Idríszidák és Síita iszlám

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Idríszidák és Síita iszlám

Idríszidák vs. Síita iszlám

Az Idríszidák (arabul الأدارسة, tudományos átiratban al-Adārisa, magyarosan al-Adárisza) egy arab származású muszlim uralkodóház tagjai voltak, akik a mai Marokkó és Algéria egyes területeit uralták Fez (Fász) központtal 789-től 985-ig. A síita iszlám, arabul as-sía (الشيعة) az iszlám egyik nagyobb vallási kisebbsége, mely ma a muszlimok 10-13%-át egyesíti.

Abbászidák

Az Abbászidák (Abbász-törzs) a mekkai Kurajs-törzs egyik klánját alkották, amely közeli rokonságban állt Mohamed prófétával – alapítója, a névadó al-Abbász éppúgy Abd al-Muttalib fia volt, mint Mohamed apja, Abdalláh.

Abbászidák és Idríszidák · Abbászidák és Síita iszlám · Többet látni »

Arab nyelv

Az arab nyelv (العربية al-ʿarabijja; kevésbé formálisan: عربي ʿarabi) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó, ma az északnyugati sémi nyelvekkel (héber, arámi) együtt a nyelvcsoport közép sémi ágába sorolt nyelv.

Arab nyelv és Idríszidák · Arab nyelv és Síita iszlám · Többet látni »

Bagdad

Bagdad (arab írással بغداد, tudományos átiratban Baġdād) Irak fővárosa és Bagdad kormányzóság székhelye, Délnyugat-Ázsia második legnagyobb városa Teherán után.

Bagdad és Idríszidák · Bagdad és Síita iszlám · Többet látni »

Egyiptom

Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.

Egyiptom és Idríszidák · Egyiptom és Síita iszlám · Többet látni »

Fátimidák

A Fátimida-dinasztia, (arabul الفاطميون, al-Fátimijjún, szó szerint fátimidák) síita, iszmáilita uralkodóház volt, amely Mohamed próféta lányától, Fátimától eredeztette magát.

Fátimidák és Idríszidák · Fátimidák és Síita iszlám · Többet látni »

Hárún ar-Rasíd

Hárún ar-Rasíd (arab betűkkel هارون‌ الرشید – Hārūn ar-Rašīd; Rajj, 763. március 17. vagy 766 februárja – Túsz, 809. március 24., 146. oldal), Abu Abdalláh al-Mahdi kisebbik fia, Músza al-Hádi öccse volt az Abbászida-dinasztia ötödik kalifája (uralkodott 786-tól haláláig).

Hárún ar-Rasíd és Idríszidák · Hárún ar-Rasíd és Síita iszlám · Többet látni »

Háridzsiták

A háridzsiták vagy káradzsiták (arab: الخوارج) az iszlám három fő irányzata közül a legkisebb, a többségi szunnita és a szintén jelentős síita mellett.

Háridzsiták és Idríszidák · Háridzsiták és Síita iszlám · Többet látni »

Hidzsáz

Szaúd-Arábiában Hidzsáz (Arab nyelven: الحجاز, al-Ḥiǧāz) régió a mai Szaúd-Arábia nyugati részén.

Hidzsáz és Idríszidák · Hidzsáz és Síita iszlám · Többet látni »

Imám

Az arab eredetű imám szó (perzsául emám, törökül, indonézül és malájul imam) szó szerinti jelentése „vezető”.

Idríszidák és Imám · Imám és Síita iszlám · Többet látni »

Iszmáiliták

Az iszmáiliták (arab: الإسماعيلية al-Iszmāʿīliyya; perzsa: اسماعیلیان; szindhi: اسماعيلي; Iszmāʿīliyān) vagy egyéb nevein iszmáílijja, hetes sía az ezoterikus tanaikról ismert muszlim csoportok összefoglaló elnevezése.

Idríszidák és Iszmáiliták · Iszmáiliták és Síita iszlám · Többet látni »

Kalifa

A kalifa (jelentése: követő, utód) az iszlám legfelsőbb vallási vezetőjének kijáró cím volt, amely eleinte világi főhatalommal is párosult.

Idríszidák és Kalifa · Kalifa és Síita iszlám · Többet látni »

Omajjádok

I. al-Valíd alatt készült el, hirdetve az iszlám és a dinasztia dicsőségét Az Omajjádok (Umajja-klán) mekkai származású arab dinasztia, amely 661–750 között viselte a nemrég létrejött iszlám uralkodói (kalifai) címét és uralta az Arab Birodalmat, 756 és 1031 között pedig előbb emíri, majd ismét kalifai címmel az Ibériai-félsziget zömét tartotta uralma alatt (ld. Córdobai Kalifátus).

Idríszidák és Omajjádok · Omajjádok és Síita iszlám · Többet látni »