IV. Kázmér lengyel király és Magyarország uralkodóinak listája

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség IV. Kázmér lengyel király és Magyarország uralkodóinak listája

IV. Kázmér lengyel király vs. Magyarország uralkodóinak listája

Jagellók családi címere IV. Ezen a lapon Magyarország uralkodóinak listája látható, mely a törzsfőket, a Magyar Fejedelemség fejedelmeit és a Magyar Királyság királyait tartalmazza uralkodóházanként beosztva.

Albert magyar király

Albert (Bécs, 1397. augusztus 16. – Neszmély, 1439. október 27.) osztrák herceg (1404–1439), német király (1438–1439), Magyarország (1437–1439) és Csehország (1438–1439) királya.

Albert magyar király és IV. Kázmér lengyel király · Albert magyar király és Magyarország uralkodóinak listája · Többet látni »

Habsburg Erzsébet magyar hercegnő

Ausztriai Erzsébet (Bécs, Ausztria, 1436 vége vagy 1437 eleje – Krakkó, Lengyelország, 1505. augusztus 30.), Lengyelország királynéja és Litvánia nagyfejedelemnéja 1454 és 1492 között IV. Kázmér feleségeként.

Habsburg Erzsébet magyar hercegnő és IV. Kázmér lengyel király · Habsburg Erzsébet magyar hercegnő és Magyarország uralkodóinak listája · Többet látni »

I. Mátyás magyar király

I.

I. Mátyás magyar király és IV. Kázmér lengyel király · I. Mátyás magyar király és Magyarország uralkodóinak listája · Többet látni »

I. Ulászló magyar király

I.

I. Ulászló magyar király és IV. Kázmér lengyel király · I. Ulászló magyar király és Magyarország uralkodóinak listája · Többet látni »

II. Ulászló lengyel király

Jagelló, megkeresztelkedése után Ulászló (litvánul Jogaila, lengyelül Jagiełło; 1352/1362 – 1434. június 1.) Litvánia nagyfejedelme (1377–1392) és Lengyelország királya (1386–1434), 1399-ig feleségével, Hedviggel közösen társuralkodóként). A pogánynak született Jagelló 1377-ben megörökölte apjától a Litván Nagyfejedelemséget, amelyben nagybátyjával, Kęstutisszal megosztottan uralkodott. Miután Jagelló titkos megállapodást kötött a Teuton Lovagrenddel ellene, Kęstutis 1381-ben megdöntötte hatalmát, de a következő évben Jagelló csellel elfogta őt, és börtönbe záratta, ahol meghalt. 1386-ban feleségül vette a tizenkét éves lengyel királynőt, Hedviget, és miután megkeresztelkedett, II. Ulászló néven Lengyelország társuralkodója lett. 1399-ben Hedvig meghalt, és Jagelló perszonálunióban egyesítette Lengyelországot és Litvániát, megalapítva a két ország több évszázados szövetségét. 1392-től Litvániát formálisan Kęstutis fia, Vytautas kormányozta, ő azonban elismerte Jagellót urának. 1410-ben a lengyel–litván szövetség a grünwaldi csatában döntő győzelmet aratott a Teuton Lovagrend felett, és az unió kivívta helyét a korabeli nagyhatalmak között. Ő alapította a Jagelló-dinasztiát (gyakorlatilag a Gediminas-ház mellékágát), amely a lengyel és litván koronákon kívül időnként a cseh és magyar koronát is birtokolta, így Közép- és Kelet-Európa egyik legfontosabb királyi háza lett. Jagelló és utódai idején a lengyel–litván unió volt a világ legnagyobb területű keresztény állama.

II. Ulászló lengyel király és IV. Kázmér lengyel király · II. Ulászló lengyel király és Magyarország uralkodóinak listája · Többet látni »

II. Ulászló magyar király

II.

II. Ulászló magyar király és IV. Kázmér lengyel király · II. Ulászló magyar király és Magyarország uralkodóinak listája · Többet látni »

Lengyelország uralkodóinak listája

Ez a lap Lengyelország uralkodóinak a listája.

IV. Kázmér lengyel király és Lengyelország uralkodóinak listája · Lengyelország uralkodóinak listája és Magyarország uralkodóinak listája · Többet látni »

Várnai csata

A várnai csata során 1444.

IV. Kázmér lengyel király és Várnai csata · Magyarország uralkodóinak listája és Várnai csata · Többet látni »