Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

III. uri dinasztia és Sarrukín akkád király

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség III. uri dinasztia és Sarrukín akkád király

III. uri dinasztia vs. Sarrukín akkád király

A korabeli politikai egységek vázlata. A határok gyakran változtak. A III. Sarrukín az Akkád Birodalom alapítója és első uralkodója, Laibum és Enítum titokban született fia volt.

Közötti hasonlóságok III. uri dinasztia és Sarrukín akkád király

III. uri dinasztia és Sarrukín akkád király 19 közös dolog (a Uniópédia): Akkád Birodalom, Akkád nyelv, Amoriták, Az ókori Közel-Kelet kronológiája, Ebla, Elám, Enszi, Gutik, Lagas, Mári, Mezopotámia, Sagin, Sumer, Sumer királylista, Sumer nyelv, Sumerek, Tengerföld, Ur, Uruk.

Akkád Birodalom

Az Akkád Birodalom i. e. 2000 körül Az Akkád Birodalom a sumer területektől északra helyezkedett el, melynek központja Akkád város volt, Kis és Babilon közelében, melyet a sumer királylista szerint Sarrukín alapított.

Akkád Birodalom és III. uri dinasztia · Akkád Birodalom és Sarrukín akkád király · Többet látni »

Akkád nyelv

Ékírásos levél, alján a boríték maradványaival, Kültepe, i. e. 19. század, 11,1 cm. Az akkád (i. e. 2600 – i. sz. 75, ékírással: 𒀝𒂵𒌈, ak-ka-AD-û, lišānum akkadītum) egy sémi nyelv volt, amit egykor Mezopotámiában beszéltek az asszírok és babiloniak.

Akkád nyelv és III. uri dinasztia · Akkád nyelv és Sarrukín akkád király · Többet látni »

Amoriták

Amurrú istennek Az amoriták, vagy amurruk, amurrúk, emoreusok (héberül ’emōrî, egyiptomiul Amar, akkádul Tidnum vagy Amurrūm, sumerul MAR.DU vagy Mardu) ókori sémi nép volt a Közel-Keleten.

Amoriták és III. uri dinasztia · Amoriták és Sarrukín akkád király · Többet látni »

Az ókori Közel-Kelet kronológiája

Az ókori Közel-Kelet kronológiája az i. e. 3. évezred és az i. e. 2. évezred eseményei és uralkodói datálásának a kerete.

Az ókori Közel-Kelet kronológiája és III. uri dinasztia · Az ókori Közel-Kelet kronológiája és Sarrukín akkád király · Többet látni »

Ebla

Ebla ókori nyugat-szíriai város volt – a mai Tell-Mardíh – Aleppótól délre, az i. e. 3. évezredben majd az i. e. 2. évezredben virágzó állam központja.

Ebla és III. uri dinasztia · Ebla és Sarrukín akkád király · Többet látni »

Elám

Elám területe. A térkép a Perzsa-öböl a kiterjedését a bronzkorinak megfelelően ábrázolja Elám (elámi nyelven Haltamti, később Atamti, sumer és akkád nyelven.

Elám és III. uri dinasztia · Elám és Sarrukín akkád király · Többet látni »

Enszi

EN, ENSI írásjel Az enszi (sumer: ENSI vagy ENSI3, ENME, helytartó, sokszor akkádul patesi) a mezopotámiai kora dinasztikus kor (i. e. 3000-2350) egyik sumer uralkodói címe volt.

Enszi és III. uri dinasztia · Enszi és Sarrukín akkád király · Többet látni »

Gutik

A gutik (kútúk, gutiak, kútaiak) már az i. e. 4 – 3. évezred fordulóján Mezopotámia peremvidékén élő népesség volt.

Gutik és III. uri dinasztia · Gutik és Sarrukín akkád király · Többet látni »

Lagas

Lagas (sumer nyelven lagaš raktárházat jelent. a ki determinatívummal.LAKI vagy.LAKI, „raktárváros”, LagašKI, vagy) Dél-Mezopotámia egyik legjelentősebb sumer városa volt a Tigris folyó mentén.

III. uri dinasztia és Lagas · Lagas és Sarrukín akkád király · Többet látni »

Mári

Mári ókori mezopotámiai város (a mai Szíria területén Tell-Hariri), az Eufrátesz felső folyásánál, egy hajdani virágzó állam központja.

III. uri dinasztia és Mári · Mári és Sarrukín akkád király · Többet látni »

Mezopotámia

Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.

III. uri dinasztia és Mezopotámia · Mezopotámia és Sarrukín akkád király · Többet látni »

Sagin

A sagin (sumer GIRI2.ḪUB2, šagina(na), šakan6, KIŠ.ḪUB2, šakan, šakan3, šakkan6, katonai kormányzó, elöljáró) az ókori Mezopotámia egyik adminisztratív és uralkodói címe volt.

III. uri dinasztia és Sagin · Sagin és Sarrukín akkád király · Többet látni »

Sumer

Sumer (Akkádul: Šumerû; Sumerül: KIEN-ĜIR15) az ókori Mezopotámiának az Eufrátesz, a Tigris folyó és a Perzsa-öböl által határolt területe volt, a mai Irak déli részén.

III. uri dinasztia és Sumer · Sarrukín akkád király és Sumer · Többet látni »

Sumer királylista

A Sumer királylista sumer ékírásos irodalmi-történeti mű.

III. uri dinasztia és Sumer királylista · Sarrukín akkád király és Sumer királylista · Többet látni »

Sumer nyelv

A sumer nyelvA magyarban néha a sumér, sumír, szumír alakok is használatosak.

III. uri dinasztia és Sumer nyelv · Sarrukín akkád király és Sumer nyelv · Többet látni »

Sumerek

Szakállas férfi, talán a papkirály, kb. i.e.3300 A sumerek ókori mezopotámiai nép voltak a mai Irak középső és déli részén az i. e. 4. évezred végétől az i. e. 2. évezred elejéig.

III. uri dinasztia és Sumerek · Sarrukín akkád király és Sumerek · Többet látni »

Tengerföld

Tengerföld (vagy Tengeri Ország, Tengermellék, Vízi Ország, Vízföld, sumer KURa-ab-baKI, KURab-baKI, akkád nyelven Māt-Tāmti, arámi nyelven Bít-Jakíni) Mezopotámia délkeleti részének neve.

III. uri dinasztia és Tengerföld · Sarrukín akkád király és Tengerföld · Többet látni »

Ur

Ur (sumer nyelven: URIM2KI, URIM5KI, ma Tell el-Mukajjar) fontos sumer központ volt az Eufrátesz alsó folyása mellett.

III. uri dinasztia és Ur · Sarrukín akkád király és Ur · Többet látni »

Uruk

Uruk (sumerül URUUNU(G), ékírásban, a Bibliában Erek, mai arab nevén Varka, Irak) az egyik legősibb ókori mezopotámiai, sumerek lakta városállam volt Sumer földjén, az Eufrátesz alsó folyásánál.

III. uri dinasztia és Uruk · Sarrukín akkád király és Uruk · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását III. uri dinasztia és Sarrukín akkád király

III. uri dinasztia 40 kapcsolatokat, ugyanakkor Sarrukín akkád király 101. Ami közös bennük 19, a Jaccard index 13.48% = 19 / (40 + 101).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja III. uri dinasztia és Sarrukín akkád király. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »