Közötti hasonlóságok Indus-völgyi civilizáció és Mohendzsodáro
Indus-völgyi civilizáció és Mohendzsodáro 13 közös dolog (a Uniópédia): Árpa (növényfaj), Búza, Bronzkor, Gangesz, Gyapot, Harappa, Igazgyöngy, Indus, Juh, Lothal, Mezopotámia, Sárgadinnye, Terrakotta.
Árpa (növényfaj)
Az árpa (Hordeum vulgare) a hideg mérsékelt öv ma is legfontosabb gabonaféléje.
Árpa (növényfaj) és Indus-völgyi civilizáció · Árpa (növényfaj) és Mohendzsodáro ·
Búza
Búzaföld Vásárosnaményban A búza (Triticum) a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó növénynemzetség, mely a búzafajok és fajták változatos éghajlati igénye és jó alkalmazkodóképessége miatt széles körben elterjedt.
Búza és Indus-völgyi civilizáció · Búza és Mohendzsodáro ·
Bronzkor
Bronzkori leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok) A bronzkor régészeti korszak, a civilizáció fejlődésének azon szakasza, amikor a legtöbbet fejlődött a fémmegmunkálás.
Bronzkor és Indus-völgyi civilizáció · Bronzkor és Mohendzsodáro ·
Gangesz
A Gangesz (hindiül गंगा, bengáliul গঙ্গা) az Indiai szubkontinens egyik legnagyobb és legjelentősebb folyója.
Gangesz és Indus-völgyi civilizáció · Gangesz és Mohendzsodáro ·
Gyapot
A gyapot (Gossypium) a valódi kétszikűek közé tartozó mályvafélék (Malvaceae) valószínűleg legismertebb, kiemelkedő gazdasági jelentőségű nemzetsége.
Gyapot és Indus-völgyi civilizáció · Gyapot és Mohendzsodáro ·
Harappa
Harappa (urdu/pandzsábi: ہڑپّہ) régészeti lelőhely Pakisztánban, Pandzsáb tartományban.
Harappa és Indus-völgyi civilizáció · Harappa és Mohendzsodáro ·
Igazgyöngy
Gyöngy és gyöngyház A híres pekingi gyöngypiac Az igazgyöngy olyan, koncentrikus héjakból felépülő, biogén féldrágakő, amit egyes puhatestűek választanak ki a szervezetükbe kerülő idegen anyagok elleni védekezésként.
Igazgyöngy és Indus-völgyi civilizáció · Igazgyöngy és Mohendzsodáro ·
Indus
Az Indus (urduul سندھ, szindhiül سنڌو, pandzsábiul (Shahmukhi: سندھ, Gurmukhi: ਸਿੰਧੂ) Sindhu, hindiül és szanszkritül सिन्धु, perzsául حندو, pastuul ّآباسن, am. „Folyók Atyja”, tibetiül, am. „Oroszlán folyó”, kínaiul 印度, görögül Ινδός) az Indiai szubkontinens, India és Pakisztán leghosszabb és legfontosabb folyója, az európai nyelvekben India névadója.
Indus és Indus-völgyi civilizáció · Indus és Mohendzsodáro ·
Juh
A juh vagy birka (Ovis aries vagy Ovis gmelini aries) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a kecskeformák (Caprinae) alcsaládjába tartozó faj, amelyet korábban a muflon (Ovis gmelini) egyik alfajaként tartották számon; egyes források még mindig annak tekintik.
Indus-völgyi civilizáció és Juh · Juh és Mohendzsodáro ·
Lothal
Lothal az ókori indus-völgyi civilizáció egyik legjelentősebb városa, amely a mai India területén, Gudzsarát államban, azon belül a Bhāl régióban található.
Indus-völgyi civilizáció és Lothal · Lothal és Mohendzsodáro ·
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Indus-völgyi civilizáció és Mezopotámia · Mezopotámia és Mohendzsodáro ·
Sárgadinnye
A sárgadinnye (Cucumis melo) a tökfélék (Cucurbitaceae) családjába tartozó faj.
Indus-völgyi civilizáció és Sárgadinnye · Mohendzsodáro és Sárgadinnye ·
Terrakotta
Feltámasztott fej (Aufgestuetzter Kopf) Szelinski-Singer Anders szobrásznő alkotása (terrakotta, 1978) Hanuman terrakotta szobra (India) A terrakotta (az olasz terracotta, a. m. 'főtt föld' kifejezésből) tisztítás után megformázott és kiégetett agyag, az ókori művészet egyik legfontosabb alapanyaga, átvitt értelemben az égetett agyagszobrok neve.
Indus-völgyi civilizáció és Terrakotta · Mohendzsodáro és Terrakotta ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Indus-völgyi civilizáció és Mohendzsodáro
- Mi van a közös Indus-völgyi civilizáció és Mohendzsodáro
- Közötti hasonlóságok Indus-völgyi civilizáció és Mohendzsodáro
Összehasonlítását Indus-völgyi civilizáció és Mohendzsodáro
Indus-völgyi civilizáció 48 kapcsolatokat, ugyanakkor Mohendzsodáro 61. Ami közös bennük 13, a Jaccard index 11.93% = 13 / (48 + 61).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Indus-völgyi civilizáció és Mohendzsodáro. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: