Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

II. Ulászló lengyel király és Litvánia történelme

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség II. Ulászló lengyel király és Litvánia történelme

II. Ulászló lengyel király vs. Litvánia történelme

Jagelló, megkeresztelkedése után Ulászló (litvánul Jogaila, lengyelül Jagiełło; 1352/1362 – 1434. június 1.) Litvánia nagyfejedelme (1377–1392) és Lengyelország királya (1386–1434), 1399-ig feleségével, Hedviggel közösen társuralkodóként). A pogánynak született Jagelló 1377-ben megörökölte apjától a Litván Nagyfejedelemséget, amelyben nagybátyjával, Kęstutisszal megosztottan uralkodott. Miután Jagelló titkos megállapodást kötött a Teuton Lovagrenddel ellene, Kęstutis 1381-ben megdöntötte hatalmát, de a következő évben Jagelló csellel elfogta őt, és börtönbe záratta, ahol meghalt. 1386-ban feleségül vette a tizenkét éves lengyel királynőt, Hedviget, és miután megkeresztelkedett, II. Ulászló néven Lengyelország társuralkodója lett. 1399-ben Hedvig meghalt, és Jagelló perszonálunióban egyesítette Lengyelországot és Litvániát, megalapítva a két ország több évszázados szövetségét. 1392-től Litvániát formálisan Kęstutis fia, Vytautas kormányozta, ő azonban elismerte Jagellót urának. 1410-ben a lengyel–litván szövetség a grünwaldi csatában döntő győzelmet aratott a Teuton Lovagrend felett, és az unió kivívta helyét a korabeli nagyhatalmak között. Ő alapította a Jagelló-dinasztiát (gyakorlatilag a Gediminas-ház mellékágát), amely a lengyel és litván koronákon kívül időnként a cseh és magyar koronát is birtokolta, így Közép- és Kelet-Európa egyik legfontosabb királyi háza lett. Jagelló és utódai idején a lengyel–litván unió volt a világ legnagyobb területű keresztény állama. keretnélküli Litvánia történelme a legutóbbi jégkorszak utáni első betelepülőkkel kezdődött.

Közötti hasonlóságok II. Ulászló lengyel király és Litvánia történelme

II. Ulászló lengyel király és Litvánia történelme 43 közös dolog (a Uniópédia): Algirdas litván nagyfejedelem, Arany Horda, Švitrigaila litván nagyfejedelem, Első thorni béke, Fehéroroszország, Gediminas litván nagyfejedelem, Grünwaldi csata, Hedvig lengyel királynő, Horodłói unió, I. Dmitrij moszkvai nagyfejedelem, I. Lajos magyar király, I. Ulászló magyar király, I. Zsigmond litván nagyfejedelem, III. Kázmér lengyel király, IV. Kázmér lengyel király, IV. Vencel cseh király, Jagelló-ház, Jatvingok, Kęstutis litván nagyfejedelem, Kijevi Rusz, Konstanzi zsinat, Kulikovói csata, Lengyel–litván–lovagrendi háború (1422), Lengyelország, Litván Nagyfejedelemség, Litván nyelv, Litvánia uralkodóinak listája, Lublini unió, Malborki vár, Moszkvai Nagyfejedelemség, ..., Német Lovagrend, Német-római Birodalom, Oroszország, Podólia, Poroszok, Pszkov, Skirgaila, Szamogitia, Tveri Fejedelemség, Velikij Novgorod, Vilnius, Vorszkla menti csata, Zsigmond magyar király. Bővíteni index (13 több) »

Algirdas litván nagyfejedelem

Algirdas (kb. 1296 – 1377. május 24.), Litvánia nagyfejedelme 1345 és 1377 között.

Algirdas litván nagyfejedelem és II. Ulászló lengyel király · Algirdas litván nagyfejedelem és Litvánia történelme · Többet látni »

Arany Horda

Az Arany Horda mongol állam volt a mai Délnyugat-Oroszország, Ukrajna és Kazahsztán területén, a Mongol Birodalom részbirodalma, majd egyik utódállama.

Arany Horda és II. Ulászló lengyel király · Arany Horda és Litvánia történelme · Többet látni »

Švitrigaila litván nagyfejedelem

Švitrigaila (1370 előtt – 1452. február 10.) Litvánia nagyfejedelme 1430 és 1432 között.

Švitrigaila litván nagyfejedelem és II. Ulászló lengyel király · Švitrigaila litván nagyfejedelem és Litvánia történelme · Többet látni »

Első thorni béke

Heinrich von Plauen békeokirata Német Lovagrend 1410-ben Első thorni béke: 1411.

Első thorni béke és II. Ulászló lengyel király · Első thorni béke és Litvánia történelme · Többet látni »

Fehéroroszország

Fehéroroszország vagy a belarusz nyelvből származó, de Magyarországon is bevett alakban Belarusz, hivatalosan Fehérorosz Köztársaság vagy Belarusz Köztársaság (belarusz nyelven Рэспубліка Беларусь) kelet-európai állam, melyet keletről Oroszország, délről Ukrajna, nyugatról Lengyelország, északról Litvánia és Lettország határol.

Fehéroroszország és II. Ulászló lengyel király · Fehéroroszország és Litvánia történelme · Többet látni »

Gediminas litván nagyfejedelem

Gediminas (kb. 1275 – 1341 decembere), Litvánia nagyfejedelme 1316-tól 1341-ig.

Gediminas litván nagyfejedelem és II. Ulászló lengyel király · Gediminas litván nagyfejedelem és Litvánia történelme · Többet látni »

Grünwaldi csata

A grünwaldi csata vagy tannenbergi csata (lengyelül Bitwa pod Grunwaldem, litvánul Žalgirio mūšis németül Schlacht bei Tannenberg 1410. július 15-én a Lengyelország és Litvánia egyesült erővel aratott győzelme a Német Lovagrend hadai fölött, amely terjeszkedésével már közel másfél évszázada fenyegette a két államot, továbbá más országokat is, mint az orosz fejedelemségeket. A csatát Grünwald ''(Grunwald)'', Tannenberg ''(Stębark)'', Faulen ''(Ułnowo)'' és Ludwigsdorf ''(Łodwigowo)'' falvak közötti területén vívták. Az ütközet az 1409–11-es lengyel–litván–lovagrendi háború keretében zajlott és a lengyel-litván szövetséges hadak győzelmével zárult. A grünwaldi ütközet a középkor egyik legnagyobb és legvéresebb ütközete volt, egyes források szerint majdnem negyvenezren haltak meg a harcokban. A győzelem következtében a lovagrend ereje megtört, és ez véget vetett terjeszkedésének, az ún. Drang nach Ostennek. A csatatéren számos nép csapott össze. A szövetséges sereg egy részét oroszok tették ki. A más nemzetiségű hadak némelyikét saját uralkodójuk vezette. A litvánok tatár lovassága élén Dzsalál ad-Dín, az Arany Horda majdani kánja állt. A lengyel had soraiban harcoló moldvaiakat Sándor fejedelem (rom.: Alexandru cel Bun) vezérelte. A győztesek ugyanakkor a lovagrend központját, Marienburgot ''(Máriavár)'' nem tudták bevenni, egyfelől azért, mert a győzelmüket áldomással ünnepelték, másrészt annyira kimerültek, hogy pihenőt kellett tartaniuk. Az sem kizárt, hogy jelentős számú veszteségük pótlása és a sorok rendezése is időbe telt.

Grünwaldi csata és II. Ulászló lengyel király · Grünwaldi csata és Litvánia történelme · Többet látni »

Hedvig lengyel királynő

Anjou Hedvig (Buda, 1374. február 18. – Krakkó, 1399. július 17.) a Capeting–Anjou-házból származó magyar királyi hercegnő, I. Lajos magyar király és Kotromanić Erzsébet magyar királyné legifjabb leánya, apja 1382-es halálát követően Lengyelország királynője 1399-ben bekövetkezett haláláig.

Hedvig lengyel királynő és II. Ulászló lengyel király · Hedvig lengyel királynő és Litvánia történelme · Többet látni »

Horodłói unió

A horodłói unió (1413. október 2.) a Lengyel Királyság és a Litván Nagyfejedelemség egyezménye, amely bevezette a különálló nagyfejedelem intézményét Litvániában, a közös szejmeket és lengyel–litván gyűléseket, a vajdák és várispánok hivatalát Litvániában, valamint a litván nemesség egyenlő lett a lengyel nemzetségekkel.

Horodłói unió és II. Ulászló lengyel király · Horodłói unió és Litvánia történelme · Többet látni »

I. Dmitrij moszkvai nagyfejedelem

Szent Dmitrij Ivanovics vagy Doni Dmitrij, (1350. október 12., 139. oldal – 1389. május 19.) moszkvai nagyfejedelem 1359-től, vlagyimiri nagyfejedelem 1362-től haláláig.

I. Dmitrij moszkvai nagyfejedelem és II. Ulászló lengyel király · I. Dmitrij moszkvai nagyfejedelem és Litvánia történelme · Többet látni »

I. Lajos magyar király

I.

I. Lajos magyar király és II. Ulászló lengyel király · I. Lajos magyar király és Litvánia történelme · Többet látni »

I. Ulászló magyar király

I.

I. Ulászló magyar király és II. Ulászló lengyel király · I. Ulászló magyar király és Litvánia történelme · Többet látni »

I. Zsigmond litván nagyfejedelem

I.

I. Zsigmond litván nagyfejedelem és II. Ulászló lengyel király · I. Zsigmond litván nagyfejedelem és Litvánia történelme · Többet látni »

III. Kázmér lengyel király

III.

II. Ulászló lengyel király és III. Kázmér lengyel király · III. Kázmér lengyel király és Litvánia történelme · Többet látni »

IV. Kázmér lengyel király

Jagellók családi címere IV.

II. Ulászló lengyel király és IV. Kázmér lengyel király · IV. Kázmér lengyel király és Litvánia történelme · Többet látni »

IV. Vencel cseh király

IV.

II. Ulászló lengyel király és IV. Vencel cseh király · IV. Vencel cseh király és Litvánia történelme · Többet látni »

Jagelló-ház

A Jagelló-ház nagy jelentőségű, litván származású uralkodódinasztia, mely a középkor legvégén élte fénykorát, amikor tagjai a litván mellett a lengyel, a magyar-horvát és a cseh koronát is birtokolták.

II. Ulászló lengyel király és Jagelló-ház · Jagelló-ház és Litvánia történelme · Többet látni »

Jatvingok

A jatvingok vagy jotvingok (más alakban yotving) németül Jatwinger, litvánul Jotvingiai, lengyelül Jaćwingowie a balti népek csoportjába tartoznak, de hovatartozásuk máig kérdés, mivel egyes vélemények szerint önálló nép, míg mások szerint csak a balti poroszok egyik törzse.

II. Ulászló lengyel király és Jatvingok · Jatvingok és Litvánia történelme · Többet látni »

Kęstutis litván nagyfejedelem

Kęstutis (kb. 1297 – 1382. augusztus 15.) Litvánia társuralkodója 1345 és 1377 között testvére, Algirdas nagyfejedelem mellett.

II. Ulászló lengyel király és Kęstutis litván nagyfejedelem · Kęstutis litván nagyfejedelem és Litvánia történelme · Többet látni »

Kijevi Rusz

mongol inváziót megelőzően A Kijevi Rusz részfejedelemségei 1054-1132 között egyes vélemények szerint A Kijevi Rusz vagy Kijevi Nagyfejedelemség (óegyházi szláv nyelven Рѹсь vagy Кыѥвьска Рѹсь) a kelet-európai térség első szervezett állama volt, amely magába foglalta a keleti szláv törzsek területeit.

II. Ulászló lengyel király és Kijevi Rusz · Kijevi Rusz és Litvánia történelme · Többet látni »

Konstanzi zsinat

Václav Brožík: Husz János a konstanzi zsinaton, festmény (1883) 1415 július 6. Husz János megégetése, miniatúra Ulrich Richental ''Chronik des Konstanzer Konzils'' című művében A konstanzi zsinat 1414-től 1418-ig ülésezett.

II. Ulászló lengyel király és Konstanzi zsinat · Konstanzi zsinat és Litvánia történelme · Többet látni »

Kulikovói csata

Szent Szergij megáldja Dmitrij Donszkojt a Mamajjal való csata előtt. A. Novoszkolcev festménye. A Don-medence. A csata a folyó felső szakaszán, a feltüntetett Kraszivaja Mecsától északra zajlott. accessdate.

II. Ulászló lengyel király és Kulikovói csata · Kulikovói csata és Litvánia történelme · Többet látni »

Lengyel–litván–lovagrendi háború (1422)

1422-es lengyel-litván-lovagrendi háború a Német Lovagrend harca a Lengyel–Litván Unió ellen 1422-ben.

II. Ulászló lengyel király és Lengyel–litván–lovagrendi háború (1422) · Lengyel–litván–lovagrendi háború (1422) és Litvánia történelme · Többet látni »

Lengyelország

A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.

II. Ulászló lengyel király és Lengyelország · Lengyelország és Litvánia történelme · Többet látni »

Litván Nagyfejedelemség

A Litván Nagyfejedelemség (teljes nevén: Litván, Rusz és Szamogitiai Nagyfejedelemség) 1219-ben jött létre, és 1795-ig létezett.

II. Ulászló lengyel király és Litván Nagyfejedelemség · Litván Nagyfejedelemség és Litvánia történelme · Többet látni »

Litván nyelv

A litván nyelv Litvánia hivatalos nyelve, amelyet körülbelül 3 millió litván beszél anyanyelveként, közülük kb.

II. Ulászló lengyel király és Litván nyelv · Litván nyelv és Litvánia történelme · Többet látni »

Litvánia uralkodóinak listája

Az alábbi lista a középkori Litván Nagyfejedelemség uralkodóinak listáját tartalmazza.

II. Ulászló lengyel király és Litvánia uralkodóinak listája · Litvánia történelme és Litvánia uralkodóinak listája · Többet látni »

Lublini unió

''lublini unió'' – Jan Matejko festménye Litvánia területváltozása A lublini unió szövetség Lengyelország és Litvánia között, melyet a lublini országgyűlésen (szejmen) kötöttek meg.

II. Ulászló lengyel király és Lublini unió · Litvánia történelme és Lublini unió · Többet látni »

Malborki vár

A Marienburgi vár (lengyelül Zamek w Malborku, magyarul Máriavár) középkori erődítmény Lengyelországban, a világ legnagyobb téglából épült vára, 2000 óta az UNESCO világörökség része.

II. Ulászló lengyel király és Malborki vár · Litvánia történelme és Malborki vár · Többet látni »

Moszkvai Nagyfejedelemség

A fejedelemség terjeszkedése 1300 és 1462 között. A Moszkvai Fejedelemség, majd Nagyfejedelemség (oroszul Великое княжество Московское) egyike volt az Oroszország egyesítése előtti független fejedelemségeknek.

II. Ulászló lengyel király és Moszkvai Nagyfejedelemség · Litvánia történelme és Moszkvai Nagyfejedelemség · Többet látni »

Német Lovagrend

Tannhäuser mint a Német Lovagrend tagja A Német Lovagrend vagy Teuton Lovagrend (latinul Ordo Teutonicus, Ordo domus Sanctae Mariae Theutonicorum Ierosolimitanorum, vagy Ordo Teutonicus Sanctae Mariae in Jerusalem, németül Orden der Brüder vom Deutschen Haus St. Mariens in Jerusalem vagy Deutscher Orden) német egyházi-katonai lovagrend volt, amelyet eredetileg Palesztinában alapítottak betegápoló tevékenység céljából.

II. Ulászló lengyel király és Német Lovagrend · Litvánia történelme és Német Lovagrend · Többet látni »

Német-római Birodalom

A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.

II. Ulászló lengyel király és Német-római Birodalom · Litvánia történelme és Német-római Birodalom · Többet látni »

Oroszország

312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.

II. Ulászló lengyel király és Oroszország · Litvánia történelme és Oroszország · Többet látni »

Podólia

Podólia (ukránul Поділля, lengyelül Podole, románul Podolia, litvánul Podolė, oroszul Подолье) történelmi–néprajzi tájegység (régió) Ukrajna középső és nyugati részén.

II. Ulászló lengyel király és Podólia · Litvánia történelme és Podólia · Többet látni »

Poroszok

A poroszok a balti nyelvcsalád egy mára kihalt népe volt, a Visztula torkolatának vidékén, a Nemunas (Nyeman) folyó mentén és Kur-öböl környékén éltek a középkorban.

II. Ulászló lengyel király és Poroszok · Litvánia történelme és Poroszok · Többet látni »

Pszkov

Pszkov (oroszul Псков) nagyváros Oroszország északnyugati részén, a Pszkovi terület és a Pszkovi járás székhelye.

II. Ulászló lengyel király és Pszkov · Litvánia történelme és Pszkov · Többet látni »

Skirgaila

Skirgaila (katolikus keresztségben Kázmér, pravoszlávban Iván; kb. 1354 – 1397.) Litvánia kormányzója bátyja, Jogaila (Jagelló) nagyfejedelem és lengyel király helyett.

II. Ulászló lengyel király és Skirgaila · Litvánia történelme és Skirgaila · Többet látni »

Szamogitia

Szamogitia címere Szamogitia más néven Samaitia, Szamogétföld a mai Žemaitia történelmi neve, ami Litvánia Balti-tengermelléki történelmi területe.

II. Ulászló lengyel király és Szamogitia · Litvánia történelme és Szamogitia · Többet látni »

Tveri Fejedelemség

A Tveri Fejedelemség, majd Nagyfejedelemség (oroszul Тверско́е кня́жество) egyike volt az Oroszország egyesítése előtti független orosz hercegségeknek.

II. Ulászló lengyel király és Tveri Fejedelemség · Litvánia történelme és Tveri Fejedelemség · Többet látni »

Velikij Novgorod

Velikij Novgorod (oroszul: Великий Новгород, «Nagy Novgorod» vagy «Nagy Újváros», 1999-ig hivatalosan Novgorod) Oroszország Novgorodi területének székhelye, a legősibb és egyik legfontosabb orosz történelmi város.

II. Ulászló lengyel király és Velikij Novgorod · Litvánia történelme és Velikij Novgorod · Többet látni »

Vilnius

Vilnius (2011) Vilnius (belaruszul: Вільня/Vilnia és (régebben)) Litvánia fővárosa és egyben legnagyobb városa.

II. Ulászló lengyel király és Vilnius · Litvánia történelme és Vilnius · Többet látni »

Vorszkla menti csata

A Vorszkla menti csata (lengyelül Bitwa nad Worsklą, oroszul Битва на Ворскле, litvánul Vorsklos mūšis, ukránul Битва на Ворсклі, fehéroroszul Бітва на Ворскле) Toktamis elűzött tatár kán és támogatója, Nagy Vitold litván nagyfejedelem, valamint a Timur Lenk Toktamis feletti győzelme után hatalomra került Timur Kutlug (1395–1400) között lezajlott csata a Dnyeper egyik mellékfolyója, a Vorszkla mellett, 1399.

II. Ulászló lengyel király és Vorszkla menti csata · Litvánia történelme és Vorszkla menti csata · Többet látni »

Zsigmond magyar király

Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.

II. Ulászló lengyel király és Zsigmond magyar király · Litvánia történelme és Zsigmond magyar király · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását II. Ulászló lengyel király és Litvánia történelme

II. Ulászló lengyel király 93 kapcsolatokat, ugyanakkor Litvánia történelme 214. Ami közös bennük 43, a Jaccard index 14.01% = 43 / (93 + 214).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja II. Ulászló lengyel király és Litvánia történelme. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: