Közötti hasonlóságok III. Eduárd angol király és IV. Henrik angol király
III. Eduárd angol király és IV. Henrik angol király 6 közös dolog (a Uniópédia): Genti János lancasteri herceg, Henry of Grosmont, II. Richárd angol király, London, Térdszalagrend, Westminsteri apátság.
Genti János lancasteri herceg
John of Gaunt (1340. március 6. – 1399. február 3.) az angol Plantagenêt-ház tagja, Lancaster, majd Aquitania hercege, III. Eduárd angol király és Hainaut-i Filippa harmadik fia.
Genti János lancasteri herceg és III. Eduárd angol király · Genti János lancasteri herceg és IV. Henrik angol király ·
Henry of Grosmont
Lancaster 1.
Henry of Grosmont és III. Eduárd angol király · Henry of Grosmont és IV. Henrik angol király ·
II. Richárd angol király
II. Richárd (angolul Richard II; 1367. január 6. – kb. 1400. február 14.) Anglia királya 1377-től 1399-es lemondatásáig. Richárd apja, a százéves háborúban hírnevet szerzett Eduárd trónörökös, a Fekete Herceg 1376-ban meghalt; nagyapja, III. Eduárd a következő évben bekövetkezett halálakor így a tíz éves Richárd lépett az angol trónra. Uralkodásának első éveiben nagybátyjai, Genti János és Woodstocki Tamás asszisztálásával kormányzótanácsok vezették helyette az országot. Anglia válságos időket élt, a franciákkal folytatott százéves háború mellett 1381-ben Wat Tyler vezetésével parasztfelkelés tört ki. A fiatal király fontos szerepet játszott a lázadás elfojtásában. Apjától és nagyapjától eltérően Richárd nem volt harcos alkat és békére törekedett Franciaországgal. Politikájának központi eleme volt a királyi tekintély megerősítése és hogy kevésbé függjön a főurak haderejétől, megerősítette a királyi magánhadsereget. Udvarában támogatta a művészeteket és a kultúrát és olyan atmoszférát alakított ki, amelyben az eszményített uralkodó alakja állt a középpontban. Mivel a király csak tanácsadóinak kis csoportjára támaszkodott, a befolyásos főurak "folyamodó lordoknak" nevezett csoportja 1387-ben a parlamentet a maga oldalára állítva átvette a hatalmat a kormányzat fölött. 1389-re Richárd visszanyerte az irányítást és a következő nyolc évben viszonylagos békében élt korábbi ellenfeleivel. 1397-ben viszont, mikor már elég erősnek érezte magát, lesújtott rájuk, többeket kivégeztetett vagy száműzött. A következő két évben ún. "zsarnokságot" vezetett be, amelyben az uralkodói akaratot a törvény felett állónak tekintette. 1399-ben meghalt nagybátyja, Genti János lancasteri herceg, Richárd pedig élethossszigra hosszabbította, fia Henry Bolingbroke száműzetését, akit korábban egy párbaj ürügyén tiltott ki országából. 1399 nyarán, kihasználva Richárd írországi távollétét, Bolingbroke visszatért Angliába és maga mellé állítva a közhangulatot, lemondatta Richárdot és IV. Henrik néven királlyá koronáztatta magát. A yorkshire-i Pontefract várában fogságban tartott Richárdot 1400. február 14-re halálra éheztették. Richárd megítélését jelentős mértékben befolyásolta William Shakespeare II. Richárd című drámája, melyben negatívan ábrázolta az uralkodót és őt tette felelőssé az angol történelem következő századának kaotikus viszonyaiért és a rózsák háborújáért. A 19. század végének és 20. század elejének történészei egyenesen elmebetegnek tartották. Mai megítélése sokat javult, bár túlzott centralizációs törekvéseivel hozzájárult saját bukásához és nárcisztikus személyiségzavara is befolyásolhatta döntéseit, különösen uralkodásának utolsó éveiben.
II. Richárd angol király és III. Eduárd angol király · II. Richárd angol király és IV. Henrik angol király ·
London
London az Egyesült Királyság és azon belül Anglia fővárosa, a legnagyobb városi terület az Egyesült Királyságban; Európában Isztambul és Moszkva után a legnépesebb város.
III. Eduárd angol király és London · IV. Henrik angol király és London ·
Térdszalagrend
A Térdszalagrend (KG vagy LG) Nagy-Britannia harmadik legrangosabb kitüntetése az első Viktória-kereszt (angol rövidítése: VC) és a György-kereszt (GC) után.
III. Eduárd angol király és Térdszalagrend · IV. Henrik angol király és Térdszalagrend ·
Westminsteri apátság
A westminsteri apátság (Westminster Abbey, hivatalos nevén: westminsteri Szent Péter társaskáptalani templom) London építészetileg és történelmileg egyik legjelentősebb műemléke, az angol gótikus építészet remekműve.
III. Eduárd angol király és Westminsteri apátság · IV. Henrik angol király és Westminsteri apátság ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy III. Eduárd angol király és IV. Henrik angol király
- Mi van a közös III. Eduárd angol király és IV. Henrik angol király
- Közötti hasonlóságok III. Eduárd angol király és IV. Henrik angol király
Összehasonlítását III. Eduárd angol király és IV. Henrik angol király
III. Eduárd angol király 92 kapcsolatokat, ugyanakkor IV. Henrik angol király 88. Ami közös bennük 6, a Jaccard index 3.33% = 6 / (92 + 88).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja III. Eduárd angol király és IV. Henrik angol király. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: