Közötti hasonlóságok IV. Károly német-római császár és Luxemburgi Anna angol királyné
IV. Károly német-római császár és Luxemburgi Anna angol királyné 19 közös dolog (a Uniópédia): Brabanti Margit német királyné, Habsburg Juta cseh királyné, II. Richárd angol király, II. Vencel cseh király, III. Kázmér lengyel király, IV. Vencel cseh király, János cseh király, Június 7., Luxemburg-ház, Luxemburgi Katalin osztrák hercegné, Luxemburgi Margit magyar királyné, Május 11., Mária magyar királynő, Přemysl Erzsébet cseh királyné, Piast Erzsébet pomerániai hercegné, Pomerániai Erzsébet német-római császárné, Prága, VII. Henrik német-római császár, Zsigmond magyar király.
Brabanti Margit német királyné
Brabanti Margit Brabanti Margit (1276. október 4. – Genova, 1311. december 14.); I. János brabanti herceg és Flandriai Margit leánya.
Brabanti Margit német királyné és IV. Károly német-római császár · Brabanti Margit német királyné és Luxemburgi Anna angol királyné ·
Habsburg Juta cseh királyné
Habsburg Juta (ismert még mint Ausztriai Juta, más névváltozata alapján Guta vagy Judit,,; Rheinfelden, Sváb Hercegség, 1271. március 13. – Prága, Cseh Királyság, 1297. május 21.), a Habsburg-házból származó osztrák hercegnő, I. Rudolf német király és Hohenbergi Gertrúd királyné leánya, aki II. Vencellel kötött házassága révén Csehország királynéja 1285 és 1297 között.
Habsburg Juta cseh királyné és IV. Károly német-római császár · Habsburg Juta cseh királyné és Luxemburgi Anna angol királyné ·
II. Richárd angol király
II. Richárd (angolul Richard II; 1367. január 6. – kb. 1400. február 14.) Anglia királya 1377-től 1399-es lemondatásáig. Richárd apja, a százéves háborúban hírnevet szerzett Eduárd trónörökös, a Fekete Herceg 1376-ban meghalt; nagyapja, III. Eduárd a következő évben bekövetkezett halálakor így a tíz éves Richárd lépett az angol trónra. Uralkodásának első éveiben nagybátyjai, Genti János és Woodstocki Tamás asszisztálásával kormányzótanácsok vezették helyette az országot. Anglia válságos időket élt, a franciákkal folytatott százéves háború mellett 1381-ben Wat Tyler vezetésével parasztfelkelés tört ki. A fiatal király fontos szerepet játszott a lázadás elfojtásában. Apjától és nagyapjától eltérően Richárd nem volt harcos alkat és békére törekedett Franciaországgal. Politikájának központi eleme volt a királyi tekintély megerősítése és hogy kevésbé függjön a főurak haderejétől, megerősítette a királyi magánhadsereget. Udvarában támogatta a művészeteket és a kultúrát és olyan atmoszférát alakított ki, amelyben az eszményített uralkodó alakja állt a középpontban. Mivel a király csak tanácsadóinak kis csoportjára támaszkodott, a befolyásos főurak "folyamodó lordoknak" nevezett csoportja 1387-ben a parlamentet a maga oldalára állítva átvette a hatalmat a kormányzat fölött. 1389-re Richárd visszanyerte az irányítást és a következő nyolc évben viszonylagos békében élt korábbi ellenfeleivel. 1397-ben viszont, mikor már elég erősnek érezte magát, lesújtott rájuk, többeket kivégeztetett vagy száműzött. A következő két évben ún. "zsarnokságot" vezetett be, amelyben az uralkodói akaratot a törvény felett állónak tekintette. 1399-ben meghalt nagybátyja, Genti János lancasteri herceg, Richárd pedig élethossszigra hosszabbította, fia Henry Bolingbroke száműzetését, akit korábban egy párbaj ürügyén tiltott ki országából. 1399 nyarán, kihasználva Richárd írországi távollétét, Bolingbroke visszatért Angliába és maga mellé állítva a közhangulatot, lemondatta Richárdot és IV. Henrik néven királlyá koronáztatta magát. A yorkshire-i Pontefract várában fogságban tartott Richárdot 1400. február 14-re halálra éheztették. Richárd megítélését jelentős mértékben befolyásolta William Shakespeare II. Richárd című drámája, melyben negatívan ábrázolta az uralkodót és őt tette felelőssé az angol történelem következő századának kaotikus viszonyaiért és a rózsák háborújáért. A 19. század végének és 20. század elejének történészei egyenesen elmebetegnek tartották. Mai megítélése sokat javult, bár túlzott centralizációs törekvéseivel hozzájárult saját bukásához és nárcisztikus személyiségzavara is befolyásolhatta döntéseit, különösen uralkodásának utolsó éveiben.
II. Richárd angol király és IV. Károly német-római császár · II. Richárd angol király és Luxemburgi Anna angol királyné ·
II. Vencel cseh király
II. Vencel cseh és lengyel király II.
II. Vencel cseh király és IV. Károly német-római császár · II. Vencel cseh király és Luxemburgi Anna angol királyné ·
III. Kázmér lengyel király
III.
III. Kázmér lengyel király és IV. Károly német-római császár · III. Kázmér lengyel király és Luxemburgi Anna angol királyné ·
IV. Vencel cseh király
IV.
IV. Károly német-római császár és IV. Vencel cseh király · IV. Vencel cseh király és Luxemburgi Anna angol királyné ·
János cseh király
Luxemburgi János (ismert még mint Csehországi János, ragadványnevén Vak János,,; Luxembourg, Luxemburgi Hercegség, 1296. augusztus 10. – Crécy, Francia Királyság, 1346. augusztus 26.), a Luxemburg-házból származó királyi herceg, VII. Henrik német-római császár és Brabanti Margit királyné elsőszülött fia, aki Csehország királya 1310-től, majd Luxemburg hercege 1313-tól 1346-os haláláig.
IV. Károly német-római császár és János cseh király · János cseh király és Luxemburgi Anna angol királyné ·
Június 7.
Névnapok: Róbert + Ariadna, Ariadné, Arianna, Arienn, Berengár, Bogumil, Énok, Énók, Gotlib, Jeremi, Jeremiás, Kocsárd, Oriána, Robertin, Robertina, Robertó, Robin, Robinzon, Sebes, Seherezádé.
IV. Károly német-római császár és Június 7. · Június 7. és Luxemburgi Anna angol királyné ·
Luxemburg-ház
A Luxemburgi-ház alapítója Luxemburg grófja, Henrik volt 1308-ban, ki ekkortájt szerezte meg a Német-római Birodalom trónját.
IV. Károly német-római császár és Luxemburg-ház · Luxemburg-ház és Luxemburgi Anna angol királyné ·
Luxemburgi Katalin osztrák hercegné
Luxemburgi Katalin (ismert még mint Csehországi Katalin,,; 1342. augusztus 19. – 1395. április 26.), a Luxemburg-házból származó cseh és német királyi hercegnő, aki IV. Habsburg Rudolffal kötött házassága révén osztrák hercegné 1365-ig, majd V. Bajor Ottóval kötött második házassága révén bajor hercegné és brandenburgi választófejedelemné.
IV. Károly német-római császár és Luxemburgi Katalin osztrák hercegné · Luxemburgi Anna angol királyné és Luxemburgi Katalin osztrák hercegné ·
Luxemburgi Margit magyar királyné
Luxemburgi Margit (Prága, 1335. május 24. – Visegrád, 1349. szeptember 7.), csehül: Markéta Lucemburská, németül: Margarethe von Luxemburg, horvátul: Margareta Luksemburška, olaszul: Margherita di Boemia, lengyelül: Małgorzata Luksemburska, megkülönböztetve az azonos nevű, de már az ő halála után született húgától, Luxemburgi Margit (1373–1410) hercegnőtől, az idősebb jelzővel is illetik, cseh és német királyi hercegnő, német-római császári hercegnő, magyar királyné.
IV. Károly német-római császár és Luxemburgi Margit magyar királyné · Luxemburgi Anna angol királyné és Luxemburgi Margit magyar királyné ·
Május 11.
Névnapok: Ferenc + Fábió, Fábiusz, Fabríció, Fabríciusz, Fabríciusz, Filip, Fülöp, Gujdó, Izidor, Izidóra, Izor, Jakab, Jákó, Jákob, Jakus, Kalliszta, Majlát, Mályva, Mirandella, Mirandola.
IV. Károly német-római császár és Május 11. · Luxemburgi Anna angol királyné és Május 11. ·
Mária magyar királynő
Mária (Anjou Mária,,; Buda, 1371. április 14. – Buda, 1395. május 17.), Anjou-házi magyar és lengyel királyi hercegnő, Magyarország és Horvátország királynője 1382 és 1385 között, valamint 1386-tól haláláig, 1387-től férje, Luxemburgi Zsigmond társuralkodójaként.
IV. Károly német-római császár és Mária magyar királynő · Luxemburgi Anna angol királyné és Mária magyar királynő ·
Přemysl Erzsébet cseh királyné
Přemysl Erzsébet (ismert még mint Csehországi Erzsébet,; Prága, 1292. január 20. – Prága, 1330. szeptember 28.), a Přemysl-házból származó cseh királyi hercegnő, II. Vencel cseh és lengyel király és Habsburg Juta osztrák hercegnő ötödik gyermeke, aki Vak János cseh királlyal kötött házassága révén Csehország királynéja 1310 és 1330 között.
IV. Károly német-római császár és Přemysl Erzsébet cseh királyné · Luxemburgi Anna angol királyné és Přemysl Erzsébet cseh királyné ·
Piast Erzsébet pomerániai hercegné
Piast Erzsébet (1326/30/4 – 1361),,,, lengyel királyi hercegnő, házassága révén pomerániai hercegné.
IV. Károly német-római császár és Piast Erzsébet pomerániai hercegné · Luxemburgi Anna angol királyné és Piast Erzsébet pomerániai hercegné ·
Pomerániai Erzsébet német-római császárné
Pomerániai Erzsébet (1347 körül – Prága, Cseh Királyság, 1393. február 14.), V. Boguszláv pomerániai herceg és Lengyelországi Erzsébet egyetlen leánya, aki IV. Károly császár negyedik feleségeként német-római császárné, német és cseh királyné 1363-tól hitvese 1378-as haláláig.
IV. Károly német-római császár és Pomerániai Erzsébet német-római császárné · Luxemburgi Anna angol királyné és Pomerániai Erzsébet német-római császárné ·
Prága
Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.
IV. Károly német-római császár és Prága · Luxemburgi Anna angol királyné és Prága ·
VII. Henrik német-római császár
VII.
IV. Károly német-római császár és VII. Henrik német-római császár · Luxemburgi Anna angol királyné és VII. Henrik német-római császár ·
Zsigmond magyar király
Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.
IV. Károly német-római császár és Zsigmond magyar király · Luxemburgi Anna angol királyné és Zsigmond magyar király ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy IV. Károly német-római császár és Luxemburgi Anna angol királyné
- Mi van a közös IV. Károly német-római császár és Luxemburgi Anna angol királyné
- Közötti hasonlóságok IV. Károly német-római császár és Luxemburgi Anna angol királyné
Összehasonlítását IV. Károly német-római császár és Luxemburgi Anna angol királyné
IV. Károly német-római császár 167 kapcsolatokat, ugyanakkor Luxemburgi Anna angol királyné 38. Ami közös bennük 19, a Jaccard index 9.27% = 19 / (167 + 38).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja IV. Károly német-római császár és Luxemburgi Anna angol királyné. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: