Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Irak és Kurdisztán
Irak és Kurdisztán 33 közös dolog (a Uniópédia): Arab nyelv, Arabok, Asszírok, Baasz Párt, Brit Birodalom, Egyesült Nemzetek Szervezete, Erbíl, Eufrátesz, Halabdzsa, Irak–iráni háború, Iraki háború, Iraki Kurdisztán, Irán, Iszlám, Közel-Kelet, Kőolaj, Kirkuk, Kurd nyelv, Kurdisztáni Munkáspárt, Kurdok, Mezopotámia, Moszul, Oszmán Birodalom, Perzsa Birodalom, Szaddám Huszein, Szászánida Birodalom, Szíria, Szovjetunió, Szulejmánijja, Törökország, ..., Területi autonómia, Tigris (folyó), Zagrosz. Bővíteni index (3 több) »
Arab nyelv
Az arab nyelv (العربية al-ʿarabijja; kevésbé formálisan: عربي ʿarabi) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó, ma az északnyugati sémi nyelvekkel (héber, arámi) együtt a nyelvcsoport közép sémi ágába sorolt nyelv.
Arab nyelv és Irak · Arab nyelv és Kurdisztán ·
Arabok
Abdul Kadir al-Rasszam: Mohamed Daruics al-Alluszi portréja Az arabok (az Egyiptomban és az attól keletre élők szaracénok, magyarosan szerecsenek, az Egyiptomtól nyugatra élők mórok) nagy és heterogén europid népcsoport, leginkább a Közel-Keleten és Észak-Afrikában élnek nagy számban.
Arabok és Irak · Arabok és Kurdisztán ·
Asszírok
Asszírok alatt egy ókori mezopotámiai, az akkád nyelv egyik dialektusát beszélő, majd nyelvcsere folytán arámi nyelvet beszélő népet, illetve egy mai, keresztény kultúrájú, szír nyelvű, a Közel-Kelet északi régiójában élő népet értünk.
Asszírok és Irak · Asszírok és Kurdisztán ·
Baasz Párt
A Baasz Párt zászlaja A Baasz Párt (arabul: حزب البعث العربي الاشتراكي), hosszabb nevén az Arab Szocialista Baasz Párt egy szunnita arab (Salah al-Din al-Bitar), egy alavita (Zaki al-Arsuzi), illetve egy keresztény arab (Michel Aflaq) szellemi termékeként, a nacionalizmus eszméjének nevében jött létre az 1940-es években, céljaiul pedig az arab egységet és a szabadságot tűzte ki, függetlenül a vallási, szektariánus, törzsi és faji különbségektől az arabok között.
Baasz Párt és Irak · Baasz Párt és Kurdisztán ·
Brit Birodalom
A Brit Birodalom terjeszkedése és területeinek módosulásai (animációs térkép) A Brit Birodalomhoz tartozó területek A Brit Birodalom Anglia, majd az Egyesült Királyság fennhatósága alá tartozó területek összessége volt.
Brit Birodalom és Irak · Brit Birodalom és Kurdisztán ·
Egyesült Nemzetek Szervezete
Az Egyesült Nemzetek Szervezete (röviden: ENSZ) (angolul: United Nations, röviden: UN) egy nemzetközi szervezet, amely az államok közti együttműködést hivatott elősegíteni a nemzetközi jog és biztonság, a gazdasági fejlődés, a szociális ügyek és az emberi jogok terén, valamint a világbéke elérésében.
Egyesült Nemzetek Szervezete és Irak · Egyesült Nemzetek Szervezete és Kurdisztán ·
Erbíl
Erbíl (arabul إربيل; kurdul ههولێر / Hewlêr; törökül Erbil; az arab elnevezés klasszikus változata Irbíl, magyarul időnként Irbil) város Irak észak-északkeleti peremén, a zömmel kurdok lakta Erbíl kormányzóság székhelye, az ország negyedik legnépesebb városa (1 210 000 fő, 2012, becslés).
Erbíl és Irak · Erbíl és Kurdisztán ·
Eufrátesz
Dura-Európosznál, Szíria Az Eufrátesz (helyesebben Euphratész Εὐφράτης, sumerül Buranunna,,, (al-Furát), örményül Եփրատ (Yeṗrat), (Perath), kurdul Ferat,, óperzsául Ufrat, szírül ܦܪܘܬ vagy ܦܪܬ (Frot vagy Prâth)) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik a Tigris).
Eufrátesz és Irak · Eufrátesz és Kurdisztán ·
Halabdzsa
Halabdzsa (kurd: هڵبجه, angol: Halabja) város Irak északkeleti részén fekszik 240 km-re Bagdadtól, és 14 km-re az iráni határtól.
Halabdzsa és Irak · Halabdzsa és Kurdisztán ·
Irak–iráni háború
Irak–iráni háború - 1980. szeptember 22. - Teherán Az irak–iráni háború, elnevezése Iránban Kikényszerített háború (جنگ تحمیلی, Jang-e-tahmīlī) és Szent Védekezés (دفاع مقدس, Difāʿ muqaddas), illetve Irakban Szaddám kádiszíjai csatája (قادسيّة صدّام, Qādisiyyat Ṣaddām), Irak és Irán között 1980 szeptembere és 1988 augusztusa között vívott háború volt.
Irak és Irak–iráni háború · Irak–iráni háború és Kurdisztán ·
Iraki háború
Az iraki háború egy nyolc évig elhúzódó fegyveres konfliktus volt, amely 2003-ban kezdődött az Egyesült Államok által irányított katonai koalíció által Irakba indított invázióval, amely megdöntötte Szaddám Huszein kormányát és kaotikus helyzetet idézett elő az országban.
Irak és Iraki háború · Iraki háború és Kurdisztán ·
Iraki Kurdisztán
Iraki Kurdisztán, hivatalos nevén Kurdisztáni Autonóm Régió Irak autonóm régiója, mely azonban lényegében nincs az iraki kormány ellenőrzése alatt.
Irak és Iraki Kurdisztán · Iraki Kurdisztán és Kurdisztán ·
Irán
Irán, hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: جمهوری اسلامی ایران), a nemzetközi diplomáciában gyakran Perzsa Államként vagy Siíta Államként hivatkozott, régebbi elnevezéssel Perzsia, közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában.
Irán és Irak · Irán és Kurdisztán ·
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
Irak és Iszlám · Iszlám és Kurdisztán ·
Közel-Kelet
A Közel-Kelet (néhol helytelenül az angol kifejezést fordítva Közép-Kelet) elsősorban politikai-történelmi, nem pedig földrajzi fogalom, mely a 20. század folyamán jött létre az itt felfedezett olajkincsnek és a kialakult bonyolult etnikai-vallási-politikai ellentéteknek köszönhetően, melyek az Oszmán Birodalom felbomlásával, illetve a brit és francia mandátumok kiürítésével és Izrael Állam megalapításával párhuzamosan harapóztak el.
Irak és Közel-Kelet · Közel-Kelet és Kurdisztán ·
Kőolaj
A kőolaj (más néven ásványolaj) a Föld szilárd kérgében található természetes eredetű, élő szervezetek bomlásával, átalakulásával keletkezett ásványi termék.
Irak és Kőolaj · Kurdisztán és Kőolaj ·
Kirkuk
Kirkuk (kurd nyelven: Kerkûk / کهرکووک, szíriai nyelven: ܐ ܪ ܦ ܗ ܐ, arabul: كركوك, török nyelven: Kerkük) város Irakban, Kirkuk kormányzóságban.
Irak és Kirkuk · Kirkuk és Kurdisztán ·
Kurd nyelv
A kurd nyelv az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágán az iráni nyelvek északnyugati csoportjába tartozik.
Irak és Kurd nyelv · Kurd nyelv és Kurdisztán ·
Kurdisztáni Munkáspárt
A Kurdisztáni Munkáspárt vagy Kurd Munkáspárt (kurdul: Partiya Karkerên Kurdistan, röviden PKK) 1978-ban jött létre Abdullah Öcalan vezetésével, mint török elnyomás ellen harcoló kurd gerillaszervezet.
Irak és Kurdisztáni Munkáspárt · Kurdisztán és Kurdisztáni Munkáspárt ·
Kurdok
A kurdok az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágához tartozó kurd nyelvet beszélő népcsoport.
Irak és Kurdok · Kurdisztán és Kurdok ·
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Irak és Mezopotámia · Kurdisztán és Mezopotámia ·
Moszul
Moszul (arab: الموصل, kurd: الموصل) a valamikori Ninive, a hajdani Asszír Birodalom fővárosa, ma nagyváros Irak északi részén.
Irak és Moszul · Kurdisztán és Moszul ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Irak és Oszmán Birodalom · Kurdisztán és Oszmán Birodalom ·
Perzsa Birodalom
Az Óperzsa Birodalom legnagyobb kiterjedése Perzsa nemes perzsa katonákkal A Perzsa Birodalom több birodalom neve, melyek az idők során az Iráni-fennsík (Irān – "az árják földje") vidékét uralták.
Irak és Perzsa Birodalom · Kurdisztán és Perzsa Birodalom ·
Szaddám Huszein
Szaddám Huszein Abd el-Madzsíd et-TikrítiA Szaddám személynév (helyes arab kiejtéssel). A Huszein nem egy magyar értelemben vett utónév, hanem apja keresztneve; az Abd el-Madzsíd a nagyapjáé, s végül az et-Tikríti arra utal, hogy Tikrítben vagy annak környékén született.
Irak és Szaddám Huszein · Kurdisztán és Szaddám Huszein ·
Szászánida Birodalom
A Szászánida Birodalom A Szászánida Birodalom vagy Újperzsa Birodalom (korabeli középső perzsa hivatalos nevén: Éránsahr – Iráni Birodalom) egy ókori iráni központú birodalom volt.
Irak és Szászánida Birodalom · Kurdisztán és Szászánida Birodalom ·
Szíria
Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام– aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.
Irak és Szíria · Kurdisztán és Szíria ·
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
Irak és Szovjetunió · Kurdisztán és Szovjetunió ·
Szulejmánijja
Szulejmánijja vagy esz-Szulejmánijja (arabul السليمانية; kurdul سلێمانی / Silêmanî, tudományos átírásban as-Sulaymāniyya vagy as-Sulaymânîyah’) város Irak északkeleti részén, Szulejmánijja kormányzóság székhelye, az ország hetedik legnépesebb városa (900 000 fő, 2012, becslés).
Irak és Szulejmánijja · Kurdisztán és Szulejmánijja ·
Törökország
Törökország (törökül, IPA: //) állam, amelynek területe kisebbik részben Európában, nagyobbik részben Ázsia nyugati részén fekszik.
Irak és Törökország · Kurdisztán és Törökország ·
Területi autonómia
Tüntetés Székelyföld autonómiájáért - 2014 Az autonóm terület lényege a hatalommegosztás, mely révén a terület kormányzata megosztott vagy teljes körű döntéshozatali jogosítványokat kap az államtól saját ügyeinek irányítására.
Irak és Területi autonómia · Kurdisztán és Területi autonómia ·
Tigris (folyó)
A Tigris (arabul دجلة Didzsla, törökül Dicle Nehri, sumerül Idigina, akkádul Idiglat) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik az Eufrátesz).
Irak és Tigris (folyó) · Kurdisztán és Tigris (folyó) ·
Zagrosz
A Zagrosz vagy Zagrosz-hegység (kurdul Çiyayên Zagros /, perzsául) Irán és Irak legnagyobb hegysége számos 3000 m-nél magasabb csúccsal.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Irak és Kurdisztán
- Mi van a közös Irak és Kurdisztán
- Közötti hasonlóságok Irak és Kurdisztán
Összehasonlítását Irak és Kurdisztán
Irak 252 kapcsolatokat, ugyanakkor Kurdisztán 123. Ami közös bennük 33, a Jaccard index 8.80% = 33 / (252 + 123).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Irak és Kurdisztán. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
