Tartalomjegyzék
51 kapcsolatok: Afganisztán, Agni, Andronovói kultúra, Aral-tó, Aveszta, Óperzsa Birodalom, Baktria, Brahmana, Fonológia, Friedrich Max Müller, Harmadik Birodalom, Hinduizmus, Hindukus, História (folyóirat), Hsziungnuk, Hvárezm, I. e. 1. évezred, India, Indiai kasztrendszer, Indoeurópai nyelvcsalád, Indoiráni nyelvek, Indra (isten), Indus-völgyi civilizáció, Irán, Karakum, Kaszpi-tenger, Kaukázus (hegység), Kazahsztán, Közép-Ázsia, Kusánok, Médek, Mezopotámia, Mitra, Morfológia (nyelvészet), Pandzsáb régió, Pártusok, Perzsák, Rigvéda, Szakák, Szanszkrit nyelv, Szaraszvati (folyó), Szarmaták, Szóma (ital), Szintasta-kultúra, Szkíták, Szogdia, Szogdok, Védák, Volga, Zagrosz, ... Bővíteni index (1 több) »
- Ókori népek
- Irán történelme
Afganisztán
Afganisztán, hivatalos nevén Afganisztáni Iszlám Emirátus (pastu nyelven د افغانستان اسلامي امارت, perzsául امارت اسلامی افغانستان) Ázsia szívében fekvő, szárazfölddel határolt ország.
Megnézni Indoiráni népek és Afganisztán
Agni
Agni a tűz istene a hinduizmusban.
Megnézni Indoiráni népek és Agni
Andronovói kultúra
Az andronovói kultúra területe. A cserkaszkuli kultúra ennek a szélén, az Aral-tótól északra található. A feltételezetten indoiráni andronovói kultúra és tőle délre Indiában a feltételezett indoárja továbbvándorlás eredményezte kultúrák.
Megnézni Indoiráni népek és Andronovói kultúra
Aral-tó
Az Aral-tó vízgyűjtő területe Az Aral-tó (kazakul Арал теңізі / Aral tengizi, üzbégül Orol dengizi) Kazahsztán és Üzbegisztán határvidékén, a Kaszpi-tengertől keletre, a Turáni-alföldön elhelyezkedő lefolyástalan sóstó.
Megnézni Indoiráni népek és Aral-tó
Aveszta
Az Aveszta (elterjedtebb, de pontatlan néven Zend-Aveszta) a Kr. e. I. évezredben keletkezett szent könyv, a zoroasztrizmus, más néven párszi vallás híveinek, Zarathustra követőinek könyve, az iráni (perzsa) irodalom legrégebbi emléke.
Megnézni Indoiráni népek és Aveszta
Óperzsa Birodalom
Az Óperzsa Birodalom vagy Akhaimenida Birodalom (óperzsául: Hakhámanesijan) volt az első perzsa birodalom, amely i. e. 550-től i. e. 330-ig állt fenn a Méd Birodalom utódaként.
Megnézni Indoiráni népek és Óperzsa Birodalom
Baktria
Baktria régi városai Baktria (óperzsa Bāχtriš, újperzsa Balkh, görög Baktriané, Baktra, latin Bactriana regio, Bactriana terra) az ókori Belső-Ázsia történelmi régiója volt a mai Afganisztán, Üzbegisztán és Tádzsikisztán határvidékén, legnagyobbrészt a mai Észak-Afganisztánban.
Megnézni Indoiráni népek és Baktria
Brahmana
#ÁTIRÁNYÍTÁS Bráhmanák.
Megnézni Indoiráni népek és Brahmana
Fonológia
A nyelvészetben a fonológia fogalom és terminus a strukturalista prágai nyelvészeti iskola révén terjedt el.
Megnézni Indoiráni népek és Fonológia
Friedrich Max Müller
Friedrich Max Müller (Dessau, 1823. december 6. – Oxford, 1900. október 28.) német nyelvész, filológus, orientalista, oxfordi egyetemi tanár, 1874-ben a Magyar Tudományos Akadémia külföldi levelező tagjává választották.
Megnézni Indoiráni népek és Friedrich Max Müller
Harmadik Birodalom
A Harmadik Birodalom (németül: Drittes Reich) a nemzetiszocialista Németország félhivatalos elnevezése volt 1933 és 1945 között, amikor Adolf Hitler és pártja, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) vezetése alatt állt.
Megnézni Indoiráni népek és Harmadik Birodalom
Hinduizmus
India autentikus ősi vallását hinduizmusnak (szanszkrit: हिन्दू धर्म: átírásban: hindu dharma, सनातन धर्म: Szanátana dharma) vagy bráhmanizmusnak nevezzük.
Megnézni Indoiráni népek és Hinduizmus
Hindukus
A Hindukus az Eurázsiai-hegységrendszerhez tartozó, Közép-Afganisztántól Északnyugat-Pakisztánig húzódó hegység.
Megnézni Indoiráni népek és Hindukus
História (folyóirat)
A História 1979 és 2012 között előbb nyomtatott, majd online is megjelent magyar történelmi tudományos ismeretterjesztő folyóirat volt.
Megnézni Indoiráni népek és História (folyóirat)
Hsziungnuk
A hsziungnuk birodalma az i. e. 1. században Faragott jáde és zsírkő lapocska. Hsziungnu ábrázolásmód A hsziungnuk – kínai: 匈奴, pinjin: xiōngnú, egykori feltételezhető kiejtése: hjungno, magyarosan: hsziungnu, törökül: Doğu Hun –, illetve ázsiai hunok elnevezés az i. e.
Megnézni Indoiráni népek és Hsziungnuk
Hvárezm
Hvárezm (arab-perzsa írással خوارزم, klasszikus ejtéssel Xvārizm, modern perzsa ejtéssel Xârezm), oroszosan Horezm terület Közép-Ázsiában, az Aral-tótól délkeletre, az Amu-darja alsó folyása mentén.
Megnézni Indoiráni népek és Hvárezm
I. e. 1. évezred
Nagy Sándor leírása Dareioszról; a görög ábécé betűi; vaskori munkások; Julius Caesar.
Megnézni Indoiráni népek és I. e. 1. évezred
India
India (hindi nyelven भारत, ISO: Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य, ISO Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, a Föld hetedik legnagyobb és legnépesebb országa, fővárosa Újdelhi.
Megnézni Indoiráni népek és India
Indiai kasztrendszer
Az indiai kasztrendszer a kasztokon (társadalmi csoportokon) alapuló osztályozás.
Megnézni Indoiráni népek és Indiai kasztrendszer
Indoeurópai nyelvcsalád
Indoeurópai nyelvcsalád Az indoeurópai nyelvcsalád (elavult elnevezéssel indogermán nyelvcsalád) a természetes nyelvek egyik nyelvcsaládja.
Megnézni Indoiráni népek és Indoeurópai nyelvcsalád
Indoiráni nyelvek
Indoiráni nyelvek Az indoiráni nyelvek a szláv nyelvek, valamint az örmény nyelv mellett az indoeurópai nyelvcsalád keleti ágainak egyikét alkotják.
Megnézni Indoiráni népek és Indoiráni nyelvek
Indra (isten)
Indra (dévanágari írással: इन्द्र) a mennydörgés, villámlás és a harc istene a hindu mitológiában.
Megnézni Indoiráni népek és Indra (isten)
Indus-völgyi civilizáció
Az Indus-völgyi civilizáció kiterjedése és fontosabb városai Az Indus-völgyi civilizáció az indiai szubkontinens északnyugati részén elterülő bronzkori civilizáció volt Kr. e. 3300-tól Kr. e. 1300-ig; kifejlett formájában pedig Kr.
Megnézni Indoiráni népek és Indus-völgyi civilizáció
Irán
Irán, hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: جمهوری اسلامی ایران), a nemzetközi diplomáciában gyakran Perzsa Államként vagy Siíta Államként hivatkozott, régebbi elnevezéssel Perzsia, közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában.
Megnézni Indoiráni népek és Irán
Karakum
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kara-kum.
Megnézni Indoiráni népek és Karakum
Kaszpi-tenger
Razin Sztenyka (Vaszilij Ivanovics Szurikov) A Kaszpi-tenger vagy Kaszpi-tó a Föld legnagyobb tava kb.
Megnézni Indoiráni népek és Kaszpi-tenger
Kaukázus (hegység)
A Kaukázus egy hegyrendszer a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger között, a Kaukázus régióban.
Megnézni Indoiráni népek és Kaukázus (hegység)
Kazahsztán
Kazahsztán (hivatalos nevén: Kazah Köztársaság) független ország Közép-Ázsiában.
Megnézni Indoiráni népek és Kazahsztán
Közép-Ázsia
Közép-Ázsia Ázsia hatalmas, szárazfölddel körülvett régiója.
Megnézni Indoiráni népek és Közép-Ázsia
Kusánok
A kusánok, kínai nevükön jüecsik (月氏 vagy 月支), vagy tokhárok kelet-iráni nyelvű nép voltak.
Megnézni Indoiráni népek és Kusánok
Médek
Méd előkelők A médek ókori indoiráni nép volt, birodalmuk központja a Kaszpi-tengertől délnyugatra elterülő hegyvidéken helyezkedett el az i. e. 1. évezred első felében.
Megnézni Indoiráni népek és Médek
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban.
Megnézni Indoiráni népek és Mezopotámia
Mitra
#ÁTIRÁNYÍTÁS Mitra (egyértelműsítő lap).
Megnézni Indoiráni népek és Mitra
Morfológia (nyelvészet)
Morfológia, avagy alaktan, a hagyományos elnevezése a szóalkotási eszközökkel foglalkozó nyelvészeti tudománynak.
Megnézni Indoiráni népek és Morfológia (nyelvészet)
Pandzsáb régió
Pandzsáb (Punjab) A Pandzsáb (perzsául پنجاب pandzs 'öt', áb 'víz', innen az öt folyó ti. földje; pandzsábi nyelven gurmukhi írással ਪੰਜਾਬ, sáhmukhi írással, illetve urdu nyelven پنجاب) dél-ázsiai régió, amelynek területén India és Pakisztán osztoznak.
Megnézni Indoiráni népek és Pandzsáb régió
Pártusok
Pártus íjász ábrázolása A pártusok – nevük más alakban párthusok, parthusok – a szkíta népek, közelebbről a szakák közé tartoztak, s magukat abarnak nevezték.
Megnézni Indoiráni népek és Pártusok
Perzsák
A perzsák azon iráni népek közé tartoznak, akik anyanyelvként a perzsa nyelvet beszélik.
Megnézni Indoiráni népek és Perzsák
Rigvéda
A Rigvéda (Szanszkrit: ऋग्वेद, nemzetközi átírás:ṛgveda, jelentése: versekben kifejezett tudás) egyike a hinduizmus négy, a hinduk szerint öröktől fogva létező, alapvető fontosságú szent szövegének a Védáknak, amelyet az ortodox hívők az istenek a látók (risik) számára kinyilatkoztatott szövegének tulajdonítanak (sruti).
Megnézni Indoiráni népek és Rigvéda
Szakák
Skukha, az ászik, pontosabban az aorszok törzsének nagyura a behisztuni felirat domborművén A szakák közép-ázsiai szkíták.
Megnézni Indoiráni népek és Szakák
Szanszkrit nyelv
A szanszkrit nyelv (संस्कृता वाक्), illetve annak korábbi formája, a védikus óind, az indoeurópai nyelvcsalád indo-iráni csoportjába tartozik.
Megnézni Indoiráni népek és Szanszkrit nyelv
Szaraszvati (folyó)
A Szaraszvati (szanszkrit: सरस्वती नदी, Szaraszvati nádi) ókori mitológiai folyam Indiában.
Megnézni Indoiráni népek és Szaraszvati (folyó)
Szarmaták
II. Tiberius Julius Sauromates pénzérméje (kb. 172–211.) A szauromatáknak vagy szarmatáknak nevezett ókori, kelet-európai népesség elsődleges források szerint iráni, közelebbről madai, avagy méd származású volt.
Megnézni Indoiráni népek és Szarmaták
Szóma (ital)
A szóma egy szanszkrit szó (सोम) annak a szertartási italnak a jelölésére, amelyet a Védák szerint széles körben használtak.
Megnézni Indoiráni népek és Szóma (ital)
Szintasta-kultúra
A Szintasta-kultúra korai bronzkori kultúra volt az eurázsiai sztyeppe az Urál felső folyása és a Tobol közötti részén, amelyet i.e. 2100–1800 közé datálnak.
Megnézni Indoiráni népek és Szintasta-kultúra
Szkíták
Szkíta aranyszarvas (i. e. 400–300 körül) Az európai szkíta népek elterjedése a vaskor elején (i. e. 8–7. század) halomsírban talált elektrum edény (i. e. 4. század) Szkíta harcosok rajza a Kul Oba halomsírban talált edény alakjai nyomán Szoloha halomsírból (i.
Megnézni Indoiráni népek és Szkíták
Szogdia
Szogdia Kr. e. 300 körül Szogdia (vagy Szogdiané; tádzsik nyelven Суғд, óperzsául: Szughuda – سغد) egy iráni nép, a szogdok lakóhelye volt az Amu-darja felső folyása és mellékfolyói mentén a mai Üzbegisztán területén az ókorban.
Megnézni Indoiráni népek és Szogdia
Szogdok
Szogdok ábrázolása 550 körül az Északi Csi államból A szogdok iráni nép volt az ókorban Szogdia területén.
Megnézni Indoiráni népek és Szogdok
Védák
A Védák (szanszkrit: वेद.
Megnézni Indoiráni népek és Védák
Volga
A Volga (oroszul Волга, tatárul İdel, csuvasul Атăл, mordvinül Рав, mari nyelven Юл, németül Wolga) Európa leghosszabb és legbővizűbb folyója.
Megnézni Indoiráni népek és Volga
Zagrosz
A Zagrosz vagy Zagrosz-hegység (kurdul Çiyayên Zagros /, perzsául) Irán és Irak legnagyobb hegysége számos 3000 m-nél magasabb csúccsal.
Megnézni Indoiráni népek és Zagrosz
Zoroasztrizmus
Az iráni Jazd zoroasztrista temploma A zoroasztrizmus vagy egyéb nevein: zoroasztrianizmus, mazdaizmus, a világ egyik legrégebbi, máig létező vallása, amely az Iráni-felföldön keletkezett.
Megnézni Indoiráni népek és Zoroasztrizmus
Lásd még
Ókori népek
- Ókori Egyiptom
- Bagaudák
- Caturixek
- Danuna
- Dzsáhi csata
- Dzsómon-kor
- Filiszteusok
- Glasinaci kultúra
- Guancsok
- Gyerejivka
- Ikhthüophagoszok
- Indoiráni népek
- Kháldok
- Nílus-deltai csata
- Núbia
- Neurok
- Olmékok
- Starčevo-kultúra
- Szabá
- Szongáj Birodalom
- Tengeri népek
- Teotihuacan
- Vučedoli kultúra
Irán történelme
- Indoiráni népek