Irak–iráni háború · Többet látni »

Irán elleni brit–szovjet invázió

Az Irán elleni inváziót a második világháború során a szövetségesek részéről a Szovjetunió, az Egyesült Királyság és több nemzetközösségi állam hajtotta végre.

Irán és Irán elleni brit–szovjet invázió · Irán elleni brit–szovjet invázió és Irak · Többet látni »

Iráni forradalom

Farah császárné Az iráni forradalom vagy iráni iszlám forradalom (perzsául انقلاب اسلامی, átiratban enġelâb-e eslâmi, magyarosan engeláb-e eszlámi) 1978-ban tört ki Mohammad Reza Pahlavi sah elnyomó, az ország gazdaságának súlyos károkat okozó, korrupt uralma ellen.

Irán és Iráni forradalom · Iráni forradalom és Irak · Többet látni »

Iszlám

Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.

Irán és Iszlám · Irak és Iszlám · Többet látni »

Izrael

Izrael (Jiszráél Iszráíl), hivatalos nevén Izrael Állam (Medinat Jiszráél Daulat Iszráíl) a Közel-Keleten, a Földközi-tenger keleti partján fekvő ország, a Közel-Kelet egyik legfejlettebb országa, atomhatalom.

Irán és Izrael · Irak és Izrael · Többet látni »

Középperzsa nyelv

A középperzsa az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágán az óiráni nyelvek csoportjába tartozó holt nyelv.A középperzsát megkülönböztetésül használják az Óperzsa Birodalom óperzsa és a modern kor újperzsa nyelvétől.

Irán és Középperzsa nyelv · Irak és Középperzsa nyelv · Többet látni »

Közel-Kelet

A Közel-Kelet (néhol helytelenül az angol kifejezést fordítva Közép-Kelet) elsősorban politikai-történelmi, nem pedig földrajzi fogalom, mely a 20. század folyamán jött létre az itt felfedezett olajkincsnek és a kialakult bonyolult etnikai-vallási-politikai ellentéteknek köszönhetően, melyek az Oszmán Birodalom felbomlásával, illetve a brit és francia mandátumok kiürítésével és Izrael Állam megalapításával párhuzamosan harapóztak el.

Irán és Közel-Kelet · Irak és Közel-Kelet · Többet látni »

Köztársaság

A harmadik magyar köztársaság kikiáltása – Kossuth tér, Budapest, 1989. október 23.http://hvg.hu/itthon/20121021_A_Magyar_Koztarsasag_kikialtasa_1989_okto A Magyar Köztársaság kikiáltása 1989. október 23-án, hvg.huhttp://epa.oszk.hu/03000/03020/00001/pdf/rendszervalto_2016_01_009-025.pdf Szekér Nóra: Záróakkord – nyitószólam 1989. október 23. a Köztársaság kikiáltásának napja az MSZMP perspektívájából, epa.oszk.hu A szó a legtöbb európai nyelvben a latin res publica (közügy) kifejezésből ered (vö. republikanizmus), ami az ókori Római Köztársaságban egyszerre jelenti a köztulajdont, a közteret, ami nincsen magántulajdonban, és a közügyeket, ami a közös dolgok feletti közös rendelkezést jelenti.

Irán és Köztársaság · Irak és Köztársaság · Többet látni »

Kőolaj

A kőolaj (más néven ásványolaj) a Föld szilárd kérgében található természetes eredetű, élő szervezetek bomlásával, átalakulásával keletkezett ásványi termék.

Irán és Kőolaj · Irak és Kőolaj · Többet látni »

Kebab

A kebab vagy kebap (arab: کباب) arab eredetű, jellegzetes török húsétel.

Irán és Kebab · Irak és Kebab · Többet látni »

Kereszténység

A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.

Irán és Kereszténység · Irak és Kereszténység · Többet látni »

Kurd nyelv

A kurd nyelv az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágán az iráni nyelvek északnyugati csoportjába tartozik.

Irán és Kurd nyelv · Irak és Kurd nyelv · Többet látni »

Kurdisztán tartomány

Kurdisztán tartomány (perzsául استان کردستان) Irán 31 tartományának egyike az ország nyugati részén.

Irán és Kurdisztán tartomány · Irak és Kurdisztán tartomány · Többet látni »

Kurdok

A kurdok az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágához tartozó kurd nyelvet beszélő népcsoport.

Irán és Kurdok · Irak és Kurdok · Többet látni »

Kuvait

Kuvait monarchia Délnyugat-Ázsiában, a Perzsa-öböl partján, amely délen Szaúd-Arábiával, északon pedig Irakkal határos.

Irán és Kuvait · Irak és Kuvait · Többet látni »

Malária

A malária (régies nevén: váltóláz) az Anopheles szúnyog nőstényei által terjesztett paraziták által kiváltott betegség.

Irán és Malária · Irak és Malária · Többet látni »

Mandeizmus

Mandeusok (mandeus nyelven: מנדעיותא) név alatt ismeretes egy Közel-keleti vallásfelekezet.

Irán és Mandeizmus · Irak és Mandeizmus · Többet látni »

Mezopotámia

Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.

Irán és Mezopotámia · Irak és Mezopotámia · Többet látni »

Mohamed próféta

Mohamed próféta (Mekka, 570 – Medina, 632. június 8.) az iszlám vallás legfőbb prófétája.

Irán és Mohamed próféta · Irak és Mohamed próféta · Többet látni »

Omajjádok

I. al-Valíd alatt készült el, hirdetve az iszlám és a dinasztia dicsőségét Az Omajjádok (Umajja-klán) mekkai származású arab dinasztia, amely 661–750 között viselte a nemrég létrejött iszlám uralkodói (kalifai) címét és uralta az Arab Birodalmat, 756 és 1031 között pedig előbb emíri, majd ismét kalifai címmel az Ibériai-félsziget zömét tartotta uralma alatt (ld. Córdobai Kalifátus).

Irán és Omajjádok · Irak és Omajjádok · Többet látni »

Pártusok

Pártus íjász ábrázolása A pártusok – nevük más alakban párthusok, parthusok – a szkíta népek, közelebbről a szakák közé tartoztak, s magukat abarnak nevezték.

Irán és Pártusok · Irak és Pártusok · Többet látni »

Perzsa újév

#ÁTIRÁNYÍTÁS Noruz.

Irán és Perzsa újév · Irak és Perzsa újév · Többet látni »

Perzsa Birodalom

Az Óperzsa Birodalom legnagyobb kiterjedése Perzsa nemes perzsa katonákkal A Perzsa Birodalom több birodalom neve, melyek az idők során az Iráni-fennsík (Irān – "az árják földje") vidékét uralták.

Irán és Perzsa Birodalom · Irak és Perzsa Birodalom · Többet látni »

Perzsa-öböl

A Perzsa-öböl, más néven: Arab-öböl az Indiai-óceán részeként a Közel-Keleti térségben fekszik 233 000 km² nagyságú területen.

Irán és Perzsa-öböl · Irak és Perzsa-öböl · Többet látni »

Perzsák

A perzsák azon iráni népek közé tartoznak, akik anyanyelvként a perzsa nyelvet beszélik.

Irán és Perzsák · Irak és Perzsák · Többet látni »

Ramadán

Ramadán fényei Ramadán, perzsa kiejtés alapján ramazán az iszlám holdnaptár 9.

Irán és Ramadán · Irak és Ramadán · Többet látni »

Ruholláh Homeini

Ruholláh Muszavi Homeini perzsául:, klasszikus vokalizáció szerinti tudományos átiratban Rūḥullāh Mūsawī H̱umaynī; magyarul Homeini (olykor Khomeini) (Perzsia, Homejn, 1902. szeptember 24. – Iráni Iszlám Köztársaság, Teherán, 1989. június 3.) iráni síita vallási vezető (ajatollah, mardzsa), az 1979-es iráni forradalom egyik vezéralakja, majd Pahlavi sah elűzésétől haláláig a „forradalom vezetőjeként” (rahbar-e engeláb) Irán de facto legfőbb vezetője volt.

Irán és Ruholláh Homeini · Irak és Ruholláh Homeini · Többet látni »

Satt el-Arab

A Satt el-Arab, perzsa nevén Arvandrud egy folyó Dél-Irakban és Délnyugat-Iránban, a történelmi Kuzisztán régió nyugati szélén.

Irán és Satt el-Arab · Irak és Satt el-Arab · Többet látni »

Sárgaláz

A sárgaláz szúnyog által terjesztett fertőző vírusbetegség, mely emésztőrendszeri vérzést és sárgasághoz vezető májgyulladást okoz.

Irán és Sárgaláz · Irak és Sárgaláz · Többet látni »

Síita iszlám

A síita iszlám, arabul as-sía (الشيعة) az iszlám egyik nagyobb vallási kisebbsége, mely ma a muszlimok 10-13%-át egyesíti.

Irán és Síita iszlám · Irak és Síita iszlám · Többet látni »

Sivatag

Szahara, a legnagyobb földi sivatag az űrből Homokvihar az iraki Al Aszadban 2005. április 27-én Atacama-sivatag A sivatag olyan terület, amelynek vízháztartása állandóan veszteséges.

Irán és Sivatag · Irak és Sivatag · Többet látni »

Szaúd-Arábia

Szaúd-Arábia (arabul: المملكة العربية السعودية, Al-Mamlakah Al-Arabijah Asz-Szaúdijah, Szaúd-arábiai Királyság) több mint 2 millió km²-es ország Ázsiában, a Közel-Keleten, az Arab-félszigeten.

Irán és Szaúd-Arábia · Irak és Szaúd-Arábia · Többet látni »

Szafavidák

A Szafavidák a perzsa sahok kurd származású dinasztiája (1501–1722/36), de uralmuk alatt türkmén, grúz cserkesz, és pontusi görögAnthony Bryer.

Irán és Szafavidák · Irak és Szafavidák · Többet látni »

Szászánida Birodalom

A Szászánida Birodalom A Szászánida Birodalom vagy Újperzsa Birodalom (korabeli középső perzsa hivatalos nevén: Éránsahr – Iráni Birodalom) egy ókori iráni központú birodalom volt.

Irán és Szászánida Birodalom · Irak és Szászánida Birodalom · Többet látni »

Szíria

Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام– aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.

Irán és Szíria · Irak és Szíria · Többet látni »

Szovjetunió

A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.

Irán és Szovjetunió · Irak és Szovjetunió · Többet látni »

Szunnita iszlám

háridzsita felekezeti többség van jelölve A szunnita iszlám az iszlám legnagyobb ága: a muszlimok mintegy 90%-a a követői közé tartozik.

Irán és Szunnita iszlám · Irak és Szunnita iszlám · Többet látni »

Török nyelvek

A török nyelvek körülbelül 30 nyelvből álló, hagyományosan az altaji nyelvcsaládba sorolt nyelvcsalád.

Irán és Török nyelvek · Irak és Török nyelvek · Többet látni »

Törökország

Törökország (törökül, IPA: //) állam, amelynek területe kisebbik részben Európában, nagyobbik részben Ázsia nyugati részén fekszik.

Irán és Törökország · Irak és Törökország · Többet látni »

Teokrácia

A teokrácia (a gör. Theosz, ’Isten’ és krateia, ’uralom’ szavakból: ’istenuralom’) szót általában többféle politikai rendszerre alkalmazzák, ezek.

Irán és Teokrácia · Irak és Teokrácia · Többet látni »

Timur Lenk

Timur Lenk (vagy Tamerlán, Timur iLang, Amír Tamerlan, Amír Timur vagy Amír Timurlenk), azaz Sánta Timur, törökül nevének jelentése: Sánta Vas (Kes, 1336. április 8. – Otrar, 1405. február 18.) a hódításairól híres mongol-türkomán fejedelem.

Irán és Timur Lenk · Irak és Timur Lenk · Többet látni »

Titkosszolgálat

A titkosszolgálat az államok érdekeinek védelmében, titkos eszközökkel dolgozó állami szervezetek összefoglaló elnevezése.

Irán és Titkosszolgálat · Irak és Titkosszolgálat · Többet látni »

UNESCO

Az UNESCO az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete.

Irán és UNESCO · Irak és UNESCO · Többet látni »

Urán

Az urán (latinul: uranium; vegyjel: U, nyelvújításkori magyar nevén: sárgany) az aktinoidák csoportjába tartozó nehéz, ezüstfehér, fémes, radioaktív, nagy sűrűségű kémiai elem, a periódusos rendszer 92.

Irán és Urán · Irak és Urán · Többet látni »

Veszettség

Veszettség elleni oltási területre figyelmeztető plakát Makón A veszettség a ''Rabies lyssa'' nevű vírus okozta zoonotikus neuroinvazív fertőző betegség, ami agy- és gerincvelőgyulladást okoz emlősökben.

Irán és Veszettség · Irak és Veszettség · Többet látni »

Világörökség

A világörökség magyar logója A világörökségi helyszínek olyan kulturális vagy természeti szempontból egyedinek számító értékek, melyet az UNESCO keretén belül működő Világörökségi Bizottság (World Heritage Committee) az általa igazgatott Világörökség Programba felterjesztett.

Irán és Világörökség · Irak és Világörökség · Többet látni »

Zagrosz

A Zagrosz vagy Zagrosz-hegység (kurdul Çiyayên Zagros /, perzsául) Irán és Irak legnagyobb hegysége számos 3000 m-nél magasabb csúccsal.

Irán és Zagrosz · Irak és Zagrosz · Többet látni »

Zsidó vallás

A zsidó vallás (izraelita vallás vagy judaizmus) a világ egyik legősibb és legelterjedtebb vallása, a három fő ábrahámi vallás egyike.

Irán és Zsidó vallás · Irak és Zsidó vallás · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Irán és Irak

Irán 360 kapcsolatokat, ugyanakkor Irak 252. Ami közös bennük 67, a Jaccard index 10.95% = 67 / (360 + 252).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Irán és Irak. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »