Institutio Christianae religionis és Kereszténység

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Institutio Christianae religionis és Kereszténység

Institutio Christianae religionis vs. Kereszténység

Az Institutio Christianae religionis, röviden Institutio (a latin cím körülbelüli jelentése: „a keresztény vallás rendszere”) Kálvin János fő műve, a kálvinista teológia összefoglalása. A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.

Bűn

A bűn filozófiai-erkölcsi fogalom, amely valamely erkölcsi előírás megszegését („a bűn elkövetése”) vagy az erkölcsi előírás megszegésével felálló állapotot („a bűnben élés”) jelöli, gyakran vallásos szövegkörnyezetben használt.

Bűn és Institutio Christianae religionis · Bűn és Kereszténység · Többet látni »

Bűnbánat

Cornelis Cornelisz. van Haarlem: A hiúság és a bűnbánat allegóriája (1616) A bűnbánat a bűnnel szorosan összekapcsolódó erkölcsi természetű fogalom.

Bűnbánat és Institutio Christianae religionis · Bűnbánat és Kereszténység · Többet látni »

Biblia

Az 1330 körül kézzel írt és festett Nekcsei-biblia, Hertul mester miniatúráival, amelyen a Világ teremtésének bibliai szövegét illusztrálta. A Genesis leírásához helyezett, mindkét hasáb felett megismételt címer, melyet angyalok tartanak, a biblia tulajdono­sának jelzésére szolgált. A Nekcsei címer kétszer feke­tével vágott ezüstszínű pajzsot ábrázol a felső azúrkék mezőben Gutenberg, 15. század) A Biblia (amely a koiné görög βιβλίον, azaz tekercs szóból származik) azoknak az írásoknak a gyűjteménye, amelyeket a zsidóság és a keresztények nagy része Istentől sugalmazottnak, szentnek fogad el, a hit és az erkölcs területén általános mércének tekint.

Biblia és Institutio Christianae religionis · Biblia és Kereszténység · Többet látni »

Egyház

Az egyház azonos hitelveket követők, vallásuk gyakorlása céljából létrehozott társadalmi szervezet, amely elnevezést főként a kereszténységhez tartozó csoportokra használnak.

Egyház és Institutio Christianae religionis · Egyház és Kereszténység · Többet látni »

Eredendő bűn

Masaccio: Ádám és Éva kiűzetése a paradicsomból (1426, részlet) Michelangelo: a Sixtus-kápolna mennyezetfreskója (1508–1512, részlet) Az eredendő bűn (más néven eredeti bűn vagy a katolikus teológiában áteredő bűn) egy teológiai szakkifejezés, az első embernek mint az egész emberiség képviselőjének a bűne, mely mint kegyelem nélküli, bűnös állapot minden emberre átszáll.

Eredendő bűn és Institutio Christianae religionis · Eredendő bűn és Kereszténység · Többet látni »

Hugenották

Hugenották (Les huguenots) néven a franciaországi reformátusokat nevezték a 16. század közepétől kezdve.

Hugenották és Institutio Christianae religionis · Hugenották és Kereszténység · Többet látni »

Isten

Isten fogalma a monoteista hívők szerint azon természetfeletti lényt jelenti, aki a világegyetemet teremtette, és/vagy annak működését, történéseit irányítja vagy ellenőrzi.

Institutio Christianae religionis és Isten · Isten és Kereszténység · Többet látni »

Jézus

Názáreti Jézus vagy Jézus Krisztus, gyakran csak Jézus vagy Krisztus (Yēšūaʿ; Betlehem, i. e. 7 körül – Jeruzsálem, i. sz. 33 körül) a kereszténység központi alakja, a világtörténelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású személye.

Institutio Christianae religionis és Jézus · Jézus és Kereszténység · Többet látni »

Kálvinizmus

A „Református keresztyénség”, „Református hit” és „Kegyelem tana” ide vezetnek.

Institutio Christianae religionis és Kálvinizmus · Kálvinizmus és Kereszténység · Többet látni »

Keresztség

Piero della Francesca: Keresztelő János megkereszteli Jézust A keresztség a kereszténységben gyakorolt szertartás, mely általában víz általi rituális megtisztulást jelent.

Institutio Christianae religionis és Keresztség · Kereszténység és Keresztség · Többet látni »

Korán

Egy nyitott Korán A Korán az iszlám elsődleges forrása és szent irata, az iszlám tantételei szerint Isten Mohamed prófétán keresztül kinyilatkoztatott szava, mely öröktől való.

Institutio Christianae religionis és Korán · Kereszténység és Korán · Többet látni »

Luther Márton

A Luther-rózsa, az evangélikus egyház jelképe Martin Luther (magyarosan: Luther Márton, németül eredetileg Martin Luder) (Eisleben (ma Lutherstadt Eisleben), 1483. november 10. – Eisleben, 1546. február 18.) a protestáns reformáció szellemi atyja, lelkész, reformátor.

Institutio Christianae religionis és Luther Márton · Kereszténység és Luther Márton · Többet látni »

Megváltás

A megváltás (latin redemptio, görög apolytrosis, apolütrószisz; jelentése: megvásárlás, kiváltás, visszavásárlás) elsősorban az ábrahámi vallásokban használt fogalom, de a többi világvallásban is megtalálható.

Institutio Christianae religionis és Megváltás · Kereszténység és Megváltás · Többet látni »

Római katolikus egyház

A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.

Institutio Christianae religionis és Római katolikus egyház · Kereszténység és Római katolikus egyház · Többet látni »

Szentháromság

A Szentháromság (latinul Sancta Trinitas) a keresztény teológiában a három isteni személy (Atya, Fiú, Szentlélek).

Institutio Christianae religionis és Szentháromság · Kereszténység és Szentháromság · Többet látni »

Szentlélek

A Szentlélek vagy másképp Szent Lélek vagy bizonyos egyházakban Szent Szellem a kereszténység több irányzatában a Szentháromság harmadik személye, ahogy a nikaia–konstantinápolyi hitvallás megfogalmazta.

Institutio Christianae religionis és Szentlélek · Kereszténység és Szentlélek · Többet látni »

Szentség

A szentség szó két különböző tartalmat jelöl.

Institutio Christianae religionis és Szentség · Kereszténység és Szentség · Többet látni »

Zsidó vallás

A zsidó vallás (izraelita vallás vagy judaizmus) a világ egyik legősibb és legelterjedtebb vallása, a három fő ábrahámi vallás egyike.

Institutio Christianae religionis és Zsidó vallás · Kereszténység és Zsidó vallás · Többet látni »