Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok II. Sápúr szászánida király és Római–szászánida háborúk
II. Sápúr szászánida király és Római–szászánida háborúk 11 közös dolog (a Uniópédia): Arménia, Diyarbakır (település), I. Constantinus római császár, II. Constantius római császár, Iovianus római császár, Iulianus római császár, Ktésziphón, Mezopotámia, Szászánida Birodalom, Tigris (folyó), Zoroasztrizmus.
Arménia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Armenia (egyértelműsítő lap).
Arménia és II. Sápúr szászánida király · Arménia és Római–szászánida háborúk ·
Diyarbakır (település)
Diyarbakır (oszmán-törökül: دیاربکر, Diyâr-ı Bekr, kurdul:ئامهد, Amed) Törökország Délkelet-anatóliai régiójában, a Tigris folyó partján található város, Diyarbakır tartomány székhelye, nagyvárosi önkormányzattal (Büyükşehir Belediyesi) rendelkezik.
Diyarbakır (település) és II. Sápúr szászánida király · Diyarbakır (település) és Római–szászánida háborúk ·
I. Constantinus római császár
I. Constantinus 313-ban vert érméje, a pogány római vallás Napistenével ''(Sol Invictus)'' ábrázolva I. Constantinus 310-ben vert érméje. Körirata: IMP CONSTANTINVS P F AVG és SOLI INVIC-TO COMITI I. Constantinus 337-ben vert pénzérméje, rajta a Krisztus monogram a Labarum vagy Konstantin-kereszt, krisztogram, chi-rho szimbólum, XP szimbólum. Marcus Aurelius Valerius Maxentius háromszoros túlerőben lévő seregét. Ezzel a győzelmével ő lett Nyugaton az úr. I. Constantinus vagy Nagy Konstantin, teljes nevén: Caius Flavius Valerius Aurelius Constantinus; a keleti katolikus egyházakban és az ortodox egyházakban: Szent Konstantin (Naissus, 280. körül– Nicomedia, 337. május 22.), a Római Birodalom császára.
I. Constantinus római császár és II. Sápúr szászánida király · I. Constantinus római császár és Római–szászánida háborúk ·
II. Constantius római császár
Flavius Magnus Magnentius érméje, ő volt, aki meggyilkolta Constantius öccsét Constans császárt II.
II. Constantius római császár és II. Sápúr szászánida király · II. Constantius római császár és Római–szászánida háborúk ·
Iovianus római császár
Flavius Claudius Iovianus (Singidunum, 331 – Dadastana, 364. február 17.), a római katonacsászárok egyike, uralkodott 363-tól 364-ig.
II. Sápúr szászánida király és Iovianus római császár · Iovianus római császár és Római–szászánida háborúk ·
Iulianus római császár
Flavius Claudius Iulianus (Konstantinápoly, 331. április 7. – Tigris menti Maranga, 363. június 26., pénzérméin FL CL IVLIA-NVS, Φλάβιος Κλαύδιος Ἰουλιανός, Flawiosz Klaudiosz Julianosz) a Római Birodalom császára volt másfél évig, 361 és 363 között.
II. Sápúr szászánida király és Iulianus római császár · Iulianus római császár és Római–szászánida háborúk ·
Ktésziphón
Ktésziphón, más írásmódokkal Kteszifón, Ktezifon ókori város volt a mai Irak területén, Bagdadtól kb.
II. Sápúr szászánida király és Ktésziphón · Ktésziphón és Római–szászánida háborúk ·
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
II. Sápúr szászánida király és Mezopotámia · Mezopotámia és Római–szászánida háborúk ·
Szászánida Birodalom
A Szászánida Birodalom A Szászánida Birodalom vagy Újperzsa Birodalom (korabeli középső perzsa hivatalos nevén: Éránsahr – Iráni Birodalom) egy ókori iráni központú birodalom volt.
II. Sápúr szászánida király és Szászánida Birodalom · Római–szászánida háborúk és Szászánida Birodalom ·
Tigris (folyó)
A Tigris (arabul دجلة Didzsla, törökül Dicle Nehri, sumerül Idigina, akkádul Idiglat) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik az Eufrátesz).
II. Sápúr szászánida király és Tigris (folyó) · Római–szászánida háborúk és Tigris (folyó) ·
Zoroasztrizmus
Az iráni Jazd zoroasztrista temploma A zoroasztrizmus vagy egyéb nevein: zoroasztrianizmus, mazdaizmus, a világ egyik legrégebbi, máig létező vallása, amely az Iráni-felföldön keletkezett.
II. Sápúr szászánida király és Zoroasztrizmus · Római–szászánida háborúk és Zoroasztrizmus ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy II. Sápúr szászánida király és Római–szászánida háborúk
- Mi van a közös II. Sápúr szászánida király és Római–szászánida háborúk
- Közötti hasonlóságok II. Sápúr szászánida király és Római–szászánida háborúk
Összehasonlítását II. Sápúr szászánida király és Római–szászánida háborúk
II. Sápúr szászánida király 21 kapcsolatokat, ugyanakkor Római–szászánida háborúk 149. Ami közös bennük 11, a Jaccard index 6.47% = 11 / (21 + 149).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja II. Sápúr szászánida király és Római–szászánida háborúk. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
